Múzeumból mecsetté alakítják a Hagia Sophiát
További Külföld cikkek
- Iszonyatos fegyverkezésbe kezdtek a görögök, Törökországot ez aggasztja
- Még két hónapot csúszik az űrben rekedt kozmonauták hazatérése, akik júniusban indultak egyhetes kirándulásra
- Helikopter ütközött egy kórház épületének Törökországban, négyen meghaltak
- Vádat emeltek a magdeburgi támadás elkövetője ellen
- Irán mostanra már teljesen letérdelt a nyugati szankciók miatt
Múzeumból újra mecsetté alakítják a Hagia Sophiát
– jelentette be egy szerdai interjúban az önkormányzati választásra – még az ő szintjén is elképesztő opportunizmussal – készülő Recep Tayyip Erdoğan. A világ nyolcadik csodájának is becézett isztambuli épület jelenleg múzeumként működik, a harmincas években hozott törvények a nyilvános imádságot is tiltják.
A Hagia Sophiát jelenlegi formájában 537-ben szentelték fel, és csaknem ezer évig volt a Konstantinápolyi Patriarchátus székhelye. 1204-ben a IV. keresztes hadjárat idején katolikus nyugati „keresztesek” fosztották ki, majd Konstantinápoly 1453-as elfoglalásával Hódító Mehmed mecsetté alakította át, de csak 120 évvel később alakították át az iszlámra jellemző épületegyüttessé a medreszékkel (iskolákkal), minaretekkel (tornyokkal) és népkonyhákkal.
A Hagia Szophia ekkor vált az iszlám keresztény világ felett aratott győzelmének szimbólumává, de magát az épületet a szultánok mindig tisztelettel kezelték, nevét is megtartották, csak Ayasofyává törökösödött.
Az Oszmán Birodalom bukása után Kemál Atatürk szekularizációs törekvéseinek szellemében (mely során többek között betiltották az arcot eltakaró fátylat, bevezették a latin ábécét) a Hagia Sophiában megtiltották a nyilvános imádságot. A harmincas években kezdődő rekonstrukciós munkálatokat – az épületen a VI. század óta lényegében állandóan dolgoznak – követően pedig 1935-ben múzeummá nyilvánították. Ahogy Atatürk fogalmazott:
Az emberi civilizáció emlékműve kell hogy legyen.
Erdoğan isztambuli polgármesterként egyszer már elővette az ötletet, de a kilencvenes években még óriási volt az intézmények ellenállása, Atatürk nyomán ugyanis a Hagia Sophia sajátos, vallások feletti státusza a szekuláris török köztársaság jelképének is számított.
Így aztán Erdoğan mostani bejelentése fontos mérföldkő a köztársaság iszlamizációjában (vagy ahogy a sajátos török nemzeti iszlamista modellt nevezni szokás: oszmanizációjában). Az elnök azzal érvelt a tervét illető külföldi kritika ellen, hogy „amikor a jeruzsálemi al-Aksza mecsetet támadták, akkor senki nem emelte fel a szavát a pusztítás ellen”, szóval senki nem mondja meg a törököknek, mit kezdjenek a Hagia Sophiával.