Grúz elnökválasztás: nyílt maradt a verseny a második fordulóra
További Külföld cikkek
- „A magyar kormányt nem nevezném a szövetségesünknek” – mondta Csehország külügyminisztere
- Leülnek vitázni az EP-listavezetők, de Deutsch Tamás biztos nem vesz részt
- Az Európai Bizottság ujabb 68 millió euróval támogatja Gázát
- Olaf Scholz az emberi jogok tiszteletére szólította fel Azerbajdzsánt
- Joe Biden nem akar még nagyobb zűrzavart, Amerikának be kell avatkoznia
Szalome Zurabisvili, a kormányzó Grúz Álom elnevezésű párt által is támogatott független jelölt kevéssel vezet Grigol Vasadze, az ellenzéki Egyesült Nemzeti Mozgalom jobbközép párt jelöltje előtt a grúz elnökválasztáson.
A szavazatok 99,5 százalékának feldolgozása után a két korábbi külügyminiszter közül a Franciaországban született hölgy kapott több szavazatot, de a második fordulóban a sokféle kritikus szavazó kibillentheti a befutóból.
Adatok
Zurabisvili a voksok 38,66 százalékát, Vasadze pedig 37,7 százalékát kapta a vasárnap tartott választáson – közölte az MTI a helyi központi választási bizottságra hivatkozva. A megválasztáshoz a szavazatok legalább 50 százalékára lett volna szükség, így Zurabisvili és Vasadze indul a december 1-ig megtartandó második fordulóban. Zurabisvili és Vasadze programja több pontban egyezik: mindketten az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való közeledés hívei.
Ez egyébként nagyjából mind a 25 jelöltre (a pártok jelöltjei mellett üzletemberek, veteránok és több munkanélküli is szerencsét próbált) igaz volt, hiszen az indulók valósággal versenyeztek az oroszellenességben és az ezzel járó nyugatbarátságban (Grúzia és Oroszország között a tíz éve lezajlott ötnapos háború óta diplomáciai kapcsolat sincsen).
Ellenzéki tervek
Megválasztása esetén Grigol Vasadze, akit a Miheil Szaakasvili volt elnök alapította Egyesült Nemzeti Mozgalom támogat, előrehozott parlamenti választások kiírását ígérte. A kaukázusi köztársaságban a nemrégiben elfogadott alkotmánymódosítás értelmében az elnöki tisztség lényegében protokollárissá vált, de az elnökválasztást az egyre népszerűtlenebbé váló Grúz Álom népszerűségi tesztjének tekintik – jegyezte meg az AFP francia hírügynökség.
Jelentéktelenné váltak
A választási kampányban a gazdasági, de még a külpolitikai kérdések is háttérbe szorultak a szaftosabb témák mögött, így a négy grúz parlamenti párt közül a legnagyobbat a Mretsveloba Gadaarchens Sak'art'velos, vagyis az Ipar Megmentheti Grúziát elnevezésű mozgalom bukta, a jelöltje még ezer szavazatot sem kapott.
A vasárnap esti urnazáráskor a választási bizottság által közölt adat szerint a részvétel mintegy 47 százalék volt. A 2017. szeptemberi alkotmánymódosítás értelmében ez volt az utolsó közvetlen elnökválasztás, 2024. január 1-e után ugyanis az államfő megválasztása egy 300 küldöttből álló kollégium feladata lesz, a most megválasztott államfő mandátuma hat évre szól.