Iván
9 °C
22 °C

Habonyék külföldön is nyertek egy választást, de most jön a neheze

D KOS20180511021
2018.06.04. 11:15
Az ellenzéki Szlovén Demokrata Párt (SDS), vagyis a volt jobboldali miniszterelnök, Janez Janša nyerte a szlovén választásokat, viszont a koalíciós matematika miatt nem valószínű, hogy képes lesz kormányt is alakítani. Orbán Viktor biztosan Janšának drukkolt, és barátaival együtt keményen be is szállt a szlovén kampányba.

A szlovén választáson valami olyasmi történt, amit itthon biztosan nem tűrne el a Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER). Külföldről támogatott párt vagy legalábbis annak külföldről támogatott médiája nyert választást. A helyzet pikantériája, hogy egyfajta speciális kettős mérce nyomán, a „támogató külföld" jelen esetben éppen Magyarország volt. Na de előbb nézzük meg az eredményeket!

A győztes

Az első eredmények alapján Janez Janša volt jobboldali miniszterelnök és pártja a Szlovén Demokrata Párt (SDS) magabiztosan nyert a kvázi előrehozott parlamenti választásokon. Azért csak „kvázi”, mert Miro Cerar, az előző (balközép) miniszterelnök a ciklusa végén mondott csak le, így az amúgy június 10-re tervezett parlamenti választásokat technikailag tényleg előre kellett hozni, de csak egyetlen héttel.

Az SDS 25 százalékkal lett első.

A szlovén választás előtti hangulat teljesen a magyarra emlékeztetett. Azzal a különbséggel, hogy az illegális bevándorlókra épített propaganda, a menekültekkel érkező fertőző betegségekkel riogató híradások itt az ellenzék érdekeit szolgálták. Értelemszerűen így a propaganda nem az elért eredményekre, hanem éppen a megnőtt invázióra és a leselkedő veszélyekre apellált.

Magyar minta

A magyar forrásokból és magyar mintára felépített médiagépezet nem talált fel semmi újat,

a politikai ellenfelek Soros György érdekeit szolgálják, és szeretnék menekültekkel elárasztani Szlovéniát,

míg a jobboldal hőse, Janez Janša és az általa vezetett Szlovén Demokrata Párt az emberek oldalán áll és megvédi a népét.

Mindez tökéletesen sikeres volt, miközben egy helyi forrásunk szerint a kis Szlovénia sohasem volt ennyire sikeres, mint az elmúlt években:

  • szlovén lett az amerikai first lady;
  • a kis, 2 milliós ország nyerte a kosárlabda-Eb-t, és itt ez a sport népszerűségben a focival vetekszik;
  • az elmúlt évtized kellemetlen pénzügyi válsága után végre 4-5 százalékos a gazdasági növekedés.

A számvetés eltérő komolyságú pontjaiból az valóban kitűnik, hogy a szlovén riogató-propaganda egy jó állapotú országban volt sikeres. Csakhogy Szlovéniában a pártok kivétel nélkül elutasították ezt a hangnemet, és mint később látni fogjuk, emiatt a győztes még óriási vesztes is lehet.

A második egy színész lett

A választáson a második helyet 13 százalékkal Marjan Šarec, Kamnik város polgármestere szerezte meg a Marjan Šarec Listája (LMS) elnevezésű, viszonylag új politikai képződménnyel. Marjan Šarec korábban színész, parodista, tévés személyiség, volt, és viszonylag gyorsan robbant be a közéletbe. Az alpesi kisváros polgármestereként már hátat fordított a korábbi színészetnek, inkább önkéntes tűzoltónak állt, és tavaly már a szlovén elnökválasztáson is elindult. Főleg baloldali szavazatokra számíthatott, és meglepően jó szerepléssel lett akkor is, most is második.

Az erős középmezőny

Valójában már a második helyezett sem emelkedett ki abból a sűrű középmezőnyből, ahol a 4 százalékos küszöb felé jutott további pártok kerültek. Az eddig kormányzó baloldali hármas valamennyi tagja megugrotta a lécet: vagyis az agrárminiszter által irányított, 10 százalékot szerző szociáldemokraták (SD), a lemondott kormányfő vezette 9 százalékos Modern Közép Pártja (SMC), illetve a jelenlegi megbízott külügyminiszter vezette Nyugdíjaspárt (DeSUS), amely 5 százalékot kapott. A legtöbb párt egy-két képviselői hellyel többet szerzett most, míg a nagy vesztes SMC 26 helyet veszített, és teljesen felélte támogatottságát.

Ezt a hármast, bár a belső viszonyok megromlottak, talán még lehet együtt kezelni, de bejutott még a 9 százalékos Baloldal (Levica), a 7 százalékos Új Szlovénia (NSi), 5 százalékkal a Szlovénia első női miniszterelnöke vezette Alenka Bratusek listája (Stranka AB) és 4 százalékkal a nacionalista Szlovén Nemzeti Párt (SNS) is.

Ebből a csapatból kellene valamilyen koalíciót kihozni. Ha eltekintünk a teljesen zavaros „szeretlek, nem szeretlek” viszonyoktól, a hagyományos jobboldal-baloldal felosztás szerint talán a baloldalnak van több esélye többséget összehozni. Másképpen fogalmazva, mivel a győztest gyakorlatilag mindenki utálja, így ő vélhetően nem talál majd partnereket, csakhogy az ideológiai alapon egymáshoz közelebb álló öt baloldali pártnak is át kellene lépnie a saját árnyékán, mert bizonyos gazdasági kérdésekben deklaráltan ellentétesen ítélik meg a helyzetet.

Borut Pahor szlovén államfő

először biztosan Janšának ad esélyt arra, hogy hátha össze tud toborozni egy stabil kormánykoalíciót.

Ha ez húsz napig nem sikerül neki, akkor jöhet az ellenzék.

És akkor a magyar hátszélről

Az, hogy Janez Janša magyar segítséggel politizál, nem csak itthonról lényeges, a nemzetközi tévéstábok szlovén tudósításai is ezt hangsúlyozzák. A győztes Janša belföldön mindvégig  igyekezett úgy tenni, mintha az önzetlen segítő, a kiapadhatatlan pénztárca, vagyis Magyarország szabályosan jelent volna meg a párt és médiája mögött, és várhatóan a későbbiekben sem kér majd az erkölcsi és olykor anyagi támogatásért cserébe semmit. Ez azonban aligha ilyen egyszerű.

A témáról sok cikk született, korábban a Magyar Narancs, a választás előtt közvetlenül a G7 is foglalkozott ezekkel a támogatásokkal. A lényeg, hogy magyar építőipari potentátok belevásároltak a szlovén migránsellenes propagandamédiumokba (vagyis a Nova 24 Tv és a Demokracija nevű csoportokba) és hirdetésekkel is bőségesen ellátták azokat. A médiagépezet közvetlen feltőkésítői a Modern Media Group Zrt., a Ridikül Magazin Kft. és a Ripost Média Kft. voltak, de a témában született oknyomozó cikkek szerint állítólag Varga Károly, aki korábban Szíjj László tulajdonostársa volt a Duna Aszfaltban, maga fizette be a médiacégek tőkeemelését egy maribori bankfiókban.

Baloldali vizsgálati szándék

Könnyen lehet, hogy ezzel kapcsolatban még nagyon nagy bajba kerül az amúgy is börtönviselt Janša (az ellen hozott ítéletet amúgy azóta megszüntette az Alkotmánybíróság és az ügy elévült), akivel szemben vizsgálatok is következhetnek. De mi van az egész tiltottnak vagy szabálytalannak gondolt kapcsolat mögött? Részben politikai szövetségépítés, részben a szlovén belpolitikában kiemelt jelentőségű koperi kikötőfejlesztés jövője.

Ez ugyanis nagyon régóta Magyarország figyelmének is a középpontjában áll, vasútépítés, magyar banki finanszírozás lehet a tétje, vagy az ára annak, hogy a Magyarországhoz közel eső méretes tengeri kijáratot intenzívebben használhassa majd Magyarország. De erős jelzés, hogy Miro Cerar, a szociáldemokraták és a liberálisok által támogatott korábbi szlovén miniszterelnök éppen abba bukott bele, hogy Janša túl drágának találta a Koper–Divaca vasútvonal építési projektjét, ezért referendumot írtak ki, amelynek során Cerar közpénzből csak az egyik oldal álláspontját propagálta (vélhetően nem lenne túl nehéz párhuzamot vonni a hazai választások és népszavazások előtt közpénzből folytatott kampányokkal.)

Pont, mint nálunk

Az ország méretéhez képest egyébként a szlovén választás gyakorlatilag ugyanannyira volt töredezett, mint a magyar. Szlovéniában is elindult 25 párt, a felsorolt bejutott formációkon kívül is volt pár érdekes formáció, így a szomszédunkban is működik Kalóz Párt, „Védjük meg a szlovénokat az elittől” elnevezésű elitellenes párt, és nemcsak a nyugdíjasoknak volt pártjuk hanem a gazdaságilag aktívaknak, illetve a zöldeknek is.

Rengeteg volt továbbá a hangzatos, de semmitmondó név is, mint az Együtt – Előre, a Szlovén Néppárt, a Jó Szlovénia, a Szlovén Emberek Pártja, a Szlovén Demokraták Pártja, a Jó Ország.

Emellett több induló egyszerűen a karizmatikus listavezetőről nevezte el magát, mint például az elitellenes Bojan Požar újságíró listája.

Magyar képviselet

Szlovéniában a 90 fős alsóházban egy-egy hely jár a két nagyobb nemzetiségnek, az olaszoknak, illetve a magyaroknak. Ami a magyarokat illeti, korábban a muraszombati születésű, lendvai költő-történész, Göncz László volt a kisebbség „örökös” képviselője, de ő most tíz év után távozott a képviselőségből.

A jó humorú képviselő a választás előtti esélylatolgatás során azt mondta a helyi magyarok lapjának, vagyis a Népújságnak, hogy pesszimista, mert túl sok párt kerül a parlamentbe, ami nagyon megnehezíti majd a kormányalakítást.

Az sem jó, amikor egy politikai opció túlságosan nagy fölénnyel rendelkezik, mert annak is van hátulütője, de az sem jó, ha például 3–4 párt szerepel 13–15 százalék körül. Talán még meg sem alakult minden párt, amely megnyerheti a választást.”

Igaza lett.

Horváth Ferenc

A helyért így végül Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség elnöke (aki állítólag kifejezetten jóban van Orbán Viktorral) és Sobočan Gabriela Lendva Község tanácsosa indult el.

A kisebbségi képviselőre csak a nemzeti kisebbség tagjai szavazhattak. 2610 olasz és 5820 magyar választópolgár volt jogosult a szavazat leadására. A rendszer elég fura, mert rangsorolni kellett a két jelöltet, egyessel és kettessel, de ha valaki csak az egyik jelöltet osztályozta, akkor azzal erősebb támogatást tudott adni neki. A mandátumot végül Horváth Ferenc szerezte meg, aki 60-40 százalékos arányban gyűjtötte be a szavazatokat.

Ha Horváth Ferenc ugyanúgy barátja Orbán Viktornak, mint Janez Janša, akkor Horváth az SDS-t támogatja? Nem, erről szó sincsen, a magyar jelölt határozottan deklarálta, hogy bárki is alakít majd kormányt, ő azzal próbál majd a magyar érdekek mellett együttműködni.

Ideális, de mégsem az

Az elsősorban a Muravidéken élő szlovéniai magyar kisebbség szlovéniai kezelése sok szempontból példamutató, de a 6-8000 szlovéniai magyar asszimilációja így is nagyon gyors.

Konfliktus azért mindig akad, a papíron ideálisan kezelt kétnyelvűség nem mindig valósul meg, az idén a nemzetiségi önkormányzatok költségvetése körül is vita alakult ki.

A helyi magyar kisebbség, mint voltaképpen mindenhol a szórványmagyarság, erősen jobboldali érzelmű. Úgy élik meg, hogy a Fidesz sok pénzt vitt a kevés magyarnak, gazdaságfejlesztésre, lendvai fociakadémiára, amely a felcsúti Puskás Akadémiával működik majd együtt. A Végh Gábor stadionépítő cége, vagyis a Pharos 95 támogatta lendvai Nafta küzdelemben volt az első osztályért, de végül lemaradt a közeli drávaparti Ptuj csapatával szemben, így utóbbi játszhat osztályozót az első ligáért.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (k), Janez Janša, a Szlovén Demokrata Pár (SDS) elnöke (j) és Milan Zver, az SDS európai parlamenti képviselője (b) az SDS kampányrendezvényén Celjén, a Golovec csarnokban 2018. május 11-én. (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)