Megint felfüggesztették a brit parlamentet
További Külföld cikkek
Két héttel azután, hogy a legfelsőbb bíróság kimondta, törvénytelen volt a brit parlament korábbi, öthetesre tervezett felfüggesztése, Boris Johnson kormánya kedden este újból felfüggesztette a törvényhozást. Ezúttal azonban csak rövid időre, hétfőn a királynő beszédével (a kormány programjának ismeretésével) új ülésszak kezdődik.
Boris Johnson
Fotó: Henry Nicholls / Reuters
Johnson nagy vitákat kiváltva kérvényezte a királynőtől augusztus végén a parlament felfüggesztését. Johnsonék eredetileg azzal érveltek, hogy a felfüggesztésre egy új ülésszak megnyitásához, és a kormányprogram bemutatásához van szükség, az ellenzék viszont kezdettől azzal vádolta a kormányfőt, hogy a brexit körüli vitában próbálja korlátozni a törvényhozás demokratikus jogait.
A parlament szeptember 10-én fel lett függesztve, de közben az ügyben párhuzamosan több jogi kereset is indult: a királynő felfüggesztésről szóló döntését nem lehetett megtámadni, de azt igen, hogy Johnson ezt kérvényezte. Végül több bírósági döntés után az ügy a legfelsőbb bíróságig jutott, ahol szeptember 24-én aztán kimondták, hogy törvénytelen volt a felfüggesztés. Így a parlament már másnap újból össze is ült.
Azonban a brit kormány jelezte, hogy kedden újból felfüggesztené a parlamentet, hogy október 14-én a korábbi terveinek megfelelően új ülésszak kezdődjön. Ezúttal nem voltak olyan tiltakozások, mint szeptember 9-én, amikor több képviselő „Elhallgattatva!" feliratú táblákat tartott fel, hanem a szokásos módon zajlott le a ceremónia.
Az ellenzékből korábban így is többen azzal vádolták Johnsont, hogy a keddi felfüggesztéssel a szerdai kormányfői kérdéseket is el akarta kerülni az alsóházban.
“This Parliament is accordingly prorogued to Monday the 14th day of October”
— BBC Politics (@BBCPolitics) October 8, 2019
Speaker of the House of Commons John Bercow addresses MPs as he officially declares this session of Parliament suspended https://t.co/3aZX94BmAK pic.twitter.com/OMBYL4UX10
A most véget érő volt a leghosszabb parlamenti ülésszak az Egyesült Királyság történetében. 2017. június 21-én kezdődött, és 839 napig tartott. Általában évente új ülésszak kezdődik, de Theresa May 2017-ben a brexitre hivatkozva már jelezte, hogy ez hosszabb ideig fog tartani. A brit kilépés azóta sem történt meg, több halasztás után most október 31. a brexit határideje.
A parlament csak néhány nappal az október 17-18-i EU-csúcs előtt tér majd vissza erről a rövid szünetről. Boris Johnson a múlt héten állt elő új brexitjavaslataival, de az EU jelezte, hogy a javaslat az eredeti formájában nem lehet egy végleges megállapodás alapja. A tárgyalások a hét elején is folytatódtak, de nem közeledtek az álláspontok.
Boris Johnson kedden beszélt telefonon Angela Merkel német kancellárral, ami után komoly üzengetés indult meg. Ugyanis a brit miniszterelnöki hivatal egyik forrása azt mondta, hogy a német kancellár világossá tette, hogy „rettentő valószínűtlen" egy Johnson javaslatain alapuló új kilépési megállapodás. A forrás szerint innentől lényegében lehetetlen megállapodni.
Merkel szóvivője csak annyit erősített meg, hogy valóban beszélt a két vezető telefonon, annak tartalmát bizalmasnak minősítette. Német oldalról névtelen források azt hangsúlyozták, hogy Merkel az utolsó pillanatig megoldáson dolgozik, nem akar rendezetlen brexitet, és lehetségesnek tart egy megállapodást.
Az ügy mentén Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke külön Boris Johnsonnak üzenve kiírta a Twittere, hogy nem az egymásra mutogatás megnyerése a tét, hanem Európa és az Egyesült Királyság jövője. Brüsszeli források úgy értelmezték, hogy Johnson már a majdani előrehozott választási kampány részévé tette a telefonbeszélgetésről mondott információkat. Többen ahhoz is szkeptikusan álltak, hogy vajon mi hangzott el pontosan.
Kedd este Johnson fogadta David Sassolit, az Európai Parlament elnökét. Sassoli a találkozó után azt mondta, nem volt előrelépés. Michel Barnier, az EU brexitügyi főtárgyalója viszont azt mondta, továbbra is próbálnak megállapodásra jutni a felek. Emmanuel Macron francia elnök hétfőn azt mondta, hogy az EU a hét végéig eldönti, lehetséges-e új brexitmegállapodás.
A nem sok sikerrel kecsegtető tárgyalásokkal párhuzamosan egyre nagyobb hangsúly van azon, mi történik akkor, ha nem lesz az október 17-18-i EU-csúcson új megállapodás. Nemcsak az lesz a kérdés, hogy Boris Johnson törvényi kötelezettségének megfelelően kérvényezne-e egy újabb halasztást, hanem hogy a többi tagország azt megadná-e újra, és ha igen, milyen feltételekkel. Erről bővebben itt írtunk>>>
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
