Ártatlant végeznek ki a futni hagyott féltékeny rendőr helyett?

A 19 éves, csinos, fehér bőrű Stacey Stites-t a texasi Bastrop megyéből 1996. április 23-án nem sokkal hajnali öt után holtan találták egy földút melletti erdős területen. A fekete férfit, akit a meggyilkolásáért elítéltek, a tervek szerint két héten belül, egész pontosan november 20-án méreginjekcióval kivégzik. Texasban, a minden részletre gondoló kivégzési protokollok hazájában idén eddig már hét emberrel tették meg ezt, és ha minden a kitűzött menetrend szerint halad, még egyvalaki előtte lesz, mielőtt a férfi 20-án sorra kerülne. Rodney Reed azonban különleges.

Stacey Stites egy ábécében dolgozott  a halála előtti időszakban, és jegyben járt egy Jimmy Fennell Jr. nevű rendőrrel, aki Giddings városában szolgált. A Rodney Reed elítéléséhez vezető vád szerint Stites az utolsó estéjét a vőlegényével töltötte, április 22-én este korán lefeküdtek, és a nő másnap hajnali háromnegyed háromkor indult útnak munkába a platós kocsijával.

A vád állítása az volt, hogy Reed, aki gyalogosan volt, útközben szemelte ki magának a magányosan vezető nőt, valahogy bejutott a kocsijába, egy erdős részre hajtottak, ahol megerőszakolta, és egy bőrövvel megfojtotta az áldozatot, végül pedig egy középiskola parkolójába vitte, és ott hagyta Stites járművét. A vád kezében az ütőkártya: három ondósejt Rodney Reedtől az áldozat testében.

Ezeknek az ondósejteknek az azonosítása volt az a pont a nyomozásban, amikor engedett a szorítás az addigi első számú gyanúsított, a vőlegény körül. Reed ügyvédei szerint ez végzetes hiba volt: ekkor hagyták futni a valódi bűnöst.

Hárman is tanúskodtak a bujkáló szeretőről

Reed szerint nagyon egyszerű oka van annak, hogy miért találtak tőle származó ondót Stites testében: titkos viszonyuk volt 1995 ősze óta. A tragédia előtti időkben már fél éve találkozgattak, utoljára az április 21-ről 22-re virradó éjszaka voltak együtt, állítja. Első hallásra ez olyan kézenfekvő hamis magyarázatnak hangzik, ami adja magát ilyen ügyekben. Próbálkozott efféle hazugsággal a gyilkos például a magyar Bándy Kata tragikus ügyében is. Reed szavai azonban nem önmagukban állnak. Az eredeti tárgyaláson még nem szólaltak meg, de az elmúlt években több tanú is felsorakozott, akik alátámasztják a kölcsönös beleegyezésen alapuló, szerelmi kapcsolat valódiságát. 

Az áldozat egyik kollégája, Lee Roy Ybarra például azt állítja: szemtanúja volt forró, flörtölős interakcióknak Stacey és Rodney között, amikor a férfi bent járt náluk a boltban, ellenben a nő „idegroncs lett”, és „szándékosan bujkált” a vőlegénye elől, amikor az ugrott be hozzájuk. Egy másik munkatárs, Alicia Slater 19 év hallgatás után állt elő azzal, hogy ugyan eredetileg nem akart belekeveredni a nyomozásba, de most már elmondja: Stacey a halála előtt körülbelül egy hónappal elárulta neki, hogy titkos viszonya van, és még a szeretője nevét is megemlítette. 

Ősszel az amerikaiak kedvenc tévés pszichológusa, Dr. Phil kétrészes műsorban foglalkozott a Rodney Reed-esettel: itt Alicia Slater részletesen is felelevenítette ezt az egykori beszélgetést az áldozattal. Azt mesélte, hogy a dolog Stacey Stites jegygyűrűje kapcsán került szóba. Ő rákérdezett Stites-nál, hogy nagyon izgatott-e a közelgő esküvője miatt, mire azt a választ kapta a lánytól, hogy nem igazán, mert viszonya van „egy Rodney nevű fekete fickóval”, és nem tudja, mit tenne a vőlegénye, ha kiderülne. Slater még azt is megjegyezte:

Akad még egy harmadik tanú is, az áldozat egyik unokatestvére, aki 1995-ben egy alkalommal látta Stitest kijönni egy gyorsétteremből egy fekete férfi társaságában, és később, a gyilkosság után a Reedről készült fotókon felismerni vélte ezt az embert. A titkolózáson egyébként Slater nem csodálkozott: annak idején, a kilencvenes évek közepén szerinte volt annyira rasszista a légkör a vidékükön, hogy nem lett volna egyszerű nyíltan vállalni egy fehér lány és egy fekete férfi közti szerelmi kapcsolatot.

Árulkodó a holttest

Rodney Reed ügyét már évekkel ezelőtt felkarolta az Innocence Project nevű nonprofit szerveződés, amelynek jogászai az ártatlanul elítéltek kiszabadításáért dolgoznak. A Reedet képviselő ügyvédcsapatot Bryce Benjet vezeti. 2015-ben egyszer már sikerült megakadályozniuk, hogy Reedet kivégezzék. Abban az évben március 5-ére volt kitűzve a méreginjekció beadása, a végrehajtás felfüggesztését körülbelül két héttel ezelőtt a dátum előtt sikerült elérniük. Az újratárgyalást viszont nem.

Benjeték az Austin Chronicle cikke szerint már akkor előálltak azzal, ami azóta is a legerősebb érvük Reed ártatlansága mellett:

Az ügyvédek három, szaktekintélynek számító igazságügyi szakértővel (köztük az igazságügyi patológia bibliájaként emlegetett amerikai tankönyv szerzőjével, Dr. Werner Spitzcel) nézették át az ügy bizonyítékait, és eskü alatt tett nyilatkozatot szereztek az álláspontjukról. Ebben a szakértők rámutattak, hogy

• a hullamerevség beálltának jellegzetességei alapján az áldozat biztosan sok órával korábban halt meg, nem 1996. április 23., hajnali 3 és 5 óra között.
• A halál utáni elszíneződésekből arra lehet következtetni, hogy a holttest legalább 4-5 órán keresztül más pozícióban volt, mint ahogy rátaláltak. Stites teste arccal fölfelé feküdt, amikor felfedezték, de a vér a teste elülső részén gyűlt össze, mintha arccal lefelé fektették volna órákon át a halála után. Vagyis elmozgatták.
• A három ondósejt jelenléte nem bizonyítja, hogy az áldozatot szexuálisan bántalmazták, megerőszakolták volna a halála előtt.

Dr. Phil októberi műsora is alaposan belement az igazságügyi részletekbe, és abba, ami belőlük következik. Ott elhangzott az is, hogy Stites kocsijában bomlásból származó testnedv volt, ami azt jelenti, hogy a holttestet azzal szállította valaki. Ez nem vág össze azzal, hogy a vád szerint Reed az áldozatát a gyilkosság helyszínen hagyta, és az autót üresen vitte el egy parkolóba. A kocsin egyébként Reedtől nem találtak ujjlenyomatokat, csak Stites-tól és a vőlegényétől.

Hencegett a hűtlenség megbosszulásával

Az időtényezőnek azért van nagyon nagy jelentősége, mert Reednek éjfélig alibije van. Nem úgy azonban Fennellnek, a vőlegénynek. De ennél sokkal több oka van annak, hogy Reed ügyvédei és támogatói Fennellt nevezik meg a potenciális valódi tettesnek. A legfontosabb ezek közül, hogy a férfi nyilvánvalóan képes nő elleni súlyos, erőszakos bűncselekményre. Stites halála után

akit Connie Learnek hívnak. Leart is megszólaltatta dr. Phil. A nő azt mondta: könnyen el tudja képzelni, hogy Fennell meggyilkolt valakit. Már ezelőtt sem volt éppen mintarendőr, Giddingsben számos panasz volt ellene faji előítéletesség és túlzott, aránytalan erőszak alkalmazása miatt, ásták elő róla Reed ügyvédei.

A vőlegény korábban elbukott egy, a Stites-ügyben szervezett hazugságvizsgálaton, és ellentmondásos nyilatkozatokat tett arról, hol is volt a kritikus estén. Ráadásul korábban többen hallották, amint azt hangoztatta: ha a barátnője megcsalná, megölné. Sőt, olyan tanúvallomás is akadt, amely szerint egy alkalommal Fennell kifejezetten azt hangoztatta, hogy övvel fojtaná meg a hűtlen nőt. Nemrég pedig Reed ügyvédei megszereztek egy eskü alatt tett nyilatkozatot a 2018-ban szabadult Fennell egyik volt rabtársától, Arthur J. Snow-tól, aki egyenesen azt állítja, hogy Fennell eldicsekedett neki a menyasszonya megölésével, és azzal indokolta a tettét, hogy a nő megcsalta egy feketével. 

Az övet még csak meg sem vizsgálták soha

A gyilkos fegyverként használt öv lehet az ügy kulcsbizonyítéka. Az Innoncence Project jogászai évek óta hiába próbálják kiharcolni, hogy teszteljék az övet DNS-maradványokra. A gyilkosság idején még nem állt rendelkezésre a mai technológia, de szerintük ma a szakértők jó eséllyel ki tudnák mutatni róla a gyilkos DNS-ét. Reed ügyvédei meg vannak győződve arról, hogy ezzel egyértelműen bebizonyosodna védencük ártatlansága.

A Death Penalty Information Center (DPIC)  adatai szerint a halálbüntetések modern korszakában, 1973-tól kezdve a mai napig 166 embert engedtek szabadon az Egyesült Államokban a siralomházból, mert bebizonyosodott az ártatlanságuk. Minden kilenc kivégzett emberre jutott egy halálraítélt, akit végül felmentettek. A legutóbbi, 166. ember történetéről mi is írtunk a nyáron: Charles Ray Finch 43 év után kapta vissza a szabadságát, 81 éves korában, kerekesszékben hagyta el a fegyintézetet.

Fekete vádlott, fehér esküdtszék

A Reed-esetre irányuló szokatlanul nagy figyelem részben annak is betudható, hogy faji alapú hátrányos megkülönböztetést éreznek sokan a férfi sorsában. Annak idején egy kizárólag fehérekből álló esküdtszék találta bűnösnek. 

– mondta Reed édesanyja, Sandra Reed a Guardian újságírójának szeptemberben, amikor tüntetést tartottak a fia érdekében a texasi kormányzó házánál. A brit lap a DPIC adatai alapján arról írt, hogy az amerikai modern kori kivégzéssel megtorolt gyilkosságok 75 százalékában fehér volt az áldozat, miközben amúgy a gyilkosságok áldozatai nagyjából egyenlő arányban kerülnek ki feketék és fehérek közül. 

A most 51 éves Reed életéért folytatott kampány egyik élharcosa az öccse, Rodrick, aki a szeptemberi tüntetésen fogadkozott: nem áll le, amíg van benne szusz. Stites közvetlen családtagjai bűnösnek tartják Reedet, de még az áldozat tágabb családjában is akad olyan unokatestvér, aki hisz az elítélt ártatlanságában. 

A kampány egyrészt a texasi kegyelmi bizottságot, másrészt Greg Abbott kormányzót, harmadrészt a Bastrop megyei ügyészt szólítja meg. Az új bizonyítékok megvizsgálásáig az ügyésznek hatalmában állna elérni a kivégzés elhalasztását, a bizottság pedig ajánlást tehetne a kormányzónak, de a legfontosabb döntés Abbott kezében van most. Ő akár kegyelmet is adhatna Reednek. A kormányzó múltja ad némi táptalajt a kampányolók reményének: eddigi közel öt hivatali éve alatt egyszer már megakadályozott egy kivégzést.

(Borítókép: Rodney Reed. Fotó: CBS This Morning / youtube)