Gál
10 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

Magyarország az utolsó pillanatban megvétózta az Izraelt elítélő nyilatkozatot, de az EU nem törődött vele

2019.05.01. 12:13
Az Európai Unió gyakorlatilag figyelmen kívül hagyta a magyar kormányzat utolsó pillanatban benyújtott vétóját, és annak ellenére is egyfajta közös álláspontot fogalmazott meg Izrael ügyében az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén – írta meg a brüsszeli EUObserver, nyomában pedig az MTI.

A brüsszeli hírportál arról számolt be, hogy közvetlenül a hétfői ülés előtt Magyarország elutasította az EU tervezett nyilatkozatát, de az unió soros elnökségét júliustól betöltő Finnország ENSZ-nagykövete azt ennek dacára is felolvasta. Noha Kai Sauer azzal kezdte a felszólalását, hogy huszonhét uniós tagállam nevében beszél, amelyeket Magyarországot kihagyva fel is sorolt, utána olyanokat mondott, hogy „az Európai Unió súlyos aggodalmát fejezi ki a kétállami megoldást veszélyeztető jelenlegi trendek miatt”, illetve az EU álláspontját ismertette az izraeli telepek és a palesztin tüntetők halála ügyében.

Diplomáciai források szerint alapvetően a jelenlegi román EU-elnökségnek kellett volna előadnia a közösség álláspontját, de ehhez egyetértésre lett volna szükség a tagállamok között. Az EUObserver által megkérdezett illetékesek közölték, hogy Magyarország a legeslegutolsó pillanatban fejezte ki tiltakozását, és azt nem is indokolta semmivel, a végeredmény pedig így egyfajta átmeneti pragmatikus megközelítés volt „a magyar konokság” miatt.

Egy névtelenséget kérő tisztségviselő arroganciaként értékelte, hogy az illetékes magyar uniós nagykövet még egy másnapi brüsszeli ülésükön sem adott semmilyen magyarázatot a történtekre. A cikk szerint Magyarország az elmúlt két évben most ötödik alkalommal torpedózta meg az EU közös nyilatkozatát Izraellel kapcsolatban, bár volt, hogy ehhez más, például Csehország is csatlakozott. Tavaly Magyarország kilencszer blokkolta egy Kelet-Jeruzsálemre vonatkozó bizalmas belső jelentés elfogadását.

Orbán Viktor Netanjahu szövetségese, és ez a szimbolikus geográfián túlmutató konkrét lépésekben is megnyilvánul. Amikor Trump áthelyezte az amerikai nagykövetséget Jeruzsálembe, Magyarország egyike volt annak a négy EU-s tagállamnak, melynek képviselői részt vettek az erre celebrált amerikai ünnepségen. Idén februárban aztán Magyarország, ha a nagykövetségét nem is, de a külgazdasági képviseletet szintén áthelyezte Tel Avivból a vitatott státuszú Jeruzsálembe. A lépések elleni tiltakozásul hazahívták Magyarországról a palesztin nagykövetet. 

Az EU szerint tartózkodni kell az olyan egyoldalú intézkedésektől, amelyek „veszélyeztetik a kétállami megoldást célzó, közel-keleti béketárgyalások felújítását”, Jeruzsálem státuszát tárgyalások útján kell rendezni. Külpolitikai kérdésekben az EU tagállamai egységes szavazással hoznak határozatokat, azonban pont az ilyen vétók kikerülése érdekében az Európai Bizottság nemrég javaslatot tett a minősített többségi döntéshozatalra való áttérésre. Ezt az EU-tagok többsége, köztük Németország és Franciaország is támogatja, viszont ehhez is egyhangúságra lenne szükség, ami nem valószínű, hogy meglesz.