Trump után Orbán tolhatja be a kampánykaravánt

„Tisztában vagyunk az ilyen kezdeményezésekről szóló hírekkel és pletykákkal” – írta az Indexnek az Európai Bizottság szóvivője, amikor a magyar kormánymédiában napok óta emlegetett, úgynevezett migránskaravánokról kértünk tájékoztatást. Natasha Bertaud szerint a Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzetet, és kapcsolatba lépett az érintett országok hatóságaival, valamint az illetékes uniós ügynökségekkel.

Avramopulosz biztos szintén kapcsolatba lépett a görög és a török miniszterekkel annak érdekében, hogy biztosítsa a bűnüldöző hatóságok mozgósítását és szoros együttműködését

– írta a szóvivő. Magyarán az Európai Bizottság nem cáfolta, de nem is erősítette meg azokat az Európában gyakorlatilag kizárólag a magyar kormánymédiában megjelent híreket, melyek szerint migránsok tízezrei tervezik, hogy a következő napokban útnak indulnak Törökországból, illetve Görögországból Németországba. Dimitrisz Avramopulosz görög uniós biztos felelős a migráció kezeléséért, a közlés szerint tehát ő maga néz utána a helyzetnek, ám hogy a török és görög hatóságok pontosan miről tájékoztatták az Európai Bizottságot, nem tudtuk meg.

Pedig arra is rákérdeztünk, hogy a magyar kormánysajtó által „migránskaravánnak” elnevezett, elsősorban Facebook-kezdeményezésekről milyen hatósági, így hivatalos információ áll rendelkezésre. Tudni akartuk, hogy a Frontex vagy bármely más, illetékesnek vélt uniós szerv jelentett-e a készülődés nem virtuális, tehát nemcsak az interneten megmutatkozó jeleiről, ismerik-e az esetleges szervezőket, valamint azokat a közelebbről meg nem nevezett humanitárius szervezeteket, amelyek elvileg segíteni kívánják a migránsok Európába jutását.

Milyen karaván?

A Migrációkutató Intézet elemzésére hivatkozva először épp a Mandiner, majd pedig nyomában több kormányközeli médium, sőt az állami hírügynökség is migránskaravánokról adott hírt, azt a benyomást keltve: máris tízezrek tartanak Európa felé és további migránstömegek készülnek erre a következő hetekben, ami „alapjaiban rengetheti meg" a migrációs válság végéről szóló brüsszeli – elsősorban épp Avramopulosz nevéhez fűződő – kommunikációt, miszerint a migrációs válság véget ért.

Néhány hónapja a Migrációkutató Intézet addigi főigazgatója, a századvéges Orbán Balázs – a Mandiner állandó szerzője – lett Gulyás Gergely helyettese a Miniszterelnökségen államtitkári rangban. A közpénzes, főként minisztériumi megrendelésekben dúskáló szervezet pedig továbbra is a kormánykommunikációt erősítő hírekkel és elemzésekkel áll elő. Persze ebben könnyen a segítségére lehetnek a világpolitikai folyamatok, miközben ugyanis a szíriai háborút követően Törökországban milliónyi menekült tervezi a hazatérést, a jelenlegi, máig érzékeny és az Iszlám Állam esetleges válaszcsapásai miatt máig bizonytalan helyzetben nyilván sokan választanának más utakat. Ám nagy kérdés, hogy a Törökországban évek óta vesztegelő több mint 3 millió emberből hányan vállalkoznának most az Európába tartó, eddig is sok szempontból kockázatos útra.

A Migrációkutató Intézet mindenesetre azt állította, a törökországi, „remény karavánja” elnevezésű, a közösségi médiában indított kezdeményezéshez csaknem 40 ezer, főként szír állampolgár csatlakozott, akik a rossz életkörülmények és a magas, 60 százalék körüli munkanélküliség miatt távoznának Nyugat-Európába, de az „elemzés” azzal is előállt: ezzel párhuzamosan egy Görögországban rekedt migránsokból álló karaván is szerveződik.

A konvojok most is többezresre becsült létszáma akár a többszörösére is duzzadhat a családtagokkal, írta az intézet az ötoldalas, kizárólag arab nyelvű, főként közösségi médiaoldalakat forrásként használó tanulmánya, melynek talán egyetlen, hiteles forrásnak tekinthető kiindulópontja az isztambuli székhelyű, körülbelül ötven szíriai civil szervezetet tömörítő Minbar al-Jam'iyyat al-suriyya (Szíriai Egyesületek Fóruma). Érdekesség azonban, hogy:

Noha a szöveg hitelesen mutatja be azt a kaotikus, követhetetlen hírözönt, amelyből aztán határozott következtetéseket vonnak le – lemondták, de nem is, vagy mégis, azaz: majd meglátjuk –, az intézet kutatói közül egy sem írta alá a dokumentumot. Ennek vélhetően az az oka, hogy nem pusztán a török, görög kezdeményezést lebegtette meg tényként a gyorselemzés azzal, hogy a karaván „létszáma akár a többszörösére is duzzadhat a családtagokkal", hanem még fokozta is a magyar közvélemény félelmeit:

az ingyenes szervezés és a nemzetközi humanitárius szervezetek által biztosított kíséret különösen vonzóvá teheti az utat.

Az aktuális kormánykommunikációba illeszkedő tanulmány szerint a görögországi „reménysugár karaván” szervezése előrehaladottabb állapotban van, és elindulási esélyei lényegesen jobbak, mint a törökországi kezdeményezésnek. A napokban, legkésőbb április 5-ig mindenesetre kiderül, hogy valóban útnak indulnak-e a tömegek, amelyekről valójában még így sem tudni semmi pontosat.

Sőt, sem egy humanitárius szervezet, sem pedig más, a szervezést magára vállaló nemzetközi szervezet nem szerepel a dokumentumban, de akár csak támogatóként sem találni ilyet, ennek ellenére a kormány valamennyi csatornáján, sőt az állami médiában – és az MTI-t közlő több tucat portálon – is lejött ugyanaz a híradás: 2015-ben egy hasonló kezdeményezés eredményezte az Európai Unió felé induló tömeges migrációt, így most is tízezrekre kell felkészülni Európában, ami a bevándorlásellenes erők, így a magyar kormány álláspontját fogja szerintük erősíteni az EP-kampányban.

Akár az európai polgárokat érintő fenyegetésről, akár kampányfogásról van szó, szerettük volna megtudni az illetékes szervektől, készül-e avagy fel van-e készülve az újabb érkező tömegre az EU. Az Európai Bizottság azonban – mint fentebb idéztük – egyelőre pletykának titulálta a kezdeményezést, ahogyan az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) sem tudott semmiféle pluszinformációval szolgálni.

A szervezet magyarországi szóvivője az Indexnek azt mondta, ha lenne is ilyen „karaván" útban Európa felé, vagy éppen Görögországból terveznének ilyet Németországba, akkor sem kerülne ezzel kapcsolatba az UNHCR, hiszen ők nem migrációval, hanem menekültekkel foglalkoznak.

Soha, semmilyen körülmények között nem támogatjuk a menekültek spontán mozgását, hiszen az az embercsempészeknek és a terrornak kedvez

– tette még hozzá Simon Ernő. Az UNHCR-nek nincs tudomása arról sem, hogy a menekültellátásban részt vevő humanitárius szervezetek közül bármelynél támogatásra lelhetne egy ilyen kezdeményezés, de a szóvivő megismételte: nincs arról információjuk, hogy útban lenne vagy éppen készülne egy-egy ilyen tömeg. „Valójában elég rendszeresen, 2016 óta folyamatosan érkeznek ilyen hírek, amelyeknek általában semmilyen alapjuk nincs" – mondta, hozzátéve, a hivatalos információk szerint míg 2015-ben több mint egymillióan jöttek Európába, 2017-ben 180 ezer, 2018-ban viszont már csak 140 ezer ember próbálkozott ezzel, magyarán a válság előtti, a 2014-es 200 ezer menedékkérelmet is alulmúlta tavaly a kontinenst megcélzók aránya.

A világpolitikai folyamatok és elsősorban az EU és Törökország közötti megállapodás miatt egyébként nem is nagyon számítanak a szakértők arra, hogy a tendencia megfordulna, de persze felkészülni sosem árthat. A magyar kormány mindenesetre a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzet fenntartásával és a folyamatos migrációs kampányában állandó készültségről árulkodik.

Már csak ezért is fordultunk múlt pénteken a kormányzati koordinációért felelős Miniszterelnökséghez, azon belül is a Migrációkutató Intézetet alapító Orbán Balázs miniszterhelyetteshez kérdéseinkkel: felkészülnek-e, beszerezték-e a szükséges információkat, és ha igen, honnan, és valójában milyen hivatalos adatok állnak rendelkezésre. A Miniszterelnökség Sajtóirodája hétfő délután az alábbi válasszal szolgált. „A kormány követi és ismeri a Migrációkutató Intézet nyilvánosan is elérhető elemzéseit, és természetesen a nemzetbiztonságért felelős szervek is folyamatosan figyelemmel kísérik a migrációs folyamatokat és a migránskaraván szervezését.

Ha valóban elindul a karaván, a kormány kész a határvédelem megerősítésére

– írták.

Ismerős szavak, ismerős technika

A karaván szó hallatán aligha gondol az ember másra, mint Donald Trumpra. Önmagában a kifejezés és annak kampányszlogenné válása az Egyesült Államokból származik, ahol ugyan 2010 óta minden évben rendeznek menekültmenetet (amit a kifejezetten trumpista tévécsatorna, a Fox nevezett el karavánnak), ezek szervezői pedig a tömeges akcióval a migránsok és menekültek jogaira, illetve ezen jogok szűkösségére akarják felhívni a figyelmet.

Tavaly is útnak indult 1500, többségében hondurasi menedékkérő, hetekkel, hónapokkal korábban, mint hogy az bárminemű reakciót kiváltott volna a politikából. Csakhogy aztán Donald Trump egy Twitter-megjegyzése felbolygatta a közvéleményt, amelyet heteken át sikeresen lázban is tartott. Miközben ugyanis 1971 óta nem volt olyan alacsony az Egyesült Államokba illegálisan belépők száma, mint 2018-ban, az elnök a belföldön csak rendkívüli esetekben mozgósítható amerikai katonasággal erősítette meg a határt, emellett belengette a NAFTA felfüggesztését, amennyiben Mexikó nem állítja meg a konvojt, annak „kibocsátóországait" pedig az évente több százmilliós amerikai segélyek befagyasztásával fenyegette meg.

A határ felé fokozatosan közeledő karavánról közölt, harmadik világbeli állapotokat tükröző képek és videók sokasága ugyanis mozgósította a republikánus szavazótábort, rekordrészvételt hozva a félidős választáson. Amire talán nem volt felkészülve se Trump, sem a kampánystratégái, hogy a demokrata választók is aktivizálták magukat, így az elnök számára csak a kudarc mértékének csökkentését jelenthette a migránskaravánozás, győzelmet aligha. 

A helyzet pikantériája, hogy a migránskaravánról – noha az elnöki intézkedések hatására sokan félbehagyták útjukat, a szervezők pedig elálltak az újabb akcióktól – az amerikai félidős választások óta nem igazán lehetett hallani.

Borítókép: Rendőrök az El Hiblu 1 nevű, török tulajdonban lévő hajó fedélzetén Isla kikötőjében 2019. március 28-án, miután átvették az ellenőrzést a kereskedelmi hajó felett, amelyet az általa kimentett migránsok eltérítettek. Fotó: MTI/AP/Rene' Rossignaud