Az oroszokon kívül arab hercegek is segíthették Trump megválasztását

Trump megválasztását a gyanú szerint közel-keleti erők akarták illegálisan támogatni. Trump tagad, de az amerikai külpolitika lépései (Katar elengedése, az iráni atomalku felmondása) éppen beleillenek ebbe a narratívába. Erről a New York Times közölt most nagy cikket; az anyag az elnök kétes külföldi kapcsolatai után nyomozó Mueller-vizsgálat részleteit ismerő forrásokon alapul. Eszerint a hónapok óta cincált orosz szál után a vizsgálat már közel-keleti támogatókra is kiterjed.

A sztori középpontjában egy 2016-os, elnökválasztás előtti találkozó áll, melyen Trump fia, Donald Trump Jr. jött össze a következő személyekkel:

• egy magánhadsereg egykori vezetőjével: Erik Prince az Irakban és több más válságzónában kulcsszerepet játszó Blackwaternek volt a vezetője, itt pedig segített összehozni a találkozót a másik két főszereplővel:
• egy titkosszolgálati figurákhoz bekötött izraeli közösségi média-guruval: Joel Zamel cége, a Psy-Group olyasmiben utazik, mint a botrányok miatt hatalmasat bukó Cambridge Analytica. Zamel anonim források szerint a kampányban a háttérben sok millió dollár ellenében segítette Trump csapatát Facebookos manipulációs technikákkal, többek között hamis felhasználói fiókokat is bevetve;
• valamint két arab koronaherceg megbízottjával: ő George Nader, aki az iraki háborúban a Blackwaternek dolgozott, majd arab hercegek tanácsadója lett, aztán az amerikai elnökválasztásnál Trump fő tanácsadóival, Kushnerrel, Flynnel és Bannonnal működött együtt. Itt szaúdi és Emirátusok-béli, nagyon befolyásos ügyfeleit képviselte.

A 2016-os találkozón a felek jelezték, hogy szívesen segítenék Trumpot. A találkozó tényét Trump ügyvédei elismerték, de azt mondják, az csak egy rövid ismerkedés volt, és nem lett folytatása a dolognak. A New York Times azonban úgy tudja, Trump Jr. nyitott volt a megkeresésre. Vannak közvetett bizonyítékok is rá, hogy mégsem maradt annyiban a dolog: Nader például később 2 millió dollárt fizetett Zamelnek, aki pedig prezentációkat tartott arról, hogy a közösségi média kampánynak milyen sokat is köszönhet Trump.

Oroszok és arabok: Make America Great Again

A találkozóról idáig nem tudott a nyilvánosság; ez az első jele annak, hogy Oroszországon kívül más külföldi hatalmak is segíthették Trump megválasztását. Ez már több mint sajtósztori: a Mueller-vizsgálat kiterjed Naderre is, és Amerikán kívül Izraelben és máshol is vizsgálják, hogy valóban felajánlottak-e, és főleg, hogy Trump csapata el is fogadta-e a külföldi segítséget.

A külföldi választási segítséget tiltják Amerikában, így ha ez igazolódna, az törvénytelenséget jelentene. Republikánus oldalról idáig is sürgették a Mueller-vizsgálat minél hamarabbi lezárását, de ez az új szál azt jelzi, hogy nem errefelé haladnak a dolgok.

Az arab, sőt arab-izraeli közös szál akár az orosz vonallal is összekapcsolódhat. Bár még nincs rá bizonyíték, egyes jelek arra utalnak, hogy a Trumpnak adott orosz és az arab háttérsegítség koordinált lehetett. Azt lehet tudni, hogy Nader közvetített az arab emirátusok koronahercege és Putyin körei között, ilyen megbízással kétszer is járt Moszkvában a kampányidőszakban. A találkozó másik résztvevője, az izraeli Zamelhez közel álló cégek szintén dolgoztak orosz oligarcháknak. Többek között annak a Gyeripaszkának, akivel való kapcsolatába belebukott Trump kampányának korábbi irányítója, Paul Manafort. Ezeket a kapcsolatokat források szerint szintén vizsgálja Mueller.

Szaúdi héjalobbi

De az arab felajánlást Trump külpolitikai fordulatai teszik igazán érdekessé. Nader az információk szerint az Arab Emirátusok tényleges ura, Mohammed bin Zayed al-Nahyan, Abu Dhabi koronahercege, valamint Mohammed bin Salman, Szaúd-Arábia koronahercege, a szaúdi király fő tanácsadója nevében járt el. Az ő politikai motivációjuk nem kétséges: élesen szemben álltak Obama és Hillary Clinton közel-keleti politikájával, az USA által támogatott arab tavasszal és Irán kiengedésével.

Nader héjaként maga is az Irán elleni szankciók, a rezsim térdre kényszerítése, akár egy Irán elleni újabb háború régi támogatója. Trump megválasztása után Zamel és ő is találkozott Bannonnal (a volt elnöki főtanácsadó, az alt right pápája egyébként hamarosan Budapesten fog fellépni) és az elnök vejével, Kushnerrel. 2016 után többször is egyeztetett az Irán elleni gazdasági háborúról Washingtonban és Szaúd-Arábiában is. Prince-szel, a találkozót összehozó Blackwater volt elnökével is tárgyalt Nader állítólag, méghozzá egy 2 milliárd dolláros biznisz keretében a szaúdi magánhadsereg bevetéséről a lényegében Szaúd-Arábia és Irán között folytatott jemeni proxyháborúban.

Hogy Nader fellépésének volt-e érdemi szerepe, nem tudjuk, de Trump külpolitikája pontosan ebbe az irányba ment el. Az elnök első külföldi útja Rijádba vezetett, teljesen elkötelezte magát Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok mellett, és belement Katar szintén szaúdi vezérlésű elszigetelésébe, majd a nagyhatalmak és saját minisztériumának jobb megfontolása ellenére felmondta az iráni atomalkut. Ez pontosan az, aminek érdekében a kért arab ország, melyek a gyanú szerint segíthették a kampányát, évek óta lobbizott.