Helén
9 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

Karácsony Gergely

Ellenzéki Összefogás
50.86% (353593 szavazat)

Tarlós István

FIDESZ-KDNP
44.1% (306608 szavazat)

Néhány hét alatt ugrott az élre a szlovák elnökválasztás esélyese

K EPA20190316008
2019.03.16. 14:21 Módosítva: 2019.03.16. 15:01

Szombaton tartják az elnökválasztás első fordulóját Szlovákiában, és hiába korlátozott jogkörökkel járó tisztségről van szó, egy évvel a következő parlamenti választások előtt fontos szimbolikus és aktuálpolitikai jelentősége is van, hogy ki lesz az egy ciklus után leköszönő Andrej Kiska utódja. A többek között korrupcióellenes kampányával ismertté váló jogásznő és aktivista egy hónap alatt ugrott magasan az élre a felmérésekben, míg Robert Fico kormánypártja Szlovákia EU-biztosát támogatja. Egy oroszbarát, a szélsőjobbos szavazókat is megszólító legfelsőbb bíró is továbbjuthat a második fordulóba.

Megmaradt Kiska és Fico szembenállása

Szlovákiában ez az ötödik közvetlen elnökválasztás, és a legutóbbi, 2014-es kifejezetten izgalmasan alakult. Akkor Robert Fico megpróbált átülni a kormányfőiből az államfői székbe, azonban alulmaradt a függetlenként induló Andrej Kiska vállalkozóval szemben. Kiska egyesíteni tudta maga mögött a kormányzó Irány – Szociáldemokráciával (Smer-SD) szembenállókat. A második fordulóban 59-41-re győzte le Ficót, a megválasztása pedig általában a hagyományos politikai elit pofonja is volt.

Kiska és Fico, valamint a Smer szembenállása az elmúlt években is végig szembetűnő volt. A köztársasági elnök a kormány számos döntését hangosan bírálta, míg a 2016-os parlamenti választásokon újból győztes, azóta hárompárti kormánykoalíciót vezető Smer próbálta a legtöbb ügyben kikerülni az államfőt. Kiska előrehozott választások mellett érvelt, miután a rendszerváltás utáni legnagyobb tüntetések robbantak ki 2018 elején Ján Kuciak oknyomozó újságíró és élettársának meggyilkolása után.

A Kuciak-gyilkosság felforgatta a szlovák politikát

Kuciakot a rendőrség feltételezése szerint vélhetően munkájával összefüggésben öltek meg. A 27 éves újságíró főleg adócsalások feltárásával foglalkozott, és éppen egy olyan anyagon dolgozott, amely rávilágított az olasz maffia és a szlovák politikai és gazdasági elit közti összefonódásokra. A szlovák politikát felforgató tüntetéshullám miatt több minisztere után Fico is lemondott, de a felmérésekben azóta is legerősebb erőnek mért Smer pártelnökeként továbbra is befolyásos maradt. A miniszterelnök Peter Pellegrini lett. A Kuciak-ügyben négy ember ellen emeltek eddig vádat, és pont két nappal az elnökválasztás első fordulója előtt jelentette be az ügyészség, hogy egy szlovák nagyvállalkozót vádol a gyilkosság megrendelésével.

A tüntetések a felszínre hozták a szlovák társadalmon belüli feszültségeket, megosztottságot, és azóta sem szűntek meg. Február végén, a gyilkosság évfordulóján is tiltakozások voltak több szlovák városban, Pozsonyban több tízezren gyűltek össze. A tüntetők közül sokan egyfajta vezéralaknak érezték a politikán kívülről érkező, a hagyományos politikai elittel szembenálló Kiskát, most pedig azt várják, hogy az új köztársasági elnök hogyan áll majd hozzá az elindult mozgalomhoz.

A nagyon sokáig a népszerűségi listákat vezető Kiska ugyanis az elnökválasztáshoz közeledve már bejelentette, hogy nem akar újraindulni, hanem egy ciklus után távozik. Alapvetően családi okokra hivatkozott, de vannak olyan találgatások is, hogy a parlamenti választásokra akar összehozni egy pártot.

Az alkotmánybíróság is középpontba került

A szlovák köztársasági elnököt öt évre választják, és a jogkörei a magyar államfőhöz hasonlóan korlátozottak. Van ugyan vétója, de a parlament ezt lesöpörve ugyanúgy megszavazhat egy kifogásolt jogszabályt. Azonban a köztársasági elnöki posztnak fontos szimbolikus jelentősége van, amire a közvetlen elnökválasztás csak ráerősít. A kampányban pedig az is középpontba került, hogy a köztársasági elnök nemcsak kormányalakítási megbízást ad, hanem ő nevezi ki a legfőbb ügyészt – akinek mandátuma 2020-ban jár le –, és az alkotmánybíróságba is ő nevezi ki a parlament által ajánlott listából a bírákat.

Februárban járt le a tizenháromból kilenc alkotmánybíró mandátuma. A helyükre tizennyolc jelöltet kell javasolnia a parlamentnek. Első körben nem sikerült megszavazni a jelölteket: nagy vita lett ugyanis abból, hogy Robert Fico is át akart ülni az alkotmánybíróságba. Ez alapvetően egy olyan pozíció lehetne, ahol egyszerre maradna fontos szerepben, de ki is vonná magát a napi politikából. Végül Fico visszavonta a jelöltségét, de aztán abban nem tudtak megegyezni, hogy titkos vagy nyílt szavazás legyen-e. Nem küldtek jelölteket Kiskának.

Ehhez kapcsolódik, hogy az Új Szó szerint a szlovák rendőrség büntetőeljárást is indított február végén, miután Kiska kijelentette, hogy Fico zsarolta őt az alkotmánybíró-jelöltek kiválasztásával összefüggésben. Fico ezt tagadta, szerinte viszont Kiska hazudott az elnökválasztási kampányának finanszírozásáról, és azzal kellene foglalkoznia, hogy a volt cégét adócsalással gyanúsítják.

A második próbálkozást március 26-án – vagyis ha lesz az elnökválasztáson második forduló március 30-án, akkor még előtte – tartják a parlamentben. Huszonkilencen pályáznak a tizennyolc helyre, írta a Paraméter. Fico nincs köztük, de az ellenfelei közül többen is azzal kampányoltak, hogy ha valamiért a második alkalommal sem tudnának jelölteket küldeni Kiskának, akkor egy harmadik körben akár megint megpróbálkozhatnának a volt kormányfővel, ha a Smernek kedvező államfőjelölt győzne az elnökválasztáson.

Kevesen ismerték, most vezeti a felméréseket

Az első forduló legnagyobb favoritja az ellenzéki Zuzana Čaputová polgárjogi aktivista, egy 2017-ben alakult kis szlovák párt, a Progresszív Szlovákia jelöltje lett. Fél éve még csak kevesen ismerték a nevét a politikában, de aztán a közösségi médiában is egyre erőteljesebb lett a kampánya, amit fokról fokra építettek fel. Egyre feljebb jött a felmérésekben is, a támogatottsága azonban azután ugrott meg különösen, hogy a sokáig a legerősebb jelöltnek tűnő, a kampányát maga finanszírozó Robert Mistrík vállalkozó február végén bejelentette: visszalép, és Čaputovát támogatja. Čaputová mellé állt a leköszönő Kiska is. „A tisztességes és igazságos Szlovákia szavazatainak egyesülniük kell egy erős jelölt mögött" – mondta a Bloomberg szerint Kiska.

Čaputová korábban jogászként és aktivistaként dolgozott. Ő kapta a zöld Nobel-díjnak tartott Goldman Környezetvédelmi Díját 2016-ban egy 14 éven át húzódó ügyért, amit a szülővárosához, a Pozsony melletti Pezinokhoz közeli szeméttelep ellen folytatott. 2017-ben pedig részt vett abban a kezdeményezésben, aminek hatására a szlovák parlament elvetette az amnesztiákat, amiket Vladimír Mečiar adott a volt titkosszolgálati főnökének 1995-ben Michal Kovač akkori elnök fiának elrablása ügyében, írta a Reuters.

Čaputová EU- és Nyugat-barát liberális jelölt, támogatja az azonos nemű párok örökbefogadását. Elitellenes üzenetekkel

elsősorban a korrupcióellenes küzdelmet, a hatalom és a hatalmasok elleni harcot tűzte a zászlajára.

Čaputová ezzel a tavalyi ellenzéki tüntetések után alakult mozgalomra is reagált, a jobbközép szavazók is őt támogathatják, emellett az összes olyan választót meg akarta szólítani, akik szembefordultak a szlovák politikát 2006 óta domináló Smerrel. Azt is üzente, hogy ő biztosan nem nevezné ki Ficót alkotmánybírónak, ellentétben több másik ellenfelével. Ő lenne Szlovákia első női államfője.

EU-biztosból lenne államfő

Sokáig vezető helyen állt a felmérésekben a függetlenként, de a Smer támogatásával induló Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság szlovák biztosa, az EB alelnöke. Šefčovič karrierpolitikus, aki egy rövid ideig azért is kampányolt, hogy az európai szocialisták bizottsági elnöki csúcsjelöltje legyen a májusi európai parlamenti választások előtt, de végül visszalépett Frans Timmermans javára. Šefčovič az MTI szerint úgy jellemezte magát, hogy olyan pártpolitika felett álló államfő akar lenni, aki társadalmi megbékélést hoz, és az ország minden állampolgárát képviseli.

Az EUObserver szerint két másik EU-biztos, Günther Öttinger és Vera Jourová is Šefčovičot méltatta videókban. A német biztos kollégának, barátnak és a tökéletes szlovák elnökjelöltnek nevezte Šefčovičot. Az EURACTIV Slovakia azt is hozzátette, hogy a balközép politikus egyes ügyekben konzervatívabb irányt vett a szlovák kampányban, például arról beszélt, hogy támogatja a hagyományos családmodellt, és ellenzi az azonos nemű párok örökbefogadását.

Šefčovič mellett kampányolt Peter Pellegrini miniszterelnök is, aki azt üzente a választóknak, hogy ne olyan elnököt válasszanak, aki aztán öt évig tanulja, hogyan kéne államfőnek lenni. Miközben Čaputová Ficót hozta fel a kampányában, Šefčovič a Paraméter szerint a leköszönő Kiskát támadta. Szerinte megegyeztek arról, hogy Čaputová szükség esetén kegyelmet adna Kiskának a volt cégét érintő adócsalásról szóló vizsgálatban, amit mindketten tagadtak. Šefčovič azt mondta, köztársasági elnökként soha nem adna politikusnak kegyelmet. Kiska azzal vágott vissza, hogy a Smer jelöltje inkább a diplomatakarrierjét féltse.

Mečiar volt minisztere is beleszólna

Lehet esélye egy második fordulóba kerülni a legfelsőbb bíróság volt elnökének, Štefan Harabínnnak is, aki most is tagja a testületnek. Harabín az első Fico-kormány idején (2006-2010), Vladimír Mečiar pártja, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) jelöltjeként igazságügyi miniszter volt. Magát keresztény hazafinak, és elitellenes jelöltnek tartja, aki a szélsőjobbos szavazókat is megszólíthatja. Egyértelműen Nyugat-ellenes vonalat képvisel, elvetné az Oroszország elleni EU-szankciókat. Andrej Kiskát egyébként külföldi hatalmakat kiszolgáló árulónak tartja.

Harabín nagyon ismert, és nagyon megosztó is, de abban bízhat, hogy a felmérésekben számos potenciális szavazója rejtőzködött. A szereplése attól is függhet, hogy mennyi szavazatot vesz el tőle végül a negyedik helyre mért Marián Kotleba, a Mi Szlovákiánk szélsőjobboldali párt elnöke, aki 2013-2017 között megyefőnök tudott lenne.

Hogyan szavaznak a magyarok?

Bugár Béla, a hárompárti szlovák kormánykoalícióban résztvevő Híd-Most magyar-szlovák párt elnöke 2018-ban már nagyon korán bejelentette, hogy biztosan ott lesz az elnökjelöltek között, október óta pedig országjárásra is indult. Bugár azt mondta, hogy fontos, hogy olyan elnök legyen, aki a vitákon felül áll. Bugárt még decemberben is közel mérték Mistríkhez, és Harabínt is megelőzte akkor, de aztán a kampány beindulásával fokozatosan visszacsúszott, és a legtöbb felmérésben már 5 százalék alatt állt.

A Magyar Közösség Pártja (MKP) a pártelnök Menyhárt Józsefet indította el, őt azonban végig nagyon alacsony támogatottságon mérték, végül február közepén visszalépett az egy héttel később maga is visszalépő Robert Mistrík javára. A Híd bírálta az MKP-t, amiért a kisebbségi jogokról meg sem szólaló Mistrík mellé álltak a visszalépés után. Az MKP aztán kiadott egy közleményt, amiben arra biztatta a választókat, hogy olyan jelöltet támogassanak, aki nem a kormánypártokat képviseli – ezzel egyértelműen Bugár ellen voltak, hiszen a koalíciónak a Híd is tagja.

Az AKO legutolsó felméréséből az látszott, hogy az első forduló közeledtével csökkent a kisebb jelöltek támogatottsága, a magyar szavazók közül pedig egyre többen mozdultak el Čaputová felé. A magyarok lakta területeken hagyományosan az országos átlagnál alacsonyabb szokott lenni a részvétel az elnökválasztáson.

Ha második forduló jön, akkor a két legerősebb megy tovább

Az utolsó felméréseket két héttel a szavazás előtt lehetett nyilvánosságra hozni. Ezekben voltak különbségek, de az egyértelmű volt, hogy Čaputová van előnyben. Volt olyan poll, amiben Mistrík kiszállása mellett egy hónap alatt megsokszorozta a támogatottságát.

A Median február végi felmérése szerint Čaputovát 23,5 százalékra mérték, míg Šefčovičot 20,5 százalékra. A Focus felmérése szerint Čaputová 44,8 százalékot, Šefčovič pedig 22,1 százalékot érne el. Az AKO felmérésében pedig Čaputovát 52,9 százalékra jósolták, míg Šefčovič messze lemaradva 16,7 százalékkal állt. Harabínt általában 10 százalék felett mérték.

Az AKO felmérése azért is érdekes, mert ebben Čaputová meghaladta volna az 50 százalékot. Eddig még nem fordult elő, hogy egy jelölt már az első körben megnyerje a szavazást. Ezúttal egy jogi vita is kezdődött arról, hogy ez már akkor megtörténne-e, ha egy jelölt a leadott szavazatok felét, plusz egy szavazatot megszerez, vagy csak akkor, ha az összes választásra jogosult fele mellette döntene, ahogy arról a Reuters is írt. (A szlovák elnökválasztáson hagyományosan alacsony a részvétel, és inkább a második fordulóban a nagyobb 50 százaléknál.)

Szavazni szombaton reggel héttől este tízig lehet, az első részeredmények majd utána érkeznek. Mindenesetre ha egyik jelölt sem tud már szombaton győzni, akkor két hét múlva, március 30-án tartják a mindent eldöntő második fordulót a két legerősebb induló között.