Sminktippeknek álcázva beszélt a kínai internálótáborokról, letiltotta a TikTok
További Külföld cikkek
Egy amerikai tiktoker (olyan tinédzser, aki a rövid videók megosztására használt TikTok nevű, kínai tulajdonú applikációt használja) feltöltött egy ártatlannak tűnő, tucatszám előforduló sminktippeket bemutató videót, de ennek egészen más üzenete volt, mint a többi hasonló videónak – írja a BBC.
GUYS NO JOKE THIS TUTORIAL HELPED ME SO MUCH PLEASE WATCH IT pic.twitter.com/BuITSebOu6
— saltys backup (@soIardan) November 24, 2019
A Ms Aziz néven tiktokozó fiatal arról beszél a videóban, miközben a szempilláit igazgatja, hogy a kínai vezetés az ujgur muszlimokat internálótáborokba küldi, ahol az embereket megkínozzák azért, hogy így érjék el, hogy a kínai vezetésnek megfelelő ideológiát valljanak magukénak a táborokba zártak.
A kínai vezetés szerint az önkéntesnek és szakmai továbbképzést nyújtónak mondott táborokról nem sokat tudni, titkos dokumentumokból kezdett kiderülni a közelmúltban, hogy valójában kötelező és átnevelő jellegűek.
Ez az utóbbi évek legsúlyosabb kínai szivárogtatása
A New York Times a hszincsiangi átnevelőtáborokról hozott nyilvánosságra anyagokat, amelyek a diktatúra fegyvereinek könyörtelen bevetéséről, és muszlimok Peking által tagadott tömeges internálásáról szólnak.
A 17 éves Ms Aziz üzenete elég népszerű lett, rövid idő alatt több mint egymilliószor tekintették meg, gyorsan megjelent a TikTokon kívül a Twitteren is.
A dolog érdekessége, hogy a fiatalok körében különösen népszerű TikTok kínai tulajdonban van, az alkalmazás kínai verziójában kerek perec politikai cenzúra van, de a cég azt mondja, a nemzetközi verzióban ilyen nincs. A kínai TikTok komoly problémákat okoz az USA-ban, a hadsereg például ezen a platformon is toborzott, ami komoly aggályokat vetett fel.
Kit zavar egymillió, lágerekbe zárt muszlim?
Kína a terrorellenes harcra hivatkozik, a helyiek és nyugati újságírók szerint rendőrállamot hozott létre, és koncentrációs táborokban zajlik az ujgur vallási kisebbség erőszakos asszimilációja. A vezető politikusok közül viszont csak Donald Trump lépett, de ő sem az emberi jogok védelmében.
Ms Aziz profilját annak ellenére letiltották, hogy elvileg a nemzetközi verzióban nincs cenzúra, a TikTok hivatalos közlése szerint viszont nem a Kínát ért kritikái miatt, hanem azért, mert más videóival megsértette az alkalmazás terrorizmushoz köthető anyagok posztolására vonatkozó tilalmát. Ms Aziz egyik TikTok-profilját november 15-én tiltották le, a kínai táborokról vasárnap és hétfőn posztolt összesen három videót, ezután tiltották le november 25-én azt, hogy meg tudja nyitni az applikációt a telefonjáról.
A ló néz, a csikó lát, az USA elindítja a TikTok ellen nemzetbiztonsági vizsgálatát
Felmerül a gyanú, hogy a kínai tulajok cenzúrázzák a fiatalok kedvenc közösségimédia-felületét.
Meg nem erősített hírek szerint Ms Azizt egy hónapra tiltotta ki az alkalmazás.
Ms Aziz a videóban arról is beszélt, hogy a kínai muszlim kisebbségek elleni támadásokról alig jutnak el a hírek a világba, a 40 másodperces felvételével valóban sokat tett azért, hogy sokan halljanak a táborokról. A TikTokról kikerülve a videó szabadon kezdett terjedni, a Twitteren már több mint ötmillió megtekintés volt rajta, és azóta számos más profilon megjelent a felvétel.