Washington szankciókkal sújtotta a legnagyobb iráni petrolkémiai vállalatot
További Külföld cikkek
- Börtönbüntetésre ítéltek egy gyilkosságra felbérelt svéd tinédzsert Dániában
- Halálos fenyegetést kapott a Paraméter szerkesztősége
- Nyilvánosan megöléssel fenyegette az alelnök a Fülöp-szigeteki elnököt, most mindent tagad
- Fellélegezhet a Közel-Kelet, szerdától életbe léphet a tűzszünet Izrael és a Hezbollah között
- Földbe állhat az orosz hadigazdaság, Putyinra káosz várhat a háború után
Az Egyesült Államok pénteken szankciókkal sújtotta a legnagyobb iráni petrolkémiai vállalatot, amelyet azzal vádol, hogy támogatást nyújt a Washington által április óta terrorszervezetként nyilvántartott iráni Forradalmi Gárdának (IRGC), írta az MTI.
Az amerikai pénzügyminisztérium a Persian Gulf Petrochemical Industries Company (PGPIC) nevű cégre, továbbá annak 39 leányvállalatára és külföldi értékesítőire vetett ki szankciókat. A tárca közlése szerint a cég birtokolja Irán petrolkémiai termelőkapacitásának 40 százalékát, és az ország petrolkémiai exportjának 50 százalékáért felelős. A minisztérium a büntetőintézkedések alkalmazását azzal indokolta, hogy a vállalat több milliárd dolláros üzletet folytatott az IRGC-vel.
Az iráni Forradalmi Gárda terrorszervezetté nyilvánítása lehetővé teszi Washington számára, hogy szankciókkal sújtson bármilyen olyan vállalkozást vagy természetes személyt, amely anyagi támogatást nyújt a szervezetnek.
Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter elmondta: a lépés egyúttal figyelmeztetés arra vonatkozóan, hogy folytatják azoknak a csoportoknak és cégeknek a szankcionálását, amelyet pénzügyi mentőövet biztosítanak az IRGC-nek.
Az iráni Forradalmi Gárda olyan elit hadtest, amelyet az 1979-es iszlám forradalom után hoztak létre az iráni síita teokratikus rendszer védelme érdekében. Jelenleg mintegy 125 ezer tagja van, légi és tengeri egységekkel is rendelkezik. Az alakulat része a Baszidzs nevű önkéntes paramilitáris alakulat, amely elsősorban az országon belül aktív, illetve az al-Kudsz brigád, amely a térség más országaiban - például Szíriában - nyújt katonai segítséget Teherán szövetségeseinek.
Az Egyesült Államok 2018 májusában egyoldalúan felmondta a 2015-ben kötött többhatalmi atomalkut, amelyben Irán a vele szembeni szankciók feloldásáért cserébe ígéretet tett nukleáris programja korlátok közé szorítására. Washington újra életbe léptette a büntetőintézkedéseket, azzal a céllal, hogy az atomalku újratárgyalására kényszerítse az iszlám köztársaságot szigorúbb feltételek mellett.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter elmondta: az Egyesült Államok célja az, hogy biztosítsa: Teherán ne fejleszthessen ki atomfegyvert, és az iráni rakétaprogram megfeleljen az ENSZ határozataiban foglaltaknak. Az amerikai kormány egyúttal szeretné megnyirbálni az iszlám köztársaság térségbeli befolyását, és elérni, hogy ne finanszírozzon közel-keleti terrorszervezeteket.
Haszan Róháni iráni elnök elmondta: országa csak akkor tárgyal más kérdésekről a nemzetközi közösséggel, ha a nukleáris megállapodásban foglaltakat betartják, és felfüggesztik az amerikai szankciókat. Eközben Irán az ENSZ-hez intézett, pénteken nyilvánosságra hozott levelében azt írta, az amerikai szankciók ismételt bevezetése nem csak az atomalkut, hanem az azt rögzítő ENSZ BT-határozatot is sérti.