A szaúdi ügynökök egy erdőben rejthették el a szaúdi ellenzéki újságíró testrészeit
További Külföld cikkek
- Vádat emeltek a magdeburgi támadás elkövetője ellen
- Irán mostanra már teljesen letérdelt a nyugati szankciók miatt
- Halálos baleset történt Ausztriában egy magyar autós
- Egy kisteherautó sofőrje behajtott egy texasi plázába, öt embert elütött
- Egy évre betiltják a TikTokot Albániában egy iskolai gyilkosság miatt
Az isztambuli főügyészség pénteken tanúként hallgatta ki a szaúdi főkonzulátus 15 dolgozóját, miután nyomozás folyik a külképviseleten október 2-án eltűnt szaúdi ellenzéki újságíró, Dzsamál Hasogdzsi ügyében. Az MTI az NTV török hírtelevízióra hivatkozva azt írta, hogy állítólag ezeket a dolgozókat a főkonzulátus október 2-án, tehát Hasogdzsi állítólagos meggyilkolása napján, kényszerszabadságra küldte.
A kihallgatottak között van a külképviselet sofőrje, műszaki karbantartója, könyvelője és ügyfélszolgálati munkatársa is. A szaúdi abszolút monarchiát élesen bíráló Hasogdzsi október 2-án tűnt el, miután bement az isztambuli szaúdi főkonzulátusra, hogy a közelgő esküvőjéhez szükséges dokumentumokat intézze. Török menyasszonya az épületnél várta, de nem látta kijönni.
Hang- és videofelvételekre hivatkozó török sajtóbeszámolók, valamint neve elhallgatását kérő török tisztségviselőktől származó amerikai értesülések alapján Hasogdzsit a főkonzulátuson brutális módszerekkel meggyilkolták. Szaúd-Arábia ezt egyelőre nem ismerte be.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter pénteken Tiranában - anélkül, hogy részleteket ismertetett volna - leszögezte, hogy a török hatóságoknak a vizsgálatból kifolyólag már rendelkezésükre állnak bizonyítékok.
Cavusoglu mindazonáltal már kedden jelezte, hogy az ügyészség kihallgatásra beidézhet egyeseket a szaúdi főkonzulátusról. A török külügyminiszter akkori szavaiból nem volt egyértelmű, hogy a török alkalmazottakra vagy a szaúdi diplomatákra gondol. Cavusoglu ugyanakkor hangsúlyozta: ha bármelyik szaúdi diplomata haza akar térni országába, megteheti, a török hatóságok nem korlátozzák. A szaúdi főkonzul még kedden délután egy menetrend szerinti járattal elhagyta Isztambult, és hazarepült Rijádba.
Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa szintén kedden az ügyben érintett szaúd-arábiai diplomaták mentességének felfüggesztését követelte. "A nemzetközi jog szerint az államilag végrehajtott emberrablás és a gyilkosság is nagyon súlyos bűntény, és nem lenne szabad a diplomáciai mentességet használni a történtek és a felelősök felderítését célzó nyomozás akadályozására" - írta közleményében a főbiztos.
Egy erdőben áshatták el a feldarabolt újságírót
Az AP hírügynökségnek török hatósági informátorok elárulták, hogy a nyomozás két, a szaúdi főkonzulátust elhagyó autó útját rekonstruálta; gyanú szerint egyikükben utazhattak Hasogdzsi testrészei, melyektől később megszabadultak. Az egyik autó az Isztambulhoz közeli, a Belgrádi Erdő felé tartott, a másik a Bposzporusz ázsiai oldalon található Jalova elővárosba ment. Az nem világos, hogy a rendőrség már átvizsgálta-e ezeket a területeket.
Megégette magát a trónörökös
A Reuters értesülései szerint Mohamed bin Szalmán trónörökös kezdetben azzal kalkulált, hogy a botrány felett pár nap alatt napirendre tér a világ, azonban csúnyán elkalkulálta magát, mivel már szövetségeseire is komoly nyomás nehezedik, hogy a cinikus és brutális leszámolás ne maradjon következmények nélkül. A nyomás hatására ma már nem csak az üzleti élet olyan vezető szereplői bojkottálják Szaúd-Arábiát, mint Christine Lagarde IMF-igazgató, vagy Jamie Dimon, a JP Morgan vezetője; csütörtökön Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter (holland és francia kollégáival együtt) vagy a brit kereskedelmi miniszter is jelezték annak lehetőségét, hogy lemondják tervezet látogatásukat.
A Hasogdzsi-gyilkosság az elmúlt évek alatt kiépített de facto egyeduralmát is megtépázta, ugyanis apja, Szalmán király saját bizalmasát, Kálid al-Fejszál mekkai kormányzót küldte Törökországba a feszültség enyhítésére. Ez azért is jelzésértékű fejlemény, mivel a 82 éves, betegeskedő uralkodó nem szokott beleszólni a kormányzati ügyekbe. A Reuters emlékeztet arra, hogy Szalmán király idén már nem először korrigálja fia lépéseit: ő volt az, aki például jegelte az Aramco állami olajtársaság privatizációjáról szóló terveket vagy pedig a Jeruzsálemet Izrael fővárosaként elismerő gesztust.