Egy nagy hordó olajat öntöttek a tűzre a forrongó területen

Amit Sah belügyminiszter bejelentette, hogy az indiai szövetségi kormány felfüggeszti az alkotmány 370. cikkét, amely 1947 óta biztosította a muszlim többségű, évtizedek óta váltakozó intenzitású konfliktus sújtotta Kasmír különleges státusát. A kormány terve alapján az eddig nagyrészt autonóm himalájai szövetségi államot megfosztják önkormányzati jogaitól, és szövetségi területként a központi kormány irányítása alá veszik.

Az újdelhi parlament felsőháza már megszavazta a dolgot, és mivel a kormánypárt az alsóházban is kényelmes többségben van, a lépést pedig kormányon kívüli erők is támogatják, a rendelkezés hamarosan életbe is léphet. A kormány szerint az erőszak és elmaradottság leküzdése a cél, az ellenzék és a kasmíri muszlimok szerint a hindu nacionalisták ideológiai harca áll a lépés mögött.

Szakértők szerint a mostani lépés újabb feszültségeket szíthat, és tovább bonyolíthatja a három ország kapcsolatát.

Jogvédők pedig úgy vélik, Narendra Modi miniszterelnök és a hindu nacionalista indiai kormánypárt, a Bháratíja Dzsanata Párt (Indiai Néppárt, BJP) a lépéssel nemcsak a kasmíri szeparatistáknak üzent hadat, hanem a demokratikus ügymenetnek is: jogilag ugyanis eléggé kifogásolható eszközökkel akarja keresztül vinni a térség bekebelezését.

Forrongó térség

A 370. cikk, illetve általában véve a kasmíri konfliktus története a harmadik világ oly sok problémájához hasonlóan az Egyesült Királyság akkor még az európai uniós béklyótól független diplomáciájának teljesítményét dicséri. Ennek célja akkortájt nem a brüsszeli bürokráciával folytatott szélmalomharc, hanem a más bőrszínű népek kizsákmányolása (illetve hát a kor elképzelései szerint civilizálása) volt.

A hindu többségű India és a döntően muszlim Pakisztán az indiai brit gyarmati terület vallási alapú felosztásával jött létre; ám az 1947-es brit Indiai Függetlenségi Törvény nem rendelkezett a muszlim többségű, de politikailag az indiai függetlenségpárti erőkhöz húzó Kasmír hovatartozásáról, és a döntés jogát meghagyta a területet kormányzó hindu maharadzsának. Győzködések és fenyegetések után Pakisztán megpróbálta fegyveres erővel megszerezni a himalájai területet, mire a maharadzsa India segítségét kérte, India viszont közölte, hogy szívesen segít, de csak akkor, ha a maharadzsa hajlandó India részévé tenni hercegségét. Ennek fejében a későbbi indiai alkotmány autonómiát biztosított a területnek, amely végül Dzsammu és Kasmír állam néven lett az ország része. 

A feszültségeket mindazonáltal ez sem oldotta meg: India és Pakisztán 1947 után nem tudott megállapodni a konfliktus lezárásáról, és 1965-ben és 1999-ben is háború tört ki a térségért. Ma az egykori Kasmír 43 százalékát India, 37 százalékát Pakisztán ellenőrzi. És hogy a helyzet még bonyolultabb legyen, a régió 20 százalékát – jó részt alig lakható magashegységi területek – a hatvanas években Kína kebelezte be.

A területen az utóbbi években-hónapokban is folyamatosak voltak a villongások az India és Pakisztán közti tűzszüneti vonal mentén. Indiának pedig nemcsak a szomszédos Pakisztánnal és Kínával kell szembenéznie, hanem a Pakisztán által is támogatott kasmíri muszlim felkelőkkel, akik 1989 óta váltakozó intenzitással vívnak harcot a helyi hatóságok ellen, évi sok száz halálos áldozatot követelve. (A kasmíri konfliktus hátteréről legutóbb itt írtunk részletesen.)

Autonómia

Hogy a ma is 60 százalékban muszlim lakosságú Kasmírban nem lett nagyobb baj, az sokak szerint nagyrészt pont a térség autonómiájának köszönhető.

A maharadzsa eredetileg három területen vetette magát és Kasmírt indiai fennhatóság alá: a hadügy, a külpolitika és a kommunikáció terén átadta a hatalmat Delhinek, de minden más tekintetben autonóm maradt a terület. Nagyjából ezt erősíti meg az indiai alkotmány eredetileg átmenetinek szánt 370. cikke, amely kimondta, hogy a központi hatalom csak ebben a három ügyben illetékes Kasmírban, és minden másban csak az autonóm helyi hatalom beleegyezésével léphet fel.

Az 1950-es években a központi hatalom (mind a kormány, mind a törvényhozás, mind az igazságszolgáltatás) jogköreit valamelyest növelték, ám az autonómia széleskörű maradt: az állam 1957-ben saját alkotmányt fogadott el, és jogilag idén augusztusig a legtöbb tekintetben független maradt Indiától. Sőt, volt az autonómiának egy egész radikális eleme is, amelyet az alkotmány egy másik cikke, az 1954-ben egy elnöki rendelettel alkotmányba iktatott 35A cikk tartalmazott. Eszerint 

Azt pedig, hogy ki számít kasmírinak, az állam saját törvényhozása volt jogosult eldönteni. (Hasonló törvények több más indiai területen is érvényben vannak.)

A nacionalistáknak eddig sem tetszett

Ez utóbbi cikk hosszú ideje szálka volt a hindu nacionalista kormánypárt szemében, és már korábban is az eltörlését ígérték. Ezt egyrészt gazdasági okokkal magyarázzák. A kormánypárt szerint a „külső” beruházásokat és befektetéseket meggátoló ingatlanvásárlási tilalom az egyik fő oka annak, hogy Kasmír az amúgy is szegény India egyik legelmaradottabb területe; a szegénység pedig a térségben dúló erőszak egyik oka is. A másik ok természetesen ideológiai-politikai jellegű: a hindu nacionalisták szerint India egyetlen muszlim többségű állama ezen kiváltságával diszkriminálja a hindukat, a bezárkózással politikailag megágyaz a szeparatizmusnak és a térség instabilitásának.

A jobboldali kormány bírálói szerint az egész ügy inkább arról szól, hogy Modi és a BJP a vallási tolerancia írmagját is ki akarja irtani, és Indiát kizárólag a hindu többség nevében akarja kormányozni.

Szakértők és jogvédők pedig azt is kiemelik, hogy jogi szempontból hiába volt széleskörű az autonómia, elsősorban pénzügyi ügyekben a központi kormány már eddig is jelentős befolyással volt a kasmíri vezetésre, az indiai hadsereg jelentős erőket állomásoztatott a térségben, és a bírálatok szerint eddig is kiterjedt volt a muszlimok vallási-gazdasági-politikai diszkriminációja és rutinszerűek voltak az ellenük elkövetett emberi jogsértések. A helyiek szerint a vitatott 35A cikkre és a hasonló törvényekre is azért volt szükség, mert ez volt az egyetlen eszközük, hogy megőrizzék a terület teljes beolvasztását. 

Alkotmányos káosz

A kasmíri autonómia megvonása nemcsak annak ténye, hanem módja miatt is vitatott. Az indiai hadsereg, amely a Pakisztánnal és a muszlim szeparatistákkal folyó villongások miatt jelentős erőket állomásoztat a területen, még tovább növelte létszámát a bejelentés előtti napokban. A katonák ellepték az utcákat, több magas rangú vezetőt házi őrizetbe vettek, hazaküldték a turistákat és a zarándokokat, betiltották a gyülekezést, bezárták az iskolákat, levágták az internetet és a kommunikációs hálózatokat.

Emiatt egyelőre nem is nagyon sokat tudni arról, mi folyik a helyszínen, a nemzetközi sajtóban megszólaló elemzők mindazonáltal szinte egyöntetűen arról beszéltek, hogy a kormány lépése tovább ronthatja az amúgy is rossz biztonsági helyzetet Kasmírban, és a kemény fellépés a politikai-vallási szélsőségek felé sodorhatja a lakosság mérsékelt többségét is.

A helyiek ellenállása mellett jogi csatározásokra is fel kell készülnie a kabinetnek, mivel a 370. cikk megváltoztatása egy kisebb alkotmányjogi labirintus. Egyes hindu nacionalisták mind a 35A, mind a 370. cikket alkotmányellenesnek tartják, bár ennek nem tudtak bíróságon érvényt szerezni. Ezzel szemben a hétfői bejelentés után több indiai alkotmányjogász is úgy vélte, hogy a kormány lépése törvénytelen.

A 370. cikket csak a kasmíri vezetés beleegyezésével lehet hatályon kívül helyezni, viszont Dzsammu és Kasmír állam tavaly nyár óta kormányzói, majd államelnöki igazgatás alatt áll, azaz a központi kormány a rossz biztonsági helyzetre és a kasmíri belpolitikai patthelyzetre hivatkozva megvonta a helyi törvényhozás jogköreit. Jogvédők és az ellenzék szerint a helyi törvényhozás ellehetetlenítése és az alkotmány e módon való kijátszása újabb jele annak, hogy a hindu nacionalista kormánypárt egyre kevésbé törődik a demokratikus játékszabályokkal. 

Nem a jog dönt

Mindenesetre az azért látszik, hogy a kormányt kevésbé érdekelte a kérdés jogi háttere, mint a konkrét politikai vonzatai. Egyrészt a kasmíri autonómia megvonásának terve nem új, a BJP idei választási programjában is szerepelt, miután pedig a párt 2015 után idén is elsöprő győzelmet aratott a parlamenti választásokon, helyi sajtóhírek szerint úgy érezték, hogy még egy ilyen megosztó lépést is képesek lesznek gond nélkül keresztülverni a törvényhozáson. Narendra Modi kormányfőt már eddig is sok bírálat érte keménykezű stílusa miatt, ezek a hangok ezután csak erősödni fognak. 

Egy másik, cinikusabb értelmezés szerint a közelmúlt rossz gazdasági hírei is szerepet játszhattak a dologban, amennyiben a kormány szerette volna elterelni a figyelmet a bajokról.  

Imran Hán krikettsztárból lett pakisztáni kormányfő nemrég megpróbált békülni az Egyesült Államokkal, Donald Trumpot is meglátogatta a Fehér Házban, és közvetítését kérte Kasmír ügyében. Ez, illetve az afganisztáni háború befejezésére tett amerikai ígéretek nem okoztak örömöt Újdelhiben: India pont hogy keményebb amerikai fellépést várna a terrorizmus támogatásával vádolt Pakisztánnal szemben. Mindez tehát Washingtonnak és Iszlámábádnak is szólt. Hán élesen elítélte a hétfői lépést, és ismét Trump közveavatkozását kérte, de a jelek szerint Narendra Modi hallani sem akar erről.

(Borítókép: Danish Siddiqui/REUTERS)