Nagy vitát generálhat a fegyvertartásról az új-zélandi mészárlás

Fegyverek egész arzenáljával kezdett lövöldözni pénteken egy 28 éves ausztrál férfi Új-Zélandon: Brenton Tarrant olyan fegyverekkel nyitott tüzet, amiket hazájában biztos nem tudott volna beszerezni, Ausztráliában ugyanis egy évtizedekkel ezelőtti tömegmészárlás óta rendkívül szigorúan szabályozzák a fegyvertartást. Új-Zélandon viszont elég lazák a szabályok, de a mostani tragédia megint felszíthatja a fegyverekről szóló vitát.

Azt egyelőre nem lehet pontosan megmondani, hogy a férfi milyen fegyvereket használt, de az általa készített videó alapján egy szakértő azt mondta, olyan félautomata fegyverekről lehetett szó, amelyeket Új-Zélandon fegyvertartási engedéllyel be lehet szerezni. Az országban a fegyvertartáshoz külön kiképzésre és vizsgálatokra van szükség, regisztrálni azonban csak

• a maroklőfegyvereket,
• a hadsereg által használt félautomata karabélyokat
• és az egyébként tiltott fegyvereket kell.

A félautomata karabélyokhoz, a sörétes puskákhoz és a légpuskákhoz elég az engedély, de jelenleg egyáltalán nem biztos, hogy a férfinek volt ilyenje. Ahogy azt sem tudni, hogy a támadó legálisan szerezte-e be a fegyvereket - egyes híradások szerint ráadásul Tarrant a támadás során gépfegyvert is használt, ami Új-Zélandon sem legális.

Ausztráliában 1996 óta ennél sokkal szigorúbb a szabályozás, akkor történt ugyanis, hogy Tasmániában harmincöt emberrel végzett egy férfi Port Arthur városában egy lövöldözés során. A mészárlás nyomán az akkori miniszterelnök, John Howard egymillió fegyver megsemmisítését rendelte el, emellett pedig 

• előírta az összes fegyvertípus kötelező regisztrációját,
• eltörölte, hogy önvédelemből lehessen fegyvert tartani,
• kötelezővé tette a zárt tárolókat,
• és betiltotta a félautomata karabélyokat és a sörétes puskák bizonyos típusait is.

A szabályozás fokozatosan szövetségi szintűvé vált, és sikeresen vette elejét a további tragédiáknak. Az ausztrál fegyverlobbi persze - egészen eddig - előszeretettel beszélt arról, hogy a megkötéseknek nincs értelmük, hiszen a szomszédos Új-Zélandon a lazább szabályozás ellenére sincsenek tömegmészárlások. Ez az érv azonban a pénteki támadással megdőlni látszik.

A támadás Új-Zélandon is felszította a vitát a kérdésben, de egyáltalán nem biztos, hogy szigorítanak majd a szabályozáson. Annak ellenére, hogy gyakran hasonlítják az Egyesült Államokhoz az itteni rendszert, a lőfegyverek okozta halálesetek száma sokkal alacsonyabb, mint Amerikában. A második mecsetnél ráadásul éppen amiatt futamodtak meg a támadók, mert egy muszlim férfi viszonozta a tüzet a saját fegyverével.

Azt is érdemes kiemelni, hogy Tarrant a támadás okait boncolgató kiáltványában arról írt, hogy Új-Zélandon már rég feladták a harcot a fegyvertartási jogokért, így ez maximum csak felgyorsítja majd a szigorítási folyamatot. Ennél is fontosabb, hogy a férfinek saját bevallása szerint az volt az egyik fő célja a támadással, hogy elérje, hogy az amerikai baloldal megpróbálja eltörölni az alkotmány második, a fegyvertartásra vonatkozó kiegészítését, mert ez szerinte