Valter
9 °C
27 °C
Index - In English In English Eng

Brexit: May júniusig tartó halasztást kér

2019.03.19. 16:32 Módosítva: 2019.03.19. 18:54

Theresa May nem hivatalos értesülések szerint azt kéri majd az Európai Uniótól, hogy a brexit eredeti, március 29-i határidejét június 30-ig halasszák el, de nyitva akarja hagyni az ennél jóval hosszabb halasztás lehetőségét is.

A Downing Street szóvivője keddi tájékoztatásában csak annyit közölt, hogy May még a csütörtökön kezdődő EU-csúcsértekezlet előtt megírja a halasztás kezdeményezéséről szóló levelét Donald Tusknak, az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnökének. A miniszterelnöki hivatal illetékese a levél várható tartalmáról egyelőre nem árult el részleteket.

Egy miniszter azt mondta a BBC-nek, hogy vita volt erről a kormányülésen. Egy másik forrás azon mérgelődött, hogy May nem tette egyértelművé, pontosan mi mellett fog érvelni majd az EU-csúcson csütörtök-pénteken.

May eredetileg azt mondta, akkor lenne szükség egy rövidebb, június 30-ig tartó hosszabbításra, ha a brit alsóházban támogatnák a már kétszer leszavazott brexitmegállapodását. Minden más esetben hosszabb halasztást vetített előre.

Lesz harmadik szavazás a megállapodásról?

Múlt kedden utasították el másodszor is óriási többséggel May EU-val kialkudott megállapodását a brit kilépés feltételrendszeréről. Januárban az első szavazáson 230 fős, most 149 fős többséggel szavazták le a megállapodást. Aztán a brit képviselők egy jogilag nem mindent felülíró döntéssel azt szögezték le, hogy nem akarnak megállapodás nélküli, rendezetlen brexitet, csütörtökön pedig megszavazták, hogy a kormány a március 29-i határidő meghosszabbítását kérje az EU-tól.

May a két korábbi bukás ellenére várhatóan egy harmadik szavazást is ki akart volna írni az általa javasolt megállapodásról még a héten. Erre azonban nem volt lehetősége, mivel John Bercow brit alsóházi elnök hétfőn bejelentette, nem tarthat harmadszor is szavazást az EU-s kilépés feltételrendszeréről szóló megállapodásáról a mostani formájában. Bercow 1604-ig visszanyúló szabályokra hivatkozva döntött. Szerinte nagyobb változtatások nélkül nem lehet újból szavazni a megállapodásról, ha azt korábban már elutasították.

Elvileg lennének technikai lehetőségei a kormánynak megkerülni a házelnök döntését, de ezek nem túl reálisak. Stephen Barclay brexitügyi miniszter azt mondta, fontos tiszteletben tartani a házelnök döntését, de ő maga beszélt korábban arról, hogy ha csak a precedensek alapján működne a brit parlament, akkor soha nem változna semmi.

Azt nem zárták ki kormányzati források, hogy az EU-csúcs után, a jövő héten – vagyis napokkal a brexit eredeti dátuma előtt – mégis megpróbálkozzon egy újabb szavazással May (akár úgy, hogy a halasztás miatt valamilyen változtatás kerülne a megállapodásba). Korábban azt mondták kormányzati források, hogy ezt csak akkor tenné meg, ha sikerül többséget összekaparnia a megállapodás mögött előzetesen. Az elmúlt napokban ehhez komoly tárgyalásokat folytattak a tory képviselőkkel, és a Mayt támogató északír unionistákkal.

Az összes tagországnak meg kell szavaznia egy halasztást

Első körben azonban az lesz a kérdés, hogy mi lesz a halasztási kérelemmel. May a csütörtök-pénteki EU-csúcson fogja megtárgyalni a halasztás lehetőségét az EU-s vezetőkkel, a források szerint alapesetben a június 30-i határidőről. A BBC-nek források annyit mondtak, hogy hosszabb halasztásnál nem két évben gondolkoztak, de még nincs eldöntve, hogy ebben az esetben pontosan mennyi időt kérnének.

Az biztos, hogy bármilyen hosszabbításhoz a többi 27 EU-s tagország egyhangú döntésére van szükség. Az EU-csúcs előtt Angela Merkel német kancellár arról beszélt, hogy az utolsó lehetséges pillanatig harcolni fog egy rendezett brexitért március 29-én.

A német EU-ügyi miniszter, Michael Roth azt mondta, hogy konkrét javaslatot várnak az Egyesült Királyságtól, hogy miért kérnének halasztást. Az európai ügyekkel foglalkozó francia miniszter, Nathalie Loiseau pedig arról beszélt, hogy a több idő önmagában nem jelent megoldást.

Donald Tusk egy közös közleményt is kiadott a Leo Varadkar ír miniszterelnökkel tartott keddi találkozója után. Ebben arról írtak, hogy egyelőre látni szeretnék, milyen javaslatot ad be London az Európai Tanácsnak. Tusk korábban kiírta a Twitterre, hogy a március 21-22-i EU-csúcs előtti megbeszélésein arra fogja kérni a tagországokat, hogy legyenek nyitottak a brexit határidejének hosszabb elhalasztására is, ha az Egyesült Királyság ezt szükségesnek érzi a brexitstratégiája újragondolásához.

Ha hosszabb halasztás lenne, EP-választást kellene tartaniuk

Ha az Egyesült Királyság július elsején esetleg még mindig az EU tagja lenne, akkor törvény szerint képviselőket kellene küldenie az Európai Parlamentbe. Azért július 1., mert akkor tartják az EP alakuló ülését a májusi választás után. Ha Nagy-Britannia nem küld képviselőket, akkor az EP minden döntése, amit ezután a dátum után hoz, megtámadható lesz a bíróságon.

Az ilyen bonyodalmakat szeretné elkerülni az Európai Unió. Ezért is szeretnék tudni, hogy pontosan, de tényleg pontosan mennyi ideig fog tartani a kilépés. Ha megjósolható, hogy június 30-ig nem valósul meg a brexit, akkor az EU arra fogja kötelezni Nagy-Britanniát, hogy az uniós szerződések értelmében tartson európai parlamenti választásokat május 23. és 26. között. A britek mostani állás szerint nem tartják meg a választást, az EP-képviselői helyeiket már szét is osztották a többi tagország között.