Theresa May túlélte a bizalmi szavazást a brit parlamentben

Elbukott a Theresa May brit kormányfő ellen beadott bizalmatlansági indítvány a brit parlamentben: a kormány mellett 325, ellene 306 képviselő szavazott. A bizalmi szavazás előtt már a Mayt a 2017-es előrehozott választás óta támogató északír unionisták, és a kedden a brexitmegállapodásnál még a kormányfő ellen szavazó toryk is jelezték, hogy nem akarják ilyen formában megbuktatni Mayt. Ezért az volt a várható, hogy elbukik a bizalmatlansági indítvány.

A nagy túlélő May decemberben saját pártján belül már átvészelt egy bizalmi szavazást, miután elhalasztotta az akkor is bukásra ítélt voksolást a brexitmegállapodásáról, most pedig a teljes alsóházban is sikerült talpon maradnia.

Az ellenzéki pártok által támogatott bizalmatlansági indítványt azután nyújtotta be kedden este a Munkáspárt, hogy az alsóház óriási többséggel szavazott May brexitmegállapodása ellen. Brit kormányt ekkora kudarc még nem ért az alsóházban, 432-en ellene voltak, csak 202-en mellette. A brit törvényhozó hatalom ezzel egyértelműen állást foglalt amellett, hogy elfogadhatatlan számukra az az egyezmény, amelyet a többi uniós ország vezetője már jóváhagyott, és amelyről az EU-ban többször elmondták, hogy nem hajlandóak változtatni rajta.

Az alapvető nézeteltérés arról szól, hogy a megegyezés az ír-északír határ nyitva tartásához tartalékmegoldásként felvázol egy olyan forgatókönyvet, ami alapján az Egyesült Királyság határozatlan időre az európai vámunió tagja kellene, hogy maradjon. A kormányzó brit konzervatívok brexitpárti fele és az ellenzéki Munkáspárt sok képviselője sem hajlandó áldását adni egy ilyen eshetőségre. Az ellenzék másik részének pedig magával a kilépéssel van gondja: ők azt szeretnék, hogy az Egyesült Királyság ne is lépjen ki az EU-ból, vagy ha igen, akkor sokkal szorosabb kapcsolatban maradjon vele, mint amelyet Theresa May megállapodása tartalmaz.

A megállapodása a közvélemény körében sem volt túl népszerű, azonban a Sky News felmérése alapján a britek 38 százaléka vélte csak úgy, hogy meg kellene buktatnia a parlamentnek May kormányát, 53 százalék pedig ellenezte ezt. Viszont 61 százalékuk szerint az Egyesült Királyság válságban van, ezt csak 34 százalék nem érzi így.

May mindenkivel le akar ülni

Bizonytalan mi következik: a brit kormánynak napokon belül B tervvel kell előállnia, miközben a parlamentben eddig csak abban értettek egyet, hogy nem akarnak rendezetlen kilépést. A szóba jöhető összes lehetőségről – amik közül egyik mögött sincsen egyértelmű egyetértés a képviselők között – itt írtunk bővebben.

Ha nem lesz megállapodás az EU-val, akkor alapesetben a britek március 29-én rendezetlen formában távoznának, ez komoly felfordulást okozna.

May a bizalmi szavazás után azt ígérte, hogy már szerda este megbeszéléseket kezd a parlamenti vezetőkkel. Azt mondta, hogy konstruktívan áll majd a megbeszélésekhez, és másoknak is ezt javasolja. „Készen állok az alsóház bármely tagjával együttműködni, hogy végigvigyük a brexitet" – mondta.

May korábban kijelentette, hogy nem kívánja leállítani a brexitfolyamatot – erre az Európai Bíróság szerint a briteknek egyoldalúan is joguk van –, és a kilépés alapvető feltételein sem változtatna: Nagy-Britannia az elképzelései szerint továbbra is elhagyná az európai közös piacot és a vámuniót.

Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője azt követelte, hogy a megbeszélések előtt a kormány zárja ki a rendezetlen kilépés lehetőségét is. Ez egyébként máris újabb patthelyzetet hozott, a Downing Street ugyanis nem hajlandó elvetni a rendezetlen kilépést, Corbyn meg addig nem fog leülni tárgyalni.

A Skót Nemzeti Párt üdvözölte a párbeszédet, de szerinte egy újabb referendumot sem szabad elvetni. Egy ilyen támogatására sürgették korábban munkáspárti képviselők is Corbynt, amennyiben a parlament leszavazná a bizalmatlansági indítványát. Egy újabb népszavazás mögött sincs azonban egyetértés a képviselők között, és ennek megtartására már egyébként is csak akkor lenne esély, ha az EU belemegy, hogy módosítsák a kilépés határidejét.

Az EU azt várja, hogy a britek döntsék el, mit akarnak

A brexitmegállapodás keddi leszavazása után az EU-s vezetők első reakció arra koncentráltak, hogy azt várják, a britek tegyék világossá, mit akarnak. Egyelőre pedig a rendezetlen brexitre is felkészülnek.

Az Európai Bizottság szóvivője szerda délben megerősítette, hogy elképzelhető a brit európai uniós kiválás márciusra tervezett határidejének meghosszabbítása, „ha az Egyesült Királyság ezt jó okkal kéri”. A brit kormány eddig nem kért hosszabbítást, ha ezt mégis megteszi, akkor a bennmaradó huszonhét tagállam vezetői döntenek majd az ügyben.

Az egyhangú szavazás az Európai Tanács rendkívüli ülésén jöhetne, amelyet a következő hetekben össze kell, hogy hívjanak, ha Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke úgy ítéli meg, hogy van értelme időt adni további tárgyalásoknak.

Brüsszeli források nem tartják valószínűnek, hogy lényegi elemeken változtassanak az uniós vezetők a brexitmegállapodás szövegén, de látva, hogy milyen súlyos a londoni helyzet, várható, hogy az EU az eddigieknél rugalmasabban reagál. Egyelőre az EU-nak is meg kellett várnia a bizalmi szavazás eredményét, a következő napokban még tovább formálódhatnak így a lehetőségek.