Jácint
17 °C
31 °C

A teljes atommentesítés a két Korea célja, 65 év után békét kötnének

000 14D4Y5
2018.04.27. 11:20 Módosítva: 2018-04-27 15:35:57
  • Kim Dzsongun észak-koreai vezető és Mun Dzsein dél-koreai elnök pénteki csúcstalálkozójának végén nyilatkozatot fogadott el
  • Ebben az szerepel, hogy eltökéltek a Koreai-félsziget teljes nukleáris leszerelése iránt
  • Azon is dolgozni fognak, hogy formálisan is lezárhassák az 1953-ban csak fegyverszünettel véget ért koreai háborút
  • Közös kapcsolattartó irodát állítanak fel, lesznek családtalálkozók, és összekötik a vasút- és úthálózatokat is
  • A Korea-közi csúcs fordulópontot jelent, de Észak-Korea korábban is tett már hasonló vállalásokat
  • Így végső soron nagyon sok múlik majd a május végén, június elején tervezett Trump-Kim-találkozón

A pénteki Korea-közi csúcstalálkozó tárgyalásainak végén Kim Dzsongun észak-koreai vezető és Mun Dzsein dél-koreai elnök közös nyilatkozatot adott ki, ami alapján együtt dolgoznak majd a Koreai-félsziget teljes atomfegyver-mentesítéséért, és a tervek szerint 2018-ban formálisan lezárnák az 1950-53 között zajló koreai háborút, írja a CNN.

A Panmindzson Nyilatkozatot az egész napos tárgyalások, és a két vezető félórás négyszemközti beszélgetése után adták ki. „Nem lesz többé háború a Koreai-félszigeten, és a béke új korszaka kezdődik" – olvasható a dokumentumban.

A két Korea hivatalosan továbbra is hadban áll egymással, 1953-ban csak fegyverszünettel zárultak le a harcok a koreai háború végén, békeegyezményt nem írtak alá. Egy esetleges békeegyezményt minden hadviselő félnek, így az Egyesült Államoknak és Kínának is alá kellene írnia, de Donald Trump amerikai elnök korábban már jelezte, hogy a megfelelő feltételek mellett „áldását adná" erre.

A legfontosabb kérdésről, az atomfegyverekről a dokumentumban általánosságban az szerepel, hogy a két fél egyetértett abban, hogy a teljes nukleáris leszerelésen keresztül

„közös céljuk egy atomfegyvermentes Koreai-félsziget elérése."

A dokumentum szerint abban is egyetértettek, hogy ehhez a nemzetközi közösség aktív támogatását keresik majd.

A nukleáris leszerelést az észak-koreai vezető a saját beszédében nem említette meg, de Mun hivatala szerint a dokumentum a kötelező érvényű. Kim Dzsongun azt mondta, hogy a két Korea egy nemzet, aminek együtt kell dolgoznia az újraegyesítésért, és nem egymással kellene küzdenie. „Mindannyian régóta vártunk erre a pillanatra" – mondta. „Anélkül élvezhetjük majd a békét és biztonságot a Koreai-félszigeten, hogy félni kellene a háborútól".

Azt is bejelentették, hogy Mun Dzsein valamikor ősszel majd Phenjanba látogat, és ott vesz részt egy újabb csúcstalálkozón Kim Dzsongunnal.

A nyilatkozatban többek között ezek szerepelnek még:

  • Berekesztik az ellenségeskedés minden formáját a két Korea között.
  • A demilitarizált zónát egy „béke övezetté" alakítják át, ami többek között azt jelenti, hogy május 1-től mindkét oldalon befejezik a propagandaadásokat.
  • A két Korea emellett felállít egy közös kapcsolattartó irodát az északi területen lévő Keszongban, amitől azt várják, hogy könnyebb lesz az egyeztetés a két ország hatóságai között.
  • Az augusztus 15-én ünnepelt felszabadítás napja alkalmából megszervezik a szétszakított családok találkozóját, ami az elmúlt években elmaradt.
  • A határon átívelve összekötik és fejlesztik a két Korea közötti vasút- és úthálózatot.
  • Közösen vesznek részt több sporteseményen, többek között a 2018-as Ázsia Játékokon.

Először lépett át északi vezető Dél-Koreába

2007 óta először tartottak Korea-közi csúcstalálkozót a két ország vezetői, és a korábbiakkal ellentétben ezt most nem az északi fővárosban, Phenjanban, hanem Panmindzson határfalunál rendezték meg. Pénteken Kim Dzsongun lett az első észak-koreai vezető, aki átlépett Dél-Koreába, mióta 1953-ban fegyverszünettel véget ért a koreai háború. Kim invitálására rövid időre Mun Dzsein dél-koreai elnök is átlépett a demilitarizált zónában az északi részre, majd szimbolikusan, kézen fogva léptek vissza.

A délelőtti részt külön ebéd követte, amihez Kim Dzsongun autóval visszament az északi oldalra, tizenkét testőre futva kísérte. Az ebéd után Kim és Mun közösen elültetett egy „békét és virágzást" szimbolizáló fenyőfát a demarkációs vonalon. A további szimbólumok jegyében ehhez az északi Pektu- és a déli Halla-hegy földjét használták fel, majd egy északi és egy déli folyó vízével is megöntözték. Egy közös séta következett, ahol informálisan is beszéltek négyszemközt egymással.

Ezután jött a nyilatkozat, a csúcstalálkozót pedig majd egy filmnézéssel egybekötött díszvacsora zárta, amin már a két vezető felesége is ott volt. Magyar idő szerint délután fél háromkor Kim Dzsongun és az északi delegáció visszatért Észak-Koreába.

Sokkal több spontán történés volt

Csoma Mózes Korea-kutató, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársának értékelése szerint a csúcstalálkozó a várakozásoknak megfelelő eredménnyel zárult, és különös jelentőségű volt „a két ország(rész) összetartozásának szimbolikus hangsúlyozása". Az előző két csúcstalálkozóhoz képest sokkal több spontán fejlemény volt, például Mun Dzsein átlépése északi területre, valamint utána a spontán fényképezkedés az észak-koreai tábornokokkal és párttisztviselőkkel.

Csoma kiemelte azt is, hogy az előző két Korea-közi csúcstalálkozóval ellentétben most a dél-koreai és az amerikai elnök is mandátumának elején van, ami azt jelenti, hogy „van idő a megállapodások gyakorlati megvalósítására". 2000-ben az első csúcstalálkozó idején az enyhülési folyamatot támogató Clinton-adminisztráció már leköszönőben volt, a hivatalba lépő Bush-adminisztráció pedig teljesen másképpen viszonyult a koreai kérdéshez. 2007 őszén pedig a balközép indíttatású dél-koreai elnök járt mandátumának végén, a konzervatív visszarendeződés pedig visszavetette az akkori enyhülési folyamatot.

Mun után Trumppal találkozik Kim Dzsongun

A CNN-nek nyilatkozó szakértők a gyorselemzésükben pedig azt emelték ki, hogy a csúcstalálkozó fordulópontot jelent, és fontos eredmény Munnak, hogy „a teljes atomfegyvermentesítésről" van szó a dokumentumban, ami így megalapoz a Trump-Kim-tárgyalásnak is. A Korea-közi csúcstalálkozó bizonyos értelemben egy felvezetés is Kim Dzsongun és Donald Trump amerikai elnök május végére, június elejére tervezett történelmi találkozója előtt. 

A Reuters egyik tudósítója szerint azonban a nyilatkozat nyelvezete sok szempontból hasonlít arra, amilyeneket a korábbi két Korea-közi csúcstalálkozók végén írtak alá, és számos vállalás nem jelent gyökeres újdonságot, szerinte

ÍGY végső soron nagyon SOK MÚLIK MAJD A TRUMP-KIM-TALÁLKOZÓN.

A CNN-en nyilatkozó elemzők azt is hozzátették, hogy a pénteki megbeszélésen lefektetett alapok után fontos  lesz, ezeket hogyan váltják tényleges lépésekre. „Egy nagy kérdés, hogy Kim Dzsongun meddig hajlandó elmenni gyakorlati lépésekben az atomkérdésben, ezt pedig nem tudhatjuk" – írta Mike Chinoy, a CNN korábbi pekingi irodavezetője. Vipin Narang, az MIT professzora szerint az lesz a fontos, hogy kiderüljön, van-e egy mindenki által egyaránt elfogadott definíciója a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésének, ez alatt ugyanis korábban nem ugyanazt értették a felek.

Kim Dzsongun a találkozó előtt egy héttel önkéntes moratóriumot jelentett be a nukleáris- és rakétatesztekre, azonban a már legyártott atomfegyverei feladásáról nem beszélt. Trump korábban viszont már jelezte, hogy addig folytatódik a maximális nyomásgyakorlás, és nem enyhítenek a szankciókon, amíg nem látnak tényleges lépéseket Észak-Koreától a teljes nukleáris leszerelés felé.

Arról itt írtunk bővebben, hogy miért nem egyszerű a Koreai-félsziget teljes atomfegyvermentesítésének elérése. Az északi rezsim korábban is kibújt már hasonló megállapodások alól, ráadásul fennmaradása zálogaként tekintett az atom- és rakétaprogramra, és azt sem lehet pontosan tudni, hogy mennyi atombombája van egyáltalán Észak-Koreának.

Trump üdvözölte a fejleményeket

A találkozó alatt Trump a Twitterére írta ki, hogy „jó dolgok történnek, de csak idővel derül ki", hogy mi lesz a vége. Egy következő bejegyzésben pedig már azt hangoztatta, hogy véget ér a koreai háború, és az összes amerikai büszke lehet arra, ami a Koreai-félszigeten történik. Később pedig a jó barátjának nevezett Hszi Csin-ping kínai elnök segítségét méltatta, „nélküle egy sokkal hosszabb, nehezebb folyamat lett volna."

Kim és Mun találkozójának fejleményeire reagáltak a konfliktusban érintett más országok is. Az északi rezsim legfontosabb támaszának számító Kína a két Korea bátorságát méltatta, és reményét fejezte ki, hogy a találkozó fordulópont lesz, és hosszú távú stabilitást hoz a Koreai-félszigeten. Az orosz külügyminisztérium jelezte, hogy segítene a gyakorlati együttműködésben a két Korea között, többek között a vasúti összeköttetésre, energiaellátásra utalva.

Japán pozitív lépésnek tartja a találkozót, de azt várják, hogy Észak-Korea konkrét lépéseket tegyen a mostani, majd pedig az Egyesült Államokkal folytatott megbeszélések után. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár üdvözölte az előrelépéseket, de úgy vélte, hogy még sok munka áll mindenki előtt.

Hogyan jöttek a tárgyalások?

2017-ben nagyon felpörgött Észak-Korea atom- és rakétaprogramja, régen látott feszült helyzet alakult ki, de aztán az év elején megindult enyhülés a két Korea között végül a phjongcshangi téli olimpia után odáig jutott, hogy Kim Dzsongun előbb pénteken Mun Dzseinnel, később pedig majd Trumppal is találkozik.  Arról itt írtunk részletesen, hogyan nőtt ki a tárgyalások lehetősége a rettentő feszült időszakból>>>

(Borítókép:  Kim Dzsongun észak-koreai vezető és Mun Dzsein dél-koreai elnök Panmindzsonban, a nyilatkozat aláírását követően. Fotó: AFP/Korean Broadcasting System/Korean Broadcasting System)