Konstantin
12 °C
26 °C

92 évesen visszatért, hogy megbuktassa saját protezsáltját

000 IT5BK
2018.05.09. 00:18

Egy volt teljhatalmú miniszterelnök 92 évesen, 15 évvel a visszavonulása után aktivizálta magát, hogy megbuktassa egykori kormánypártja új vezetőjét, egyben volt protezsáltját, aki egy több országon átnyúló korrupciós botrányba is belekeveredett. Ehhez az idős politikus a régi ellenzéke élére állva még egy olyan másik volt szövetségeséből lett riválisával is összefogott, akit ő maga juttatott börtönbe.

Egészen filmbe illő fordulatok előzték meg a Malajziában szerdán tartott parlamenti választásokat, amin elemzők szerint az országot az 1957-es függetlenedése óta vezető pártszövetség először nézhet szembe komoly kihívással. Ettől még a választási rendszer jellegéből és a beágyazottságából adódóan is több esélyt jósolnak a mostani miniszterelnöknek, de ha valahogy mégis egykori mentora győzne, akkor megelőzné II. Erzsébet királynőt, és rögtön a világ legidősebb vezetője válna belőle.

22 éven át vezette Malajziát

A sokak szemében máig ikonikus Mahathir Mohamad 1981 és 2003 között irányította Malajziát. Miniszterelnöksége alatt Malajzia elmaradott nyersanyag-exportáló országból modern gazdasággá alakult át, és a délkelet-ázsiai térség egyik leggazdagabb és legfejlettebb állama lett. A felpörgő exportra épülő növekedés jelképévé váltak az 1996-ban Kuala Lumpurban átadott Petronas-ikertornyok, egykor a világ legmagasabb épületei.

Mahathir nemzetközi megítélése ellentmondásos: nyersen bírálta a globalizációt és a terror elleni háborút, és antiszemita nézeteinek is többször hangot adott. Miniszterelnöksége alatt központosította a hatalmat és mindent megtett, hogy pártja örökös győztessé váljon a választásokon. A Guardian szerint  1988-ban egy neki nem tetsző ítélet miatt leváltotta a főügyészt és két fontos bírót, rendszeresen bebörtönöztetett politikai ellenfeleket, megtiltotta a nyilvános tüntetéseket, és nemigen tűrte a kritikus hangokat. A Wall Street Journal egyik újságírója könyvet is írt Mahathirról, amiben azt állította, hogy sok millió dollár tűnt el alatta.

Élesen szembekerültek egymással

A most visszatérő Mahathir ezt annyival rázta le magáról, hogy „volt korrupció akkoriban is, de nem ilyen mértékben". Azt is próbálta tagadni, hogy autokratikus vezető lett volna: mint mondta, senki sem próbálja megállítani, vagy fejbe vágni, ahogy kampányolva járja az országot. „Ezrével jönnek a nagygyűléseimre, és kifejezik a támogatásukat. Ha egy autokratikus diktátor lettem volna, akkor ez nem történne meg" – mondta. Azonban azt is elismerte, hogy az ország újjáépítéséért akar dolgozni, amikre „talán olyan hibák miatt is szükség van, amiket én magam követtem el a múltban."

Most ugyanis azt tűzte ki célul, hogy

egykor ellehetetlenített ellenzéke élére állva megdöntse korábbi pártja uralmát, amit még ő maga betonozott be évtizedekkel ezelőtt.

Azt mondta a Guardiannek, hogy amikor visszavonult, azt gondolta, hogy majd nyugodtan éli nyugdíjas éveit, de magát most egy olyan sokat megélt veterán politikusként állította be, aki képes ezt feláldozni a közjó érdekében, ezért vonakodva, de visszatért. „Nem hagyhatom, hogy az országot olyan önző emberek pusztítsák el, akik csak magukra gondolnak, és lopnak" – mondta a CNN-nek adott interjúban.

Najib Razak mostani miniszterelnök egykor az ő szárnyai alatt építgette politikai pályafutását, de Mahathir szerint elárulta őt, ezért személyes ügynek is tekinti a mostani választást. „Rájöttem, hogy nem az az ember, akinek gondoltam" – mondta, és azzal vádolta Najibot, hogy miniszterelnöksége alatt Malajzia bekerült a világ tíz legkorruptabb országa közé.

Az USA-ig nyúlt a korrupciós botrány

A 2009 óta miniszterelnök Najib az országot vezető elit dinasztia szülöttje, apja a második, nagybátyja a harmadik kormányfő volt a függetlenedés után. Egykori mentorával, Mahathirral 2015 után kerültek szembe, miután robbant az állami 1MDB gazdaságfejlesztési alaphoz köthető botrány, ami hat másik országba is átnyúlt. A Time szerint az amerikai igazságügyi minisztérium is úgy véli, hogy akár 4,5 milliárd dollárnyi pénz is eltűnhetett Najib Razakhoz köthető emberek környékén.

Az ügyben azért nyomoznak az Egyesült Államokban is, mert a gyanú szerint az alap pénzéből némi pénzmosás után oda is került. Eddig 1,7 milliárd dollár értékben foglaltak le vagyontárgyakat. Drága ingatlanok, luxustermékek, Monet- és Van Gogh-festmények, de még A Wall Street farkasa című film is érintett volt, mert azt is többek között ebből a pénzből finanszírozhatták.

Najibot azzal vádolják, hogy 681 millió dollár közvetlenül az ő számláján kötött ki, ami miatt tömegtüntetések is kirobbantak az országban. A miniszterelnök előbb tagadta a vádakat, majd arról beszélt, hogy összeesküvés áldozata lett, végül pedig a BBC szerint az volt az egyik érve, hogy a pénz csak adomány volt egy szaúdi hercegtől. A főügyész a vizsgálat végén azzal a magyarázattal állt elő, hogy a szaúdiak nem indokolták meg, miért adtak ekkora magánadományt Najibnak, de korrupció gyanúja nem merült fel, és a pénz nagy részét visszautalták Szaúd-Arábiába. Miután a malajziai kormány vizsgálata nem állapított meg felelősöket, az ellenzékből sokan színjátékkal vádolták a vezetést.

Ez az ügy eléggé kikezdte Najib nemzetközi megítélését, azonban nem tűnt úgy, hogy önmagában veszélyeztetheti újabb választási győzelmét. Viszont általános elégedetlenséget szült, hogy Najib új adókat vezetett be, és csökkentette például az üzemanyagok állami támogatását. Az ellenzék szerint ezek együtt komolyan befolyásolják a megélhetési költségeket. Najib megvédte a gazdasági eredményeket, szerinte a növekedés kitart, és plusz pénzeket ígért a lakhatási körülmények javítására. Sokan pedig még mindig az 1980-as, 1990-es évek gyors növekedésével azonosítják a vezető kormánypártot, az UMNO-t, és a Barisan Nasional kormánykoalíciót.

Najib Razak egy kampányrendezvényen 2018 április 24-én
Najib Razak egy kampányrendezvényen 2018 április 24-én
Fotó: Bloomberg / Getty Images Hungary

A kampányban is ment a sárdobálás

Közben viszont azzal is vádolják Najib Razakot, hogy neki kedvezően újrahúzta a választási körzeteket, amit gyorsított eljárásban fogadtak el márciusban. A választási rendszer alapján sokkal előnyösebb helyzetben volt már korábban is a kormánypárt, miután az ellenzék hagyományosan nem tudott jól szerepelni a vidéki körzetekben. Miután pedig 2013-ban már az ország lakosságának ötödét kitevő kínai szavazók többsége az ellenzéket támogatta, most szinte kizárólag a 60 százaléknyi maláj szavazatokért ment az igazi kampány.

Mahathir átpártolása az ellenzékhez azért jelentett fordulatot, mert ő vidéken és a malájok között lehet képes szavazatokat szerezni.

Najib egyik szóvivője azzal vádolta a 92 éves volt kormányfőt, hogy „22 évig tartó diktatúrája" egy sor visszaélésről és hazugságról volt ismert. A kormány ennél általában egy fokkal óvatosabb volt, hogy ne támadja túl közvetlenül azt az embert, akit sokan a modern Malajzia atyjának tartanak. Így elsősorban a múlttal próbálták összekapcsolni Mahathirt, miközben a kormánypártot a jövő megtestesítőjének nevezték. Najib azzal is vádolta volt mentorát, hogy az ellenzék legfontosabb erejét adó, eredetileg a kínai népesség képviseletére alakult párt kihasználja, hogy megossza a maláj közösséget.

A politikai adok-kapok sorában Mahathir azzal vádolta a kormányt, hogy valaki szándékosan megpiszkálta a magángépét, amivel meg akarták akadályozni, hogy időben odaérjen a képviselőjelölti regisztrációhoz. Erre viszont vizsgálat indult ellene egy olyan, március végén elfogadott törvény alapján, amivel akár 10 év börtönnel és 30 millió forintnak megfelelő büntetéssel is sújthatják az álhírek közlését. A kormány kritikusai szerint azonban ennek fő célja nem az álhírek elleni küzdelem, hanem a vezetést bíráló, vagy az 1MDB-botrányt felemlegető hangok elhallgattatása volt a választások előtt.

Az ellenségem ellensége

Az egész választás azonban messze nem csak Mahathir és Najib személyes összecsapásáról szól. A 92 éves politikus a kormánypárt elleni hadjáratában összefogott egy másik volt protezsáltjával, akivel korábban elég látványosan kerültek szembe egymással. A BBC szerint egy időben Anwar Ibrahim volt miniszterelnök-helyettesként Mahathir saját kezűleg kiválasztott utódjelöltje, azonban nem értettek egyet abban, hogyan kezeljék a Délkelet-Ázsiát 1997-ben sújtó gazdasági válságot.

Anwart 1999-ben kitették a kormányból, amire válaszul elindított egy ellenzéki mozgalmat. 18 nappal később bebörtönözték szodómia és korrupció vádjával, amiket a volt miniszterelnök-helyettes politikailag motiváltnak nevezett. 2004-ben szabadult, azonban a 2013-as választások után Najibék is tartottak a megerősödésétől, és végül hasonló vádak alapján másodszor is börtönbe került. Anwar csak a választás után, júniusban szabadul, így ugyan rajta volt plakátokon, de valójában a családtagjai kampányoltak a nevében Mahathir oldalán.

A helyzet pikantériája, hogy Mahathir még 2005-ben, már visszavonulása után is keményen bírálta Anwart egy emberi jogi konferencián, sőt, 2013-ban is arról beszélt, hogy egykori helyettese erkölcstelen volt, és nem alkalmas az ország vezetésére. Ehhez képest ez a mostani kampányra úgy változott meg, hogy „fiatalon hibázott ugyan, de már eleget bűnhődött." Az ellentmondásról Anwar családja annyit mondott, hogy nem könnyű félretenniük a korábbi sérelmeket, de Malajzia jövőjéért erre is készek.

A két egykori szövetségesből lett ellenségből lett szövetséges megállapodása úgy szól, hogy az ellenzéki koalíció győzelme esetén Mahathir lenne a miniszterelnök, de csak két évig töltené be a tisztséget, utána félreállna Anwar javára. A börtönből szabaduló ellenzéki vezető hivatalosan öt évig nem tölthetne be közhivatalt, de Mahathir még azt is megígérte, hogy kijárná neki a kegyelmet a királynál.

Előnyösebb helyzetben a kormánypárt

Ez a furcsa szövetség egyébként az ellenzéken belül sem nyerte el mindenki tetszését, sokak szerint Mahathir nélkül nem tudnának elég széles tömegeket megszólítani, mások viszont úgy látják, hogy a színrelépésével nem sokban különbözik a vezetésük a kormánypártétól. James Chin szakértő a CNN-nek azt mondta, hogy a malajziai politikai kultúrában alapvetően benne vannak ilyen fordulatok, ezért ez várhatóan inkább kedvezni fog az ellenzéknek, mely soha nem nyert még választást.

A mostani a korábbiaknál azonban mindenképpen szorosabb lehet: 2013-ban a képviselői helyek feléről gondolták úgy, hogy gazdát cserélhetnek, míg most 65 százalékával ugyanez a helyzet. Ha nagyon szoros lenne, akkor még egy kis konzervatív muszlim párt is lehet akár a mérleg nyelve, de a legutolsó előrejelzések szerint az ellenzék lendülete ellenére mégis a kormánypártnak van több esélye arra, hogy 1957 óta veretlen maradjon, Najib Razaknak pedig arra, hogy legyőzze egykori mentorát.

A legtöbben úgy vélik, hogy az évtizedekig hétvégén tartott választások után ezúttal szerdára időzített szavazás, és egy esetlegesen alacsony választási részvétel is neki kedvezne majd, a választási rendszer alapján pedig még akkor is megszerezheti a képviselői helyek többségét, ha szavazatból az ellenzék kap többet, amire a felmérések szerint bőven van esély.

(Borítókép: Mahathir Mohamad 2016-ban - fotó: Manan Vatsyayana / AFP)