Luca, Ottilia
-4 °C
3 °C

Kim Dzsongun átlépte a demarkációs vonalat, tart a történelmi Korea-közi csúcs

GettyImages-951619618
2018.04.27. 03:33 Módosítva: 2018-04-27 10:56:15
  • Kim Dzsongun az első észak-koreai vezető, aki átlépett Dél-Koreába a koreai háború lezárása óta
  • Rövid időre Mun Dzsein dél-koreai elnök is átlépett a demilitarizált zónában az északi részre
  • A két Korea vezetői már túl vannak egy tárgyalási szakaszon a történelmi, harmadik Korea-közi csúcson, de újabb megbeszélések következnek
  • Sok részlet egyelőre nem derült ki az eddigi tárgyalásokról, de Kim meghívta Munt Észak-Koreába, és elfogadta Mun meghívását Szöulba
  • Szó volt a legfontosabb témákról, a Koreai-félsziget atommentesítéséről, a kapcsolatok javításáról, és egy esetleges békeegyezményről is
  • Az észak-koreai diktátor azt írta a vendégkönyvbe, hogy a történelem új fejezete, a béke korszaka kezdődik

A délelőtti tárgyalásos szakasz már véget is ért a történelmi, harmadik Korea-közi csúcstalálkozón, ami délután újabb megbeszélésekkel folytatódik majd. A csúcstalálkozóra érkezve Kim Dzsongun észak-koreai vezető kezet fogott Mun Dzsein dél-koreai elnökkel a két Koreát elválasztó demilitarizált zónában, aztán átlépett a demarkációs vonalon Dél-Koreába.

2007 óta először tartanak Korea-közi csúcstalálkozót a két ország vezetői, és a korábbiakkal ellentétben ezt most nem az északi fővárosban, Phenjanban, hanem Panmindzson határfalunál rendezik meg. Pénteken Kim Dzsongun lett az első észak-koreai vezető, aki átlépett Dél-Koreába, mióta 1953-ban fegyverszünettel véget ért a koreai háború.

Egy pillanatra Mun is átlépett északra

Kim Dzsongun helyi idő szerint délelőtt érkezett meg a két Koreát elválasztó vonalhoz, ahhol Mun Dzsein fogadta. Előbb a két oldalról átnyúlva fogtak kezet, aztán Kim átlépett a déli oldalra, ahol újra kezet fogtak egymással. Majd pedig Kim javaslatára Mun Dzsein is átlépett egy pillanatra az északi részre, ami nagyon úgy tűnt, hogy nem volt benne a gondosan megkoreografált eredeti programban. Végül mosolyogva, szimbolikusan kézen fogva léptek vissza mindketten Dél-Koreába.

Ott virággal fogadta őket két gyerek, akik a demilitarizált zónában lévő faluban élnek, majd pedig katonazenekar is játszott, ahogy vörös szőnyegen Csoszon-dinasztiabeli egyenruhába öltözött díszőrség kíséretében elsétáltak a csúcstalálkozónak helyet adó Béke Házáig.

Az épület előtt előbb Kim üdvözölte a déli tárgyalódelegáció tagjait, majd pedig Mun fogott kezet az északi küldöttség vezetőivel, köztük Kim Jongnam névleges államfővel, és Kim Dzsongun húgával, Kim Jodzsonggal, aki a phjongcshangi téli olimpián képviselte már Észak-Koreát. Meglepő módon két észak-koreai tábornok is tisztelgett a kézfogás előtt Munnak.

Egy csoportkép után a két vezető belépett a Béke Házába, ahol Kim Dzsongun saját magával hozott tollal aláírta a vendégkönyvet, majd pedig zárt ajtók mögött folytatódott a találkozó. A Reuters szerint percekkel Kim érkezése előtt észak-koreai biztonságiak átvizsgálták az épületet robbanószerkezeteket és lehallgatókészülékeket keresve, és fertőtlenítőszert fújtak a székekre, sőt, még a vendégkönyvre is. A CNN szerint Kim többek között azt írta a vendégkönyvbe, hogy

„Új történelem kezdődik most", „a béke korszaka, a történelem kezdőpontjától".

Kim Dzsongun új kezdetről beszélt

A délelőtti megbeszélés kezdetén Kim Dzsongun és Mun Dzsein nyitóbeszéde is sajtónyilvános volt. A tárgyalásoknak helyet adó szobában is odafigyeltek a legkisebb részletekre is, az ovális asztal átmérője például a csúcstalálkozó évére utalva pont 2018 mm, a két vezető széke pedig kicsit kimagaslik a többi közül, a hátán stilizált Koreai-félsziget látható.

A CNN szerint Kim azt mondta, hogy nagyok az elvárások, és tanultak a korábbi példákból. Nem szeretné, hogy megismétlődjön a múlt, és eltökélt abban, hogy végrehajtja az északiak által vállalt kötelezettségeket. Azt mondta, reméli, hogy az elmúlt 11 év (a legutóbbi Korea-közi csúcstalálkozó óta) nem elvesztegetett idő. „Úgy gondolom, hogy képesek vagyunk egy új kezdetre, ezzel az eltökéltséggel érkeztem erre a megbeszélésre."

Mun azt mondta, hogy a találkozó rettentő fontos mindenkinek, és ez nagy terhet is jelent. Azzal, hogy Kim Dzsongun átlépett a demarkációs vonalon, „az már nem a megosztottság jelképe, hanem a béke jelképe". Szerinte Kim bátor döntéseket hozott, „tanúsítsunk hát együtt bátorságot és határozottságot, és teremtsünk békét a Koreai-félszigeten."

Utána nagyjából másfél órán át beszéltek. A déliek beszámolója alapján eddig egyelőre ezeket tudni a megbeszélésről:

  • Már a délelőtti részen szó volt a Koreai-félsziget atommentesítéséről, a kapcsolatok javításáról és az 1953-ban csak tűzszünettel véget ért koreai háború lezárásáról egy esetleges békeegyezménnyel
  • A két fél egy közös nyilatkozatot próbál majd elfogadni a csúcstalálkozó végére
  • Kim azt mondta, hogy véget akar vetni a konfliktusok időszakának
  • Kim Dzsongun meghívta Munt Észak-Koreába, és azt mondta, ugyanolyan fogadtatásban részesül majd, mint most ő
  • Kim szerint több mint tíz évbe telt, hogy átsétálhasson a határvonalon, de innentől gyakrabban kellene találkozniuk. Kim kész bármilyen előre egyeztetett időpontban Szöulba utazni
  • Azt ígérte, mindent megtesz, hogy egy jobb világot teremtsenek, és ne kelljen soha visszatérniük a startvonalhoz

A délelőtti részt külön ebéd követte, amihez Kim Dzsongun autóval visszament az északi oldalra, tizenkét testőre futva kísérte. 

Az ebéd után Kim és Mun közösen elültetett egy „békét és virágzást" szimbolizáló fenyőfát a demarkációs vonalon. A további szimbólumok jegyében ehhez az északi Pektu- és a déli Halla-hegy földjét használták fel, majd egy északi és egy déli folyó vízével is megöntözték. „Remélem, hogy a fenyőhöz hasonlóan mi is mindig zöldellni  fogunk, még télen is" – mondta Kim Munnak, szerinte egy új tavasz köszöntött a két országra. „Igen, így lesz" – válaszolta a dél-koreai elnök.

Egy közös séta következett, ahol informálisan is beszéltek négyszemközt egymással. Ezután jön a délutáni tárgyalásos szakasz, majd pedig egy filmnézéssel egybekötött díszvacsora, amin már a két vezető felesége is ott lesz.

Egy sor fontos kérdésről szó lehet

Azt már előre bejelentették, hogy várhatóan Kim és Mun aláírnak majd egy közös megállapodást, és „egy bejelentést is tesznek". Azonban egyelőre semmi pontosat nem tudni, és rengeteg a bizonytalanság . Elemzők szerint az is mutatja, hogy nem lehet teljesen tudni, mire lehet számítani Kim Dzsonguntól, hogy az előzetes forgatókönyvtől eltérve hívta át Munt néhány lépésre az északi oldalra.

Habár számos témáról szó lehet majd, a legfontosabb kérdés, amire az elemzők választ várnak, hogy

pontosan mit ért Kim Dzsongun atommentes félsziget alatt,

miután a találkozó előtt egy héttel önkéntes moratóriumot jelentett be a nukleáris- és rakétatesztekre. Arról itt írtunk bővebben, hogy miért nem valószínű ettől függetlenül, hogy a Koreai-félsziget teljes atommentesítését el lehetne érni.

Ez azért is fontos kérdés, mert a Korea-közi csúcstalálkozó bizonyos értelemben egy felvezetés is Kim Dzsongun és Donald Trump amerikai elnök május végére, június elejére tervezett történelmi találkozója előtt. Éppen ezért az egész világ azt figyeli majd, hogy milyen támpontokkal szolgálhat a Korea-közi csúcstalálkozó a következő előtt, és hogy Észak-Korea meddig hajlandó elmenni.

A koreai háború lezárásához hozzátartozik, hogy egy formális egyezménybe minden hadviselő félnek, vagyis az Egyesült Államoknak és Kínának is bele kellene egyeznie, ezért ez még a két Korea egyetértése esetén is egy hosszabb folyamat lenne. Felmerülhet akár az is, hogy valamilyen formában rendszeresítsék a két Korea közötti magas szintű találkozókat, és ezt is belevegyék a zárónyilatkozatba.

A kétoldalú gazdasági kapcsolatok is valószínűleg előkerülnek, Kim Dzsongun feltehetően a húsbavágó szankciók enyhítését akarja elérni, azonban a legtöbb elemző szerint nem valószínű, hogy ezekben Mun addig lépne, amíg az észak-koreai diktátor nem ül le Trumppal is. A Fehér Ház korábban jelezte, hogy addig kitartanak a maximális nyomásgyakorlás mellett, amíg nem látnak konkrét lépéseket Észak-Koreától a teljes atommentesítés felé.

A Korea-közi csúcson tárgyalhatnak a biztonsági és gazdasági kérdések mellett az elmúlt időszakban elmaradt családtalálkozókról is, de amiről várhatóan csak kevés szó esik majd, az a súlyos észak-koreai emberi jogi helyzet, ami ellen folyamatosan felszólalnak emberi jogi szervezetek.

Hogyan jöttek a tárgyalások?

2017-ben nagyon felpörgött Észak-Korea atom- és rakétaprogramja, régen látott feszült helyzet alakult ki, de aztán az év elején megindult enyhülés a két Korea között végül a phjongcshangi téli olimpia után odáig jutott, hogy Kim Dzsongun előbb pénteken Mun Dzseinnel, később pedig majd Trumppal is találkozik.  Arról itt írtunk részletesen, hogyan nőtt ki a tárgyalások lehetősége a rettentő feszült időszakból>>>

  • Az Egyesült Államok és a többi ország által bevezetett gazdasági szankciók komolyan éreztették a hatásukat, főleg, miután az északi rezsim legfontosabb támaszaként Kína is bevezetett korlátozásokat, ezért Kim mindenképpen a szankciók enyhítését akarja majd elérni. Kim már jelezte a központi bizottság ülésén, hogy az atomtesztek befejezésével arra fog koncentrálni, hogy „erős szocialista gazdaságot építsen, és érezhetően javítson az emberek életkörülményein."
  • Viszont már önmagában nagy győzelemként, az atom- és rakétaprogram céljaként kitűzött zsarolási potenciál kimaxolásaként és az apja és a nagyapja által hiába keresett legitimációként adhatja el otthon azt, hogy az amerikai elnök leül vele tárgyalni, és esetleg egy békeegyezményre is lehet esélye.
  • Illetve azt sem lehet kizárni, hogy az észak-koreai diktátor csak időt akar nyerni, és ezért ment bele a tárgyalásokba.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!