Nagy győzelemre készül a Fidesz lengyel szövetségese

Amikor négy évvel ezelőtt kormányra kerültek, a Jog és Igazságosság (PiS) 37 százaléknyi szavazattal szerzett szűk abszolút többséget a Szejmben, ennél most akár 10 százalékkal is többet kaphatnak a vasárnapi parlamenti választásokon. Az egész ciklusban elég magabiztosan tartották a vezető helyüket, és bár az ellenzék ott is most vagy soha hangulatban ment neki az idei kampánynak, a legtöbb mérés szerint az utóbbi hetekben csak tovább nőtt a kormánypárt fölénye. Hacsak nem lesz óriási meglepetés, a PiS megerősödött pozíciókkal kezdheti meg a következő ciklusát.

Parasztok, punkok,  polgárok

Előre látható, hogy a lengyel választások eredményét a nyugati közvélemény jelentős része a populizmus újabb sikereként fogja értelmezni, mi pedig figyelhetjük, jön-e megint a „varsói gyors”, hasonló mintát követnek-e megint a lengyel és magyar politikai hullámzások. A lengyel kormánypárt a Fidesz legfőbb szövetségese, az EU két rosszfiúja ellen most egyszerre folyik a hetes cikkely szerinti eljárás. A pártstruktúra alakulásában is van egy jelentős hasonlóság, a lengyeleknél is most lépett szintet az ellenzéki összefogás, igaz, más kiindulópontból és kevésbé nagykoalíciósan.

és ki is néz nekik egy 10-15 százalékos eredmény.

A baloldali szövetség a kormánypárt helyett inkább az ellenzék fő erejének, a centrista Polgári Platformnak (PO) lesz a riválisa. A PO vezette szövetségnek jelenleg 24-27 százalékot jósolnak, és ők szívesen lépnének koalícióra a baloldallal és a bejutási küszöböt valószínűleg átlépő, most a populista expunk Kukizzal együtt induló Parasztpárttal is. A bejutás egyébként összejöhet az utolsó hetekben emelkedő radikáljobbos Konföderációnak is.

A kormánypárttól azonban a PO vezette szövetség 20 százalékkal is simán kikaphat, ami hosszabb távon is sebezheti a most sem túl jó állapotban lévő ellenzéket. A PO-nak nincs erős vezetője, a pártelnök Grzegorz Schetyna helyett a volt pártszóvivő és házelnök Małgorzata Kidawa-Błońskát nevezték meg miniszterelnök-jelöltnek, alig egy héttel a választások előtt pedig kénytelen volt lemondani a párt frakcióvezetője. Sławomir Neumannról olyan felvételek kerültek nyilvánosságra, melyekben korrupciós ügyeik ellenére védelmet ígért pártja helyi vezetőinek, feltéve, hogy a PO kötelékében maradnak.

Visztulának két a partja

A PO bénultságát belső problémáin túl a jó gazdasági adatok és a PiS szociális intézkedései magyarázzák. A lengyel gazdaság továbbra is szárnyal (tavaly 4,5 százalékkal nőtt a GDP), amiben jelentős szerepe van a belföldi fogyasztásnak, és a hazai tőke is jóval erősebb a magyarnál. A jobboldali kormánypárt idén év elején 2600 złotyra, 200 ezer forintra emelte a minimálbért, kaptak a nyugdíjasok is, de legnagyobb hatása a gyermekvállalást támogató csomag bővítésének volt. A PiS 2016-ban indította el a Rodzina (Család) 500+ programot. Eleinte a második gyerektől, idén júliustól már az elsőtől is jár a gyermekenként havi 500 złoty (35 ezer forint) minden családnak, ez egy átlagos háztartásban 7 százalékos pluszt jelent, a szegényebb keleti országrészben és a kistelepüléseken jóval többet.

A CBOS állami közvélemény-kutató adatai szerint az ellenzéki PO csak a nagyvárosok és a diplomások között vezet, a falvakban hatalmas a PiS fölénye. Erős a generációs törés: a kormánypárt a legfiatalabbak között 30, az időseknél 60 százalék felett áll. Sokatmondó, hogy legnagyobb előnye a legszegényebbek között van: a 900 złoty alatt keresők 68 százaléka szavazna rájuk, vagyis a jobboldali kormány mára egyértelműen uralja a hagyományosan baloldalinak tekintett szavazórétegeket.

Sajtóregula

A PiS ezt a szociális intézkedésekkel és a „hagyományos lengyel értékekkel” magyarázza, az ellenzék meg a kormánypárti manipuláció hatását hangsúlyozza. A lengyel köztévé és rádió kétségtelenül nyílt kormánypropagandát tol, de a lengyel médiatájkép ezzel együtt is jóval színesebb a magyarnál. A politikai lapok között meghatározó pozíciója van az ellenzéki Gazeta Wyborczának, a televíziós piacon az amerikai tulajdonban lévő TVN-nek, és a lengyel társadalom általában is több oszlopon áll, kevésbé kiszolgáltatott a kormánynak, mint a magyar.

Amikor szeptemberben Varsóban jártunk egy külföldi újságírócsoporttal, a háttérbeszélgetések visszatérő fordulata volt, hogy Lengyelország nem Magyarország, itt az önkormányzatiságot és a sajtószabadságot is kevésbé kell félteni. A PiS elnöke, Jaroslaw Kaczyński mindenesetre már két éve meghirdette a bankszektor után a média „repolonizációját”, trösztellenes intézkedéseket helyezett kilátásba. Ez idáig csak fenyegetés maradt, de a mostani választási programjába a PiS újra beletette a sajtó megregulázását. A fake news elleni küzdelemre hivatkoznak, és a magyarországi sajtókamarás elképzelésekhez hasonló tervekről beszélnek, mindez azonban még homályos, és inkább a saját keményvonalasaikhoz szólhat.

A PiS-nek főleg az Axel Springer és általában a német tulajdon van a bögyében, a médiapiaci terveknek az szabhat gátat, hogy azzal az amerikaiak lábára is lépnének. Márpedig a lengyel kül- és biztonságpolitika egyértelműen a (most éppen Patriot- és LNG-bizniszben megnyilvánuló) Amerika-barátságra épül, amit az Oroszországgal való, történelmileg jól indokolt fagyos viszony is magyaráz.

Német szempontból a lengyel geopolitika helyzete már ambivalensebb. A német tőke és befolyás a lengyel jobboldalon örök toposz, Kaczyńskiék pedig többször is felvetették, hogy Angela Merkelnek jóvátételt kellene fizetnie a náci pusztításokért. Ez ugyan nemzetközi jogi szempontból abszurd (Lengyelország legutóbb a rendszerváltás idején mondott le minden háborús kompenzációról), és a német diplomácia a kérdés hivatalos szintre emelését vörös vonalnak tekintené, a PiS-es szimbolikus politikában azonban nem elhanyagolható.

– mondta övéinek a kampányhajrában Kaczyński, lényegében ismét leárulózva a korrupt brüsszelitaként ábrázolt Polgári Platform vezetőit. A PiS nehezen megközelíthető elnökének, Lengyelország valódi urának szövege szerint a szabadság Nyugat-Európában visszaszorulóban van, de ők megmentik a szabadság lengyel szigetét az ellenzéktől.

Genderbe verik

Ezt mostanában leginkább a „genderideológiától” és a „meleglobbitól” kell megóvni álláspontjuk szerint. Ami a Fidesznek a migráció, az a lengyeleknek a „homoszexuális propaganda”. A köztévé csütörtök este „LGBT inwazja' címen az „LMBT-invázióról” sugárzott a választás elé időzített, dokumentumfilmnek mondott műsort, Kaczyński pedig azzal kampányol, hogy az összes ellenzéki erő valójában a szivárványos zászló alatt menetel, hiába próbálják elrejteni.

„Az LMBT-ideológiát rá akarják kényszeríteni a lengyelekre, akik nem kérnek ebből. Agresszíven meg akarják változtatni a családot, veszélyeztetik a gyermekeket, mi csak reagálunk erre” – mondta nekünk egy beszélgetésen Piotr Gliński PiS-es kulturális miniszter és miniszterelnök-helyettes. Az elmúlt hetekben több, meleg aktivisták elleni támadásról számolt be a sajtó. Gliński kételkedik ezekben a sztorikban, és azt hangsúlyozza, hogy ők minden agressziót elutasítanak, ez ideológiai harc, nem pedig valóságos.

A „genderideológia” veszélyéről Lengyelországban a katolikus egyház kezdett beszélni, de azzal, hogy a PiS is rászállt a témára, az egyház hasonlóan ambivalens helyzetbe került, mint az egyházak Magyarországon is a fideszes nyomulás miatt. Miközben a katolikus vezetés igyekszik semlegesebb hangot megütni, az alsópapság sok helyen aktív PiS-támogató, és a templomokban is engedi a kampányolást. Akár akarta, akár nem, a katolikus egyház mára a kulturális háború közepébe került.

Az egyház nem kötődhet egyetlen politikai párthoz sem, ez mindig veszélyes. A trón és oltár szövetsége soha nem jó egyházi szempontból

– válaszolta a helyzetet firtató kérdésünkre Gądecki poznańi érsek, a Lengyel Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, és azt hangsúlyozta, hogy a lengyel katolikus egyház a látszat ellenére egyre apolitikusabb.

Vidékre át

A melegügyek miatt támadták mások mellett a fiatal liberális varsói polgármestert is. Rafał Trzaskowskiban néhányan az ellenzék lehetséges országos vezetőjét és a majdani elnökjelöltet látják, akit talán éppen a PO várható gyenge szereplése repít majd felfelé – a jobboldal szemében a fő bűne az volt, hogy az ENSZ egészségügyi világszervezetére (WHO) hivatkozva iskolai felvilágosító kampányokat kezdeményezett. Konzervatív kritikusai szerint ezzel lényegében maszturbálásra buzdította volna a kisgyerekeket.

– mondta a magát profi városmenedzsernek mutató, angolul tökéletesen beszélő Trzaskowski egy újságírókkal tartott beszélgetésen. Arról beszélt, hogy Lengyelországban más posztkommunista országokkal szemben sikerült erős intézményeket és társadalmi bizalmat kiépíteni a rendszerváltás után, Kaczyński azonban át akarja alakítani az egész lengyel társadalmat, a mostani tehát egzisztenciális választás. Bár tartanak tőle, hogy a PiS az ellenzéki vagy független vezetésű városoktól még inkább vidékre csoportosítja át a támogatásokat, ő is kiemelte, hogy „még nem vagyunk Magyarország”. Lengyelország – hangsúlyozta – még mindig egy demokratikus ország, a választások szabályosak lesznek, a bírósági rendszer még erős, igaz, az ügyészséget már a PiS uralja, és sok más intézmény is támadás alatt van.

Miközben Kaczyński a nyugati dekadenciával, a lengyelség megmentésével és a gazdasági aranykor valós eredményeivel kampányol, a PO korábbi miniszterelnöke, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke azzal buzdít az ellenzék támogatására, hogy most többről van szó pártoknál és véleményeknél, az agresszív populizmus vesztésre áll Európában, itt az idő Lengyelországban is változtatni.

Minden jel szerint ez nem fog bekövetkezni. A többség sokkal jobban érzi saját pénztárcáján a gazdasági eredményeket, mint 2015 előtt, az átpolitizált ügyészség, a PiS tervei a bíróság átalakítására és a hetes cikkely, az EU-s eljárás nem riasztja el a többséget a kormánypárttól, Frans Timmermans európai bizottsági alelnök támadásai talán még hoztak is nekik. A PiS megerősödve fog belevágni második ciklusába, Lengyelország pedig a brexit után már az öt nagy közé tartozik majd az EU-ban, akiknek a gazdasága is egyre fajsúlyosabb, már a németek szempontjából is.

De hogy a lengyel választás tanulságai valamilyen módon a Fidesz környékén is hamarosan megjelennek majd, abban biztosak lehetünk – a „genderideológia” elleni erőteljesebb fellépés importja már el is kezdődött.

(Borítókép: Jog és Igazságosság (PiS) párt vezetői a párt kampányrendezvényén, Jaroslaw Kaczynski középen. Fotó: Wojtek Radwanski / AFP)