Brexit: a brit kormány és az EU megegyezett az új megállapodásról

Boris Johnson brit kormányfő kiírta a Twitterére, hogy sikerült megegyezni egy új megállapodás tervezetéről az EU-val folytatott tárgyalásokon. „Van egy nagyszerű új megállapodásunk, ami visszaveszi az irányítást" – írta ki a brexit népszavazási kampány szlogenjét idézve.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is arról írt a saját Twitterén, hogy van olyan megállapodás, amit aztán a tagországok vezetői elé vihetnek a csütörtök délután kezdődő EU-csúcson. Az EU-ra és az Egyesült Királyságra nézve is méltányosnak és kiegyensúlyozottnak nevezte a megállapodást. „Azt javaslom az Európai Tanácsnak, hogy támogassák ezt a megállapodást" – írta.

Később már Brüsszelben Boris Johnson és Jean-Claude Juncker közös sajtótájékoztatón számoltak be arról, hogy „méltányos, kiegyensúlyozott és jó megállapodás” született. Juncker szerint a megállapodás egyszerre „védi meg az állampolgárok érdekeit és a közös piacot, és teremt békét és biztonságot.” A brit miniszterelnök dicsérte a megállapodáshoz vezető sok munkát és az eredményt, de inkább a belpolitikai üzenetekre koncentrált: „olyan brexitet sikerült elérnünk, ami megfelel az elvárásainknak.”

Juncker a jövővel kapcsolatban arról beszélt, hogy az EU és Nagy-Britannia közötti együttműködésre kell a figyelmüket fordítani, amint minden fél jóváhagyta a megállapodást. Johnson is beszélt az európai barátságról, de inkább azt emelte ki, hogy mostantól végre olyan döntéseket hozhatnak, ami fontos a brit állampolgároknak: egészségügyi reform, a rendőri állomány bővítése, béremelés. Juncker azzal köszönt el, hogy „örül a megállapodásnak, de szomorú a brexit miatt.”

Johnson azt is hozzátette, hogy ha a tagországok is jóváhagyják a csütörtökön kezdődő EU-csúcson a megállapodást, akkor „a brit parlamenten a sor, hogy véghezvigye a brexitet szombaton." A brit kormány akkorra rendkívüli parlamenti ülést tervez.

Ez azért fontos, mert a tárgyalódelegációk által kialkudott bármilyen megállapodást előbb egyhangú döntéssel támogatniuk kell a tagállamoknak. Ők várhatóan csütörtökön szavazhatnak erről Juncker, majd pedig Donald Tusk, az Európai Tanács elnökének ajánlása alapján. (Egyelőre Tusk brexittémában tervezett sajtótájékoztatóját elhalasztották, nem tudni, miért.)

Utána azonban az Európai Parlamentnek és a brit parlamentnek is ratifikálnia kell bármilyen megállapodást. Theresa May előző brit kormányfő EU-val kialkudott, a tagországok által elfogadott megállapodását háromszor is visszadobták a brit képviselők.

A torykat a brit parlamentben támogató északír unionisták pedig csütörtök reggel bejelentették, hogy nem támogatják Boris Johnson brexitmegállapodási javaslatát, mert nem értenek egyet az abban foglalt, ír–északír határra vonatkozó vámszabály- és áfatervekkel.

Barnier: Fontos az Ír-sziget békéje és stabilitása

Boris Johnsonnak sikerült elérnie, hogy az EU sokáig hangoztatott álláspontja ellenére mégis újranyissák a tárgyalásokat a kilépési megállapodásról. Az új megállapodás nagyrészt a Theresa May által megkötött egyezségen alapul, azonban Johnson célja az volt, hogy kiváltsa benne a brit képviselők többségének elfogadhatatlan ír-északír határ nyitvatartásának dilemmájára kitalált tartalékmegoldást (backstop).

Michel Barnier, az EU főtárgyalója a megállapodás utáni sajtókonferencián arról beszélt, hogy az utolsó kényes kérdést, az Észak-Írországban alkalmazott vámokat is sikerült csütörtök délelőtt tisztáznia az Európai Uniónak és a brit kormánynak.

„A brit hatóságok a brit vámokat fogják kivetni azokra a harmadik országokból származó termékekre, amelyek Nagy-Britanniában is forgalomba kerülnek. Azoknál viszont, amelyeknél fennáll annak a lehetősége, hogy tovább értékesítik ezeket az egységes európai piacra, az európai vámrendszer fogják alkalmazni”, magyarázta el az alku lényegét. Az árukat már akkor meg fogják vizsgálni, amikor belépnek az Ír-sziget területére, nem pedig akkor, amikor Észak-Írországba szállítják őket. Vagyis nem Írország és Észak-Írország között lesz az ellenőrzés. Barnier szerint

Négy év múlva pedig az egyébként éppen felfüggesztett északír parlament dönthet majd arról egyszerű többséggel, hogy folytatják-e ezt a vámrendszert, vagy újat fogadnak el helyette. „Az észak-ír parlament jelentette demokratikus kontroll azért olyan fontos, mert ezt a szabályt többé nem lehet az EU és Nagy-Britannia közötti alkuval felváltani”, hangsúlyozta Barnier. A főtárgyaló arra is kitért, hogy az észak-ír kérdésben nem csak a technikai szempontokat vették figyelembe: „fontos számunkra, hogy megőrizzük az Ír-szigeten a békét és a stabilitást”.

Az utolsó pillanatig egyezkedtek

Johnson október elején állt elő új brexitjavaslatával, de az EU jelezte, hogy az az eredeti formájában nem lehet egy végleges megállapodás alapja. A tárgyalások a múlt hét elején is folytatódtak, de nem közeledtek az álláspontok. Sőt, már elkezdődött az egymásra mutogatás is, hogy ki lesz a felelős, ha nem sikerül megállapodni.

Aztán Boris Johnson és Leo Varadkar ír miniszterelnök találkozója után kezdtek megint arról beszélni, hogy van még lehetőség új brexitmegállapodásra. Már kedden este is érkeztek olyan hírek, hogy rettentő közel a megállapodás, szerdán pedig egymást követték a bizakodó nyilatkozatok. Végül azonban aznap este nem sikerült megegyezni: EU-s források viszont jelezték, hogy a megállapodás tervezete lényegében készen volt, de a brit kormánynak még egyben jóvá kellene hagynia az egészet.

Az északír unionisták ellene vannak

Ez feltehetően azért is csúszott ennyit, mert Boris Johnson az elmúlt napokhoz hasonlóan az utolsó pillanatig próbált támogatást szerezni már a brit parlamentben is a tervezett megállapodás mögé. Johnson három nap alatt háromszor tárgyalt az északír unionisták vezetőjével, Arlene Fosterrel. Nem sikerült azonban meggyőznie őket, az EU-val kötött megegyezés után azonban az eddiginél is komolyabb nyomás nehezedhet a korábbi tárgyalások alatt is fontos szereplő északíreknek.

A DUP tíz képviselőjének megnyerését ugyanis kulcsfontosságúnak tartották ahhoz, hogy bármilyen megállapodásnak esélye legyen átmenni a brit alsóházon. Az már szerdán kiderült, hogy a keménybrexit-párti toryk közül is többen hozzájuk kötnék a szavazatukat. Másrészt pedig komoly politikai következményei lehetnének, ha megpróbálnák megkerülni őket, és az északír beleegyezés nélkül dönteni Észak-Írországot érintő ilyen súlyú ügyekről.

A DUP viszont nem akart belemenni olyan megállapodásba, sem Theresa May, sem most Boris Johnson alatt, amit aztán nem tud a saját szavazői felé képviselni. Az unionisták attól is tartanak, hogy az említett, az északír nemzetgyűlésre bízott felülvizsgálat azt is eredményezhetné, hogy a nacionalisták inkább tartósan Írország és az EU, nem pedig London felé közelednének.

A DUP nem zárkózott el attól, hogy változtatásokkal tudna támogatni egy megállapodást. Azonban a BBC tudósítója szerint nem várható, hogy az EU további tárgyalásokat folytasson.

Újra a brit parlament lesz majd középpontban

Johnsonnak egyébként még az északírek támogatása esetén is mindenképpen szüksége lenne ellenzéki vagy az általa a pártból kitett toryk szavazataira is, mivel nincs többsége az alsóházban. A kormány éppen ezért csütörtök délelőtt a korábban kitett torykat, és minden olyan képviselőt is győzködött, aki korábban May megállapodása ellen szavazott. A Munkáspártból állítólag nem sok brexitpárti képviselő jelezte, hogy beállna a deal mögé.

Pénteken már vitát tartanak a brexitmegállapodásról a brit parlamentben,

Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője arról beszélt, hogy Johnson megállapodása még rosszabb, mint amit Theresa May kialkudott, és arra kérte a brit képviselőket, hogy utasítsák el azt.

Ellenzéki képviselők egy csoportja viszont jelezte, hogy csak abban az esetben támogatnának bármilyen új megállapodást, ha azt népszavazásra is bocsátják. Corbyn viszont arról beszélt, hogy szerinte nem fog előjönni a második népszavazás ügye a szombati napon. Ettől függetlenül elképzelhető, hogy a Johnsonnal szemben álló képviselők majd megpróbálják magukhoz ragadni a kezdeményezést.

Ha nem szavaznák meg, törvény kötelezi halasztási kérelemre

A brit képviselők korábban törvényben kötelezték arra Johnsont, hogy az október 31-i kilépési határidő újabb halasztását kérje az EU-tól, ha a szombati nap végéig nem szavaznak meg az alsóházban is egy EU-val elfogadott megállapodást, vagy az alsóház nem szavaz kifejezetten a rendezetlen brexit támogatásáról, amit már többször elutasított. Stephen Barclay brexitügyi miniszter szerdán kijelentette, hogy a kormány tartani fogja magát a törvényhez. Azonban hozzátette, hogy az elsődleges céljuk az október 31-i kilépés biztosítása.

A BBC csütörtökön viszont brit kormányzati forrásokra hivatkozva arról írt, hogy Johnson arra kérheti a csúcson a tagországok vezetőit, hogy zárjanak ki egy újabb halasztást, és tegyék világossá: az új megállapodás vagy a rendezetlen megállapodás közül kell választani.

Egészen pontosan arról beszélt, hogy nincs szükség halasztásra, hiszen ott van a megállapodás az asztalon. Mint mondta, ez a brit álláspont, és az ő véleménye is. Ez nem feltétlen jelenti a tagországok vezetőinek végleges álláspontját, de egy jelzés a brit parlament felé.

(Borítókép: Hannah McKay / Reuters)