A Nemzeti Gárda őrzi a reptereket és hidakat New Yorkban
További Külföld cikkek
- Meghalt az autóipari legenda, Szuzuki Oszamu
- Lengyelország példátlan lépésre készül Magyarországgal szemben
- Kórházat kellett evakuálni, állítólag az „a Hamász terroristáinak fellegvára”
- Drámai videóval jelentkezett az azeri utasszállítót ért baleset egyik túlélője
- A német elnök feloszlatta a Bundestagot, kiírták az új választásokat
New Yorkban kivezényelték a Nemzeti Gárdát a repülőterekre és mindenütt megerősítették a biztonsági intézkedéseket, jelentette be New York állam kormányzója.
A közlemény szerint
a hidaknál, fontos csomópontoknál és infrastrukturális létesítményeknél, valamint a kiemelt jelentőségű épületeknél megerősítették a biztonsági intézkedéseket, és a Nemzeti Gárda tagjai mellett több rendőrt is vezényeltek az utakra.
A kormányzó szerint sem New York városa, sem az állam nem kapott értesítést közvetlen fenyegetésekről, de azt mondta, a nemzetközi események érthetően aggodalmat keltenek, ezért fokozott elővigyázatosságból elrendelte a Nemzeti Gárdának és az állam több hivatalának, hogy erősítsék meg a biztonsági intézkedéseiket és járőrözzenek a legfontosabb létesítményeknél, írja az MTI.
New York állam rendőrőrsein és biztonsági szerveinél pénteken mindenütt terrorelhárítási tájékoztatót tartottak, és a közszolgáltatóknál megerősítették a számítógépes rendszerek védelmét is.
Az amerikai belbiztonsági minisztérium is kiadott egy közleményt, amiben azt írják, felkészültek bármilyen fenyegetéssel szemben, de jelenleg az Egyesült Államokat nem fenyegeti közvetlen veszély.
Több amerikai nagyvárosban is megerősítették a biztonsági intézkedéseket. Chicagóban, Los Angelesben és Washingtonban is megnövelték a rendőrök létszámát és tovább szigorították a repülőterek biztonságát.
Az utóbbi napokban az Egyesült Államok a bagdadi kormányt megkerülve lényegében háborút indított az Irakban a kormányhadseregtől függetlenül (de azzal több ponton összefonódva) működő, az iszlám síita felekezetéhez erősen kötődő milíciák és azok iráni támogatói ellen.
Az Egyesült Államok és a síita teokratikus rezsim által vezetett Irán konfliktusa már több mint negyven éves múltra tekinthet vissza. Ennek legújabb évadja december végén debütált, amikor az Egyesült Államok – állítólag egy amerikai erők ellen irányuló, Irán által kitervelt támadást megelőzendő – 25 síita milicistát és rengeteg felhalmozott hadianyagot bombázott le Irakban. Ezt követően több száz tiltakozó megpróbált behatolni a bagdadi amerikai nagykövetség erődszerű épületébe, majd pedig egy iraki támaszpont elleni rakétacsapásban életét vesztette egy amerikai alkalmazott (aki nem a hadsereg tagjaként, hanem egy katonai szolgáltatásokkal foglalkozó magáncég alkalmazottjaként volt ott).
Az incidenseket követően Donald Trump harcias tweetekkel sorozta meg az iraki síita milíciákat a háttérből irányító Iránt, de kevesen gondolták volna, hogy fenyegetéseit ezúttal valóra is váltja. Pedig pénteken amerikai drón bombázta le az iráni Forradalmi Gárda különleges műveletekért felelős szárnyának parancsnokát, Kászim Szulejmánit , illetve az éjjeli támadást is elszenvedő Népi Mozgósítási Egységek alvezérét a bagdadi nemzetközi repülőtéren.
A Libanontól Szírián át Irakig számos fronton különleges stratégiai megbízottként tevékenykedő Szulejmáni halála több szempontból óriási csapás Teherán számára, ezért az iráni vezetés a háromnapos gyász elrendelése mellett azonnal bosszúval fenyegette meg az Egyesült Államokat. A hadüzenettel felérő akcióra azonnal a magasba ugrott a háborúval fenyegető incidensekre hagyományosan érzékenyen reagáló olajár. A piacok aggodalma érthető, ugyanis Irán nem csak a Perzsa-öböl teherforgalmát tudja megbénítani , de megmutatta, hogy képes a szaúdi kitermelést is meghekkelni .
Pénteken éjszaka pedig újabb légicsapás érte Irakot, a hírek szerint
a Népi Mozgósítási Erők nevű, iráni támogatást élvező milicistákat tömörítő ernyőszervezet három járműből álló minikonvoját támadták meg, amiért egyelőre senki nem vállalta a felelősséget, az Egyesült Államok sem.