Múzeumból mecsetté alakítják a Hagia Sophiát
További Külföld cikkek
-
Amerikai kém rejtőzött az ukránok között, több mint két és fél évig segítette az oroszokat a háborúban - Már a mélygarázsokat vizsgálják át a mentőcsapatok, miközben Barcelonát is árvíz sújtotta
- Az ország, ahol a volt miniszterelnök házi őrizetből politizál, a korábbi elnököt pedig két hete tartóztatták le
- Feljelentették a szerb elnököt az újvidéki tragédia után, egy miniszter pedig már le is mondott
- A magyarok többsége Donald Trumpra tippel, hogy ő nyeri az amerikai elnökválasztást
Múzeumból újra mecsetté alakítják a Hagia Sophiát
– jelentette be egy szerdai interjúban az önkormányzati választásra – még az ő szintjén is elképesztő opportunizmussal – készülő Recep Tayyip Erdoğan. A világ nyolcadik csodájának is becézett isztambuli épület jelenleg múzeumként működik, a harmincas években hozott törvények a nyilvános imádságot is tiltják.
A Hagia Sophiát jelenlegi formájában 537-ben szentelték fel, és csaknem ezer évig volt a Konstantinápolyi Patriarchátus székhelye. 1204-ben a IV. keresztes hadjárat idején katolikus nyugati „keresztesek” fosztották ki, majd Konstantinápoly 1453-as elfoglalásával Hódító Mehmed mecsetté alakította át, de csak 120 évvel később alakították át az iszlámra jellemző épületegyüttessé a medreszékkel (iskolákkal), minaretekkel (tornyokkal) és népkonyhákkal.
A Hagia Szophia ekkor vált az iszlám keresztény világ felett aratott győzelmének szimbólumává, de magát az épületet a szultánok mindig tisztelettel kezelték, nevét is megtartották, csak Ayasofyává törökösödött.
Az Oszmán Birodalom bukása után Kemál Atatürk szekularizációs törekvéseinek szellemében (mely során többek között betiltották az arcot eltakaró fátylat, bevezették a latin ábécét) a Hagia Sophiában megtiltották a nyilvános imádságot. A harmincas években kezdődő rekonstrukciós munkálatokat – az épületen a VI. század óta lényegében állandóan dolgoznak – követően pedig 1935-ben múzeummá nyilvánították. Ahogy Atatürk fogalmazott:
Az emberi civilizáció emlékműve kell hogy legyen.
Erdoğan isztambuli polgármesterként egyszer már elővette az ötletet, de a kilencvenes években még óriási volt az intézmények ellenállása, Atatürk nyomán ugyanis a Hagia Sophia sajátos, vallások feletti státusza a szekuláris török köztársaság jelképének is számított.
Így aztán Erdoğan mostani bejelentése fontos mérföldkő a köztársaság iszlamizációjában (vagy ahogy a sajátos török nemzeti iszlamista modellt nevezni szokás: oszmanizációjában). Az elnök azzal érvelt a tervét illető külföldi kritika ellen, hogy „amikor a jeruzsálemi al-Aksza mecsetet támadták, akkor senki nem emelte fel a szavát a pusztítás ellen”, szóval senki nem mondja meg a törököknek, mit kezdjenek a Hagia Sophiával.
Cikkek, esélyek, portrék, eredmények, térképek – minden egy helyen!
Ne maradjon le semmiről, kövesse az Indexen az amerikai elnökválasztás legfontosabb pillanatait és böngéssze a Fehér Ház blog tartalmait!
November 1-től folyamatosan frissülő hírfolyamunkban számolunk be minden fejleményről, a voksolás éjszakáját kiemelt figyelemmel kísérjük. A választás másnapján reggel hét órától élő videós műsorral jelentkezünk, interaktív térképeink segítségével pedig minden információt megtalál!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
