Fegyveres konfliktus zajliott az iraki Kurdisztán központjában

A reggeli órákban három fegyveres közelítette meg Erbílben a kormányzói hivatal bejáratát, tüzet nyitott az őrökre, elvette fegyvereiket, és behatolt az épületbe – közölte Táhir Abdulla, a kurd autonóm terület helyettes kormányzója. A kurd biztonsági erők csaknem négyórás tűzpárbajt követően az összes támadóval végeztek.

Lövöldöztek

A férfiak Allah akbar! kiáltással rohanták le a hivatalt, majd az épület harmadik emeleti ablakaiból kezdtek el lövöldözni, ezért a forgalmas városközpontban található hivatal környékét azonnal lezárták. 

A Rúdáv kurd hírügynökség biztonsági forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a tűzharcban két támadó életét vesztett, majd később már az jelent meg, hogy valamennyi támadót megölték. Biztonsági források szerint a támadók túszokat is ejtettek az akció során. Több rendőr és biztonsági ember, valamint egy túsz is megsebesült, és három fegyveres, valamint egy alkalmazott életét vesztette.

Az akcióért egyelőre senki nem vállalta a felelősséget, de kurd biztonsági tisztségviselők a jelenlegi támadás mögött is az Iszlám Államot sejtik.  Korábban is az Iszlám Állam dzsihadista szervezet követett el pokolgépes merényleteket Erbílben. Az Irakból szinte teljesen kiszorított szélsőségesek a kurd erőket és civileket is támadták az elmúlt években.

Toleráns, biztonságos város

Az iraki kurdok legnagyobb városa, Erbíl a legbiztonságosabb a legnyugatiasabb és a legtoleránsabb város Irakban. Ígéretes fellendülése akkor tört meg, amikor az Iszlám Állam dzsihadista szervezet halálos ellenségként tekintett a kurdokra és rövid időre már 30 kilométerre meg is közelítette Erbílt. A másik közeli milliós várost, Moszult el is foglalták a terroristák, de Erbílt nem tudták bevenni sohasem, igaz pokolgépes merényleteket azért követtek el ellene.

Erbíl Cityben is iraki dinárt használnak fizetésre, de ezen kívül semmi nem utal arra, hogy egyáltalán Irak része lenne a város,

• saját hadsereggel,
• egyedi határőrizettel,
• önálló kormányzósággal működik,
• sőt Irakkal ellentétben, Kurdisztán vízumot sem kér az Európai Unió állampolgáraitól.

Népszavazáson iraki Kurdisztán függetlenségét is kikiáltották, igaz ezt senki sem ismeri el.

Felívelés, majd megtorpanás

Egy évtizede, a Szabddám Huszein utáni és az ISIS előtti években nyugati és török tőkéből szállodák és bevásárlóközpontok épültek, sok olajtársaság is megjelent a városban és a legnagyobb országok sorra megnyitották a konzulátusukat. A fokozódó szabadság és üzleti fellendülés hírére nagyon sok külföldön élő kurd is hazajött.

Aztán megtört a lendület, és az Iszlám Állammal vívott háború és a központi Irakkal való veszekedés miatt az olajcégek közül is többen elmentek. Az Egyesült Államok ugyanis egy bostoni jogi irodán keresztül mindenkit beperelt, aki Kurdisztántól közvetlenül vett olajat, mert azt az egységes Irak gyengítésének fogták fel. Így a kis kurd állam visszaszorult a két nagy helyi klán, a Barzanik és a Talabanik veszekedésébe.

Két pólus

A Barzani és a Talabani család és a köréjük szerveződő két politikai párt külön katonasággal (permerga), titkosrendőrséggel bír, és már mellettük is kinőttek új, külön utas kurd politikai mozgalmak. Különösen a titkosrendőrségnek van komoly szerepe.

Kurdisztánban ugyanis szinte mindenhol vegyesen élnek a kurdok és a szunnita arabok, akik alapesetben békésen megférnek egymás mellett, de a síiták által az elmúlt évtizedben hátztérbe szorított szunniták a fő táptalajai a régió legveszélyesebb terrorszervezetinek.

Éppen ezért a titkosszolgálatok megelőző munkája kifejezetten fontos Erbílben, amely várost mindenfelé különösen erős kamerarendszerek, bombakereső fémdetektorok és állandó biztonsági ellenőrzőpontok is jellemeznek. A terroristák valamiképpen most mégis átcsúsztak a biztonságiakon.

(Borítókép: Az iraki biztonsági szolgálat egyik tagja az erbíli kormányzói hivatal előtt miután sikerült azt visszafoglalni a támadóktól 2018. július 23-án. Fotó: MTI/EPA/Gailan Hadzsi)