Felavatták az első napelemfarmot Csernobilban

Felavatták az első napelemfarmot Csernobilban, alig pár lépésre a négyes blokk felrobbant reaktorától. Ezzel pedig akár kétezer háztartást tudnak majd ellátni energiával, írja a BBC.

Ukrajna a lehető legjobban szeretné csökkenteni az energiafüggőségét Oroszországtól, ráadásul van egy hatalmas sugárszennyezett területe, amit szinte semmire nem lehet használni. Viszont a tiltott zóna kitűnően alkalmas napelemfarm telepítésére, így Kijev megengedi a külföldi és ukrán cégeknek, hogy azok saját pénzből napelemeket telepítsenek, miközben az állam egy fillért sem költ. 

A napenergia az egyik legnagyobb potenciállal rendelkező megújuló energiaforrás, ami a mai technológiai fejlettségnek hála már kifejezetten hatékonyan felhasználható. Ráadásul megvan az az előnye, hogy

• a Napot nem tudja csak úgy elzárni Vlagyimir Putyin, ha éppen bal lábbal kell fel,
• nem kell attól rettegni, hogy mi történik akkor, ha az oroszok már megint nem tudnak összedugni két kábelt,
• az atomerőművekkel ellentétben gazdaságilag is megérheti,
• technológiai szempontból ez a jövő,
• a napenergia nem tud elfogyni,
• környezetbarát.

Az általános előnyökön túl – különösen Ukrajna szempontjából – a napenergiának megvan az a pozitívuma is, hogy a napelemfarmokat nem különösebben zavarja a radioaktív sugárzás. Tehát akár a csernobili tiltott zónát is hasznosítani lehet, mindezt úgy, hogy közben ez az ukrán államnak egy fityingjébe sem fog kerülni, cserébe pedig a külföldi tőke csak úgy ömlik be az országba.

1986. április 26-án, hajnali 1 óra 23 perckor a csernobili atomerőmű négyes blokkjának reaktorát két robbanás szakította szét. A balesetet tervezési hiba és emberi mulasztás okozta. 200 tonna urán volt akkor a reaktorban, és 60 tonna radioaktív anyag került a levegőbe. Több mint  8,5 millió ember volt kitéve a sugárzásnak, négyezren meghaltak, és csak Csernobil környékéről 115 ezer embert evakuáltak. 

Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország  a mai napig érzi a katasztrófa hatását, Csernobil környékén van egy 30 kilométer sugarú zóna, ami még több száz évig szennyezett lesz. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy ne lehetne hasznosítani, a napelemeknek nem árt a sugárzás. A tervek szerint a teljes farm akár a csernobili atomerőmű teljesítményének a felére is képes lehet.

Bár a munkások állandóan a területen dolgoznak, élni még több száz évig nem lehet a környéken.

A BBC korábban egy videót is forgatott a helyszínen.

A csernobili napelemfarm hátteréről bővebben ebben a cikkben foglalkoztunk.