Távozott a Fehér Házból az utolsó felnőtt is

További Külföld cikkek
-
Orbán Viktor örülhet, előretört a német szövetségese, történelmi vereséget szenvedtek Olaf Scholzék
- Volodimir Zelenszkij kész lemondani az elnöki székről, és Orbán Viktornak is üzent
- Bombafenyegetést jelentettek egy American Airlines-járaton, Rómában szakítja meg útját
- Négy embert őrizetbe vettek a mulhouse-i késelés ügyében
- Nem bíznak az amerikai védelemben: saját nukleáris elrettentő erőt dolgozna ki Európa
Alapvetően semmi különös nincs abban, ha egy amerikai elnök a nem kis részben az ő teljesítményét is értékelő félidős választás után átalakítja a kabinetjét; megszabadul pár kompromittálódott miniszteréről, a következő elnökválasztásig szükséges politikai korrekció útjában álló figuráktól, és szorosabbra zárja a sorokat.
Donald Trump leginkább ez utóbbi szempont szerint takarított: eltávolított egy sor olyan minisztert, aki valamilyen szempontból visszahúzó faktornak tartott. A választás másnapján repült Jeff Sessions igazságügy-miniszter, aki nem volt hajlandó leállítani a Trump számára egyre fenyegetőbb Mueller-nyomozást, kirúgta John Kelly kabinetfőnököt, aki teljesen elidegenedett tőle, csütörtökön pedig
megtörtént a Trump-kabinet eddigi legnagyobb súlyú személyi változása: lemondott James Mattis hadügyminiszter.
Méghozzá felrúgva az ilyenkor szokásos udvariaskodást, és a minisztérium fejléces levélpapírján udvariasan, de határozottan leszögezte, hogy egy sor kérdésben – szövetségi politikában, az Egyesült Államokkal szemben ellenséges országokkal szembeni határozottságban – nem értett egyet az elnökkel.
Amerikai csapatkivonás Szíriából: Erdoğan benyújtotta Trumpnak a számlát
A kurdok hátba szúrást kiáltanak, Putyin elégedett, Trump környezete sem érti, mi történik. Megpróbáljuk megérteni 2018 legmeredekebb külpolitikai döntését.
És bár a levélben nem szerepelt, de nyilvánvaló volt, hogy Mattis lemondásának - mely február 28-án lép életbe - közvetlen kiváltó oka a Trump által gyors egymásutánban ledobott külpolitikai bomba volt:a Szíriában, illetve az Afganisztánban állomásozó amerikai csapatok kivonásának bejelentése.
Bár Trump kormányzásával kapcsolatban igen óvatosan kell bánni a szuperlatívuszokkal, de most talán nem túlzás, hogy a Mattis távozásával betetőzött stratégiai irányváltásra az elemzők, a szövetségesek és a külpolitikai döntéshozók is olyan kétségbeesve reagáltak, mintha az apokalipszis négy lovasa vágtatott volna végig a horizonton.
Stabilitás, elzárkózás, atom: Amerika külpolitikai választása
A kampányt nem a külpolitika határozta meg, mégis ez a legfontosabb része az elnökségnek.
A NATO-szövetségesek elkötelezett atlantistaként és a stabilitáson alapuló külpolitika értőjeként méltatták Mattist (azaz pont a transzatlanti együttműködés fellazulását, és egy minden eddiginél hektikusabb Közel-Keletet vizionálnak), az Egyesült Királyság volt bejrúti nagykövete pedig akár a Trónok Harcából is idézhetett volna:
a viharfelhők egyre sötétebbek.

De mire fel az apokalipszisvárás?
Magyarországról a helyzet nem tűnik olyan súlyosnak, elvégre Trump eddig kevesebb, mint két év alatt már 52 magasrangú tisztviselőjétől szabadult meg, miért lenne pont Mattis olyan különleges, és miért nem inkább az egy sor kulcsfontosságú Trump ellen irányuló nyomozást ellenőrző Sessions vagy az elnök utáni második legfontosabb ember, John Kelly távozása miatt tört ki az általános szörnyülködés?
Mattis távozásának jelentőségét két tényező alapján lehet megérteni: egyfelől az általa irányított hadügyminisztérium jelentőségéből, másfelől Mattis karakteréből.
Az amerikai hadügyminisztérium messze a legnagyobb minisztérium, 732 ezer civil és 2,15 millió katonai alkalmazottal. És mivel az Egyesült Államok biztonságpolitikai érdekeltségei az egész világra kiterjednek, ezért a hadsereg irányítója nem egyszerű adminisztrátor, hanem komoly diplomáciai tevékenységet is kifejt – különösen ha olyan regionális konfliktusokról van szó, amelyekben Amerika, vagy valamelyik szövetségese is érintett (azaz lényegében a világ összes konfliktusában).
A Pentagon diplomáciai súlya különösképp megnőtt Trump alatt, mivel 2017-ben gyorsan eljelentéktelenedett a külügyminisztérium, a diplomáciában járatlan Rex Tillerson tárcájának költségvetését megnyirbálták, hónapokig maradtak betöltetlenül fontos vezetői pozíciók. Azaz
a hadügyminisztérium lett az amerikai külpolitika csúcsszerve.
A minisztérium leköszönt vezetője, James "Veszett Kutya" Mattis ráadásul nem akárki.
A nyugalmazott tengerészgyalogos vezérezredest korunk legnagyobb katonai vezetőjének tartják, aki évek óta híres volt arról, hogy nem csak a szűk katonai szempontok lebegnek a szeme előtt, tisztában van azzal, milyen komplex módon lehet csak sikereket elérni a XXI. század aszimmetrikus konfliktusaiban. Sokszor szokták idézni például azt a kardcsörtető civil politikusoknak címzett figyelmeztetését, miszerint:
minden egyes dollárt, amit elvonnak a diplomáciától, azonnal oda is adhatják nekem, hogy lőszert vásároljak rajta.

Mattis két másik volt tábornokkal, H. R. McMaster volt nemzetbiztonsági tanácsadóval, és a pár hete menesztett John Kellyvel együtt alkotta a Fehér Ház "tábornoki triumvirátusát", akitől a republikánus pártelit 2017-ben azt remélte, hogy visszanyesegetik az egyenruhát közismerten nagy tiszteletben tartó Trump excentrikusabb húzásait. Ez az elvárás végül is nagyon korlátozottan valósult meg, McMaster és különösen Kelly eszköztelennek bizonyult. Mattis azonban több ügyben is sikerrel szállt szembe az elnökkel. Pontosabban nem is olyan ellenállásról van szó, mint amilyet a híres-hírhedt "belső ellenállás"-ról szóló névtelen levél romantikusan vizionált, hanem arról, hogy a meredekebb döntések vadhajtásait a végrehajtás során lenyesegette, és tompította a hajmeresztő kijelentések élét.
Tábornokok vették át a hatalmat a Fehér Ház felett
Trump imádja az egyenruhásokat, de az egyenruhások nem bíznak benne. Ki tudják-e egyensúlyozni titokban Trump szeszélyeit? A Külügyi Intézet segítségével körbejárjuk a világpolitika egyik legfontosabb kérdését.
Így például Mattis vette rá Trumpot, hogy erősítse meg a NATO-val szembeni kötelezettségvállalásait, és Észtországtól Romániáig többször is végigturnézta az oroszok által veszélyeztetettebb tagállamokat. A Pentagon fúrta meg azt a Steve Bannon és a volt blackwateres Eric Prince által támogatott javaslatot, ami magánhadseregekkel oldotta volna meg az afganisztáni katonai feladatokat.
Amikor Trump a Hondurasból induló menekültkaraván "inváziója" miatt 10-15 ezer katonát akart a mexikói határra vezényelni, és a kőhajigálók ellen kiadta volna a tűzparancsot, akkor Mattis ezt a mozgósítást 6000 ezer, logisztikai feladatokkal megbízott katonára mérsékelte, és azzal nyugtatta meg a határsértők elleni sortüzek miatt aggódó nyilvánosságot, hogy
az Isten szerelmére, a katonáknak még fegyverük sincs. Ne aggódjanak!
Miközben Mattis 2013-ban azért távozott a Közel-Keletért is felelős amerikai főparancsnokság, a Central Command éléről, mivel az Obama-kormányzat szerint túlságosan kereste az Iránnal való konfliktus lehetőségét, miniszterként belátta, hogy az iráni atomalku egy szükséges rossz, ezért többször is kijelentette, hogy „nemzetbiztonsági érdek” szerződés fenntartása. Először akkor merült fel lemondása, amikor Trump véleménye ellenére – és új nemzetbiztonsági tanácsadója, John Bolton hatására – az Egyesült Államok felmondta az atomalkut.
Mekkora a hatalma az amerikai elnöknek?
Az amerikai elnöki hatalom növekedése a titkos háborúktól a génmódosított lazacig az újkori történelem egyik legizgalmasabb és legfontosabb fejleménye.
Személye azért is fontos, mivel az amerikai elnökök (és ez nem csak Trumpra igaz) lényegében tetszésük szerint alakíthatják a külpolitikát és indíthatnak háborúkat, és a Kongresszusnak igen korlátozottak az eszközei egyes döntések visszafogására, sokszor csak messze lemaradva követi az eseményeket. Ezért egy kompetens ember a hadügyminisztériumban tényleg élet-halál kérdése; Mattis távozásával - bár utódjáról még csak találgatások sincsenek - ezért mindenki óriási külpolitikai káoszt vár 2019-re, és azt, hogy a zavarosban még nagyobb sikerrel fognak halászni.
Családtagok és tévé-kommentátorok Fehér Háza
Korábbi katonatársai távozása után 2018-ra Mattis maradt annak a Fehér Házon belüli hatalmi pólusnak az utolsó tagja, akiket a becézéseket imádó sajtó olyan nevekkel illetett, mint "a józanság trojkája", a "felnőttek tengelye", vagy "Bizottság Amerika Megmentésére". Miközben a Trump-kabinetben megalakulása idején egyfajta egyensúly volt a republikánus párt emberei, a katonai elit, a Wall Street-i pénzemberek, a nacionalisták és a Trump-család tagjai között, addig mára a Fehér Ház meghatározó tagjai
- vagy Trump családtagjai (Ivanka Trump és férje, a rengeteg üggyel megbízott Jared Kushner),
- vagy a Fox News Trumpot méltatásában élen járó munkatársai (mint John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó és Heather Nauert, az új ENSZ-nagykövet),
- esetleg politikailag jelentéktelen, de Trump által felemelt republikánus képviselők (mint Mike Pompeo, aki egy kansasi szavazógépből lett két éven belül CIA-igazgató, majd külügyminiszter).
Az amerikai sajtóban nagyjából konszenzus uralkodik arról, hogy a Fehér Ház összetételében a politikai vagy szakmai kvalitások helyett az egyetlen, mindent kizáró szervezőelvvé a lojalitás vált, és egy miniszter csakis úgy őrizheti meg tárcáját, ha mindenben igazodik az elnökhöz, vagy legalábbis nézetkülönbségei nem válnak nyilvánossá – mint például Mattis különvéleménye a klímaváltozás fontosságáról és kritikája a környezetvédelmi kiadások lefaragásáról.
Vissza a gyökerekhez!
Az biztos, hogy Mattis távozása, karöltve Trump afganisztáni és szíriai csapatkivonásával hektikus 2019-es évet vetít előre. Az elnök leszámol a republikánus külpolitikával, és visszatér kampányígéreteihez, melynek középpontjában az áll, hogy az Egyesült Államoknak ki kell vonulnia a bonyolult, költséges konfliktusokból, ahogy azt közvetlenül győzelmét követően megfogalmazta:
Véget kell vetni a beavatkozások és az utánuk maradó káosz pusztító körforgásának (...) abbahagyjuk a rohanást, hogy külföldi rezsimeket döntsünk meg, amelyekről semmit sem tudunk.
Az amerikai intervenciós politika kritikája nem éppen alaptalan (mérlegelése durván szétfeszítené a cikk kereteit), és Trump egy valós dilemmát tett kampánytémájává. Azonban annyi biztos: ha egyszer valahol megjelentek az amerikai katonák, akkor legalább olyan bonyolult és veszedelmes a kivonásuk, mint az állomásoztatásuk.

Ugyanis az Afganisztánhoz, Irakhoz vagy Szíriához hasonló régiók (de írhatnám Közép-Európát is) nem ismerik a hatalmi vákuumot; ha távoznak az amerikaiak, akkor helyükre azonnal mások nyomulnak be. Szíriában a kurdok így csapódhatnak az orosz-iráni tandemhez, Afganisztánban a kabuli kormányzat Kínához.
A 2009 és 2011 közti iraki kivonulás azt is megmutatta, hogy ha az amerikaiak kihátrálnak egy félbehagyott intervencióból, akkor ott olyan gyorsan elmérgesedik a helyzet, hogy éveken belül újra lehet kezdeni a katonai akciókat. És hiába reménykedik az USA abban, hogy Afganisztánban sikerül majd megegyezni azokkal a tálibokkal, akiket 17 évig próbáltak megsemmisíteni, ha közben az amúgy sem éppen a békés megoldásairól elhíresült iszlám szélsőséges frakció előre kalkulálhat az amerikaiak távozásával, és a csapatkivonás közeledtével elhatalmasodó kabuli pánikkal.
(Borítókép: James Mattis (középen), Dzsamál Hasogdzsi halála miatti tájékoztatón Washingtonban 2018. december 13-án. Fotó: Win Mcnamee / Getty Images Hungary)
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Külföld
Amerikai külügyminiszter: a Hamász nem maradhat uralkodó erő Gázában
Benjamin Netanjahu és Donald Trump teljes együttműködésben dolgozik.
február 16., 20:13
- Külföld
Orbán Viktor örülhet, előretört a német szövetségese, történelmi vereséget szenvedtek Olaf Scholzék
Győztek a kereszténydemokraták, a Friedrich Merz által vezetett párt hosszú koalíciós tárgyalásoknak néz elébe.
2 órája
- Külföld
A Kreml-véreb Putyin vagy a kínai kommunista diktátor? – Alice Weidel olyan kérdést kapott, hogy elképedt
Csak visszakérdezni tudott.
február 16., 19:45
- Mindeközben
A pofonbajnok Szabó Franciska egy ananász szétrepesztésével demonstrálta a kitartó edzések eredményét
7 perce
- Mindeközben
L.L. Junior a szerelmi életéről: „Még nagyon tapasztalatlan vagyok két válással is”
4 órája
- Külföld
Magyarország vetett gátat Ukrajna EU-csatlakozási folyamatának, itt a külügy válasza, hogy miért
Kijev szívesen megmagyarázza a magyar kormánynak, milyen lépéseket tesznek.
február 16., 21:35
- Külföld
Donald Trump kiadta az ukázt, de valami nem jól sült el
Nagy nehézségeket okozott az amerikai elnök döntése.
február 16., 17:24
- Külföld
Ha lesz is választás Ukrajnában, Zelenszkij kihívói komoly hátrányból indulnak
Az orosz–ukrán béketerv része lehet a voksolás, de az elnök szerint erre most nem alkalmas az idő.
február 17., 05:57
- Mindeközben
Harsányi Levente: Lelkiismeret-furdalásom volt amiatt, hogy nem töltöttem elég időt a gyerekeimmel
7 órája
- Címlapon
Volodimir Zelenszkij kész lemondani az elnöki székről, és Orbán Viktornak is üzent
A Donald Trumptól kemény kritikát kapó ukrán államfő szerint előrelépés történt, és készek a megegyezésre.
3 órája
- Mindeközben
Mihályfi Lucáról előkerült valami az internet mély bugyraiból, súlyos dologgal vádolják
11 órája
- Mindeközben
IQ-tesztnek veti alá az első randin kiszemeltjeit egy fiatal nő, de csúnyán visszaüt a terve
12 órája
- Mindeközben
Rekordösszegű vásárlás a Kincsvadászokban, ez a régiség kelt el eddig a legdrágábban
tegnap, 21:02
- Címlapon
A napnál is világosabb, miért sürgeti Orbán Viktor annyira a békét
Egymást érik a fejlemények, nem győzzük kapkodni a fejünket.
7 órája
- Mindeközben
Nagy Ervin szerint az RTL elfelejtette őt: „Lehet, hogy lejárt ott kicsit a mandátumom”
tegnap, 19:40
- Külföld
Több tízezren tüntettek a szerb kormány ellen
Az országban a novemberi újvidéki tragédia óta folyamatosak a tiltakozások.
február 16., 06:38
- Külföld
Nagyot bukott a Trump-birodalom 2024-ben
A médiabirodalom első terméke 2021-ben a Truth Social volt.
február 16., 13:44
- Külföld
Őrült, vagy csak provokál Trump, vagy tényleg átszabja Amerika külpolitikáját?
Megnyilvánulásait figyelve sokan felteszik ezt a kérdést.
február 17., 07:15
- Külföld
Magyar és cseh neonácik is részt vettek egy drezdai felvonuláson
A rendőrség nagy erőkkel készült az eseményre, antifasiszta blokádot is feloszlattak.
február 16., 07:02
- Külföld
Dél-Korea betiltotta a Deepseek használatát
Más ország is hozott már hasonló döntést.
február 17., 08:11
- Külföld
Az AfD társelnöke szerint Ukrajnát nem szabad fegyverekkel és katonákkal támogatni
A másik három kancellárjelölt határozottan nem értett egyet a kijelentéssel.
február 17., 08:16
- Külföld
Kényszerleszállást kellett végrehajtania egy tenerifei járatnak, de az utas mégis meghalt
Egy hetvenes éveiben járó férfi váratlanul rosszul lett.
február 16., 09:20
- Külföld
Keményen lecsap a rapperekre a líbiai rezsim
Egyre veszélyesebb a helyzet a széteső országban.
február 16., 09:20
- Mindeközben
Igazi zseni ez a 4 éves kisfiú, különleges képességén már nem csak szülei, de a netezők is ámulnak
tegnap, 18:02
- Címlapon
Drámai videón mutatja be Orbán Viktor, mi vár ránk 2025-ben
A felvételen megjelenik egy nő bontókalapáccsal a kezében, ami sokak számára ismerős lehet.
33 perce
- Külföld
Nemzetbiztonsági rémálomra figyelmeztetnek Elon Musk ügynöksége miatt
A Foreign Affairs szerint olyan alkalmazottak kapnak hozzáférést érzékeny adatokhoz, akikről a titkosszolgálatok semmit sem tudnak.
február 16., 11:23
- Külföld
Az ausztrál kormány egy időre megtiltja a külföldieknek a lakásvásárlást
A tilalom április 1-jén lép életbe.
február 16., 13:12
- Külföld
Heteken át kínoztak, majd megöltek egy transznemű férfit New Yorkban
Mindössze négy nappal eltűnése után találták meg holttestét.
február 16., 17:21
- Külföld
Hűségesküt tett az Iszlám Államnak a szír férfi, aki több embert megkéselt Ausztriában
A terve az volt, hogy lelöveti magát a rendőrökkel.
február 16., 17:27
- Külföld
Földrengések sorozata rázta meg Dél-Olaszországot, készenlétben állnak a hatóságok
A nápolyi iskolák még hétfőn is zárva maradnak.
február 16., 21:03
- Címlapon
Megszólalt a kormány az áfa-visszatérítésről, kiderült, mikortól lehet igényelni
Vitályos Eszter szerint a támogatás közvetlenül azokhoz jut, akiknek szükségük van rá.
6 órája
- Külföld
Meggyilkolták a világ első nyíltan meleg imámját Dél-Afrikában
Egy nemzetközi szervezet szerint a férfi gyűlölet-bűncselekmény áldozata lett.
február 16., 10:05
- Mindeközben
Újabb sztárpár a láthatáron, ez a színésznő csavarhatta el Andrew Garfield fejét
tegnap, 14:57
- Külföld
Többen meghaltak a Libanont ért izraeli légicsapásban
Az ország déli részét érte támadás.
február 16., 08:37
- Külföld
Újabb tragédia történt a világ legszegényebb régiójában, ahol az életük árán is aranyat bányásznak az emberek
Ezúttal 48-an vesztették életüket Maliban.
február 16., 08:16