Assange-nak elege van a nagykövetségi rabságból, beperli Ecuadort

Pert indított Ecuadorral szemben a WikiLeaks oknyomozó portált alapító, 2012 óta a latin-amerikai állam londoni nagykövetségén tartózkodó Julian Assange, mert elégedetlen az életkörülményeivel.

Ügyvédje, Baltasar Garzón, aki pénteken érkezett Ecuadorba, azt mondta: Assange azzal vádolja a quitói vezetést, hogy "megsérti alapvető szabadságjogait". Az ügyvéd egy korábbi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: védence "embertelen helyzetbe került".

Ügyvédje szerint egyes intézkedések cenzúrát jelentenek a 47 éves férfi véleménynyilvánítási szabadságára nézve, más szabályok meg arra kötelezik, hogy a látogatóba érkező újságírók és ügyvédek személyes, illetve politikai jellegű információit megossza a nagykövetséggel.

Assange a keresetben kifogásolja azokat a feltételeket is, amelyek az ecuadori diplomáciai képviselet területén való tartózkodását szabályozzák. Ecuador az idén új házirendet fektetett le Assange számára, aminek keretében:

• óva intették a politikai ügyekkel kapcsolatos megnyilvánulásoktól a világhálón,
• utasították arra, hogy takarítsa ki a fürdőszobáját,
• viselje jobban gondját macskájának, különben elveszik tőle.
• ki kell fizetnie telefonszámláját és gyógyszereit.

Garzón szerint a szabályokat Assange megkérdezése nélkül vezették be. Hozzátette, hogy a keresetet José Valencia külügyminiszterrel szemben nyújtották be, mivel a tárcavezető szolgál összekötőként Assange és az ecuadori kormány között.

"Több mint hat éve embertelen körülmények között tartják. Még a bebörtönzött emberek is használhatnak telefont állami költségre" - hangoztatta Garzón, aki szerint a protokoll macskát érintő része egyenesen Assange lejáratását szolgálja.

A jogász mindemellett kiemelte: annak ellenére, hogy a WikiLeaks a héten közzétett egy nyilatkozatot arról, hogy az internethozzáférését helyreállították, ez eddig nem történt meg.

Valencia közölte: a quitói kormány megfelelő választ fog adni:

"A protokoll összhangban áll a nemzetközi szabályokkal és az ecuadori törvényekkel."

Assange mindenek előtt azt akarja elérni, hogy a számára politikai menedékjogot biztosító ország kiszélesítse a kommunikációs eszközökhöz való hozzáférését. Assange internet- és telefonösszeköttetését márciusban elvágták a nagykövetségen. Az intézkedéssel a diplomáciai képviselet elejét próbálta venni annak, hogy Assange beavatkozzon Ecuador külkapcsolataiba.

Látogatókat egy ideig nem fogadhatott, ez alól egyedül az ügyvédei képeztek kivételt. Értesülések szerint ezeket a korlátozásokat a múlt héten részben feloldották.

Az utóbbi időben feltételezések merültek fel, miszerint Ecuador véget akar vetni Assange politikai menedékjogának. Assange egyre több bosszúságot okoz Lenín Moreno államfőnek, aki szerint a politikai menedékjog nem lehet örökéletű, de emberi jogi megfontolásokból mindeddig nem vetett véget a WikiLeaks-alapító nagykövetségi tartózkodásának.

Ecuador az után részesítette védelemben Assange-t 2012-ben, hogy Svédországban nemi erőszak miatt vádat emeltek ellene. Assange, aki tagadta a vádat, attól tartott, hogy Svédország kiadja őt az Egyesült Államoknak, amiatt, hogy 2010. november 28-től titkos katonai és diplomáciai iratok ezreit szivárogtatta ki az általa alapított portálon. Emiatt szintén bírósági eljárás indulhat ellene, és akár halálbüntetést is kiszabhatnak rá. Assange 2017. december 12-én megkapta az ecuadori állampolgárságot. Svédországban időközben megszüntették ellene az eljárást, mégis attól tart, hogy a brit hatóságok kiadhatják az Egyesült Államoknak.