Zsuzsanna
-1 °C
10 °C
Index - In English In English Eng

A lengyel felsőház elvetette a bíróságokról szóló szájkosártörvényt

2020.01.17. 16:12

Elvetette az ellenzéki többségű lengyel felsőház pénteken a bíróságokról szóló, az európai fórumokon az utóbbi napokban vitatott törvénymódosításokat, ezzel a tervezet újból az alsóház elé kerül, ahol a kormánypárt van többségben - közölte az MTI. 

A politikai tevékenységet folytató, illetve kollégáik legitimitását megkérdőjelező bírák elleni fegyelmi intézkedésekről szóló tervezet elvetése mellett a százfős szenátusban 99 jelen lévő közül 51-en szavaztak. Az elvetés ellen a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) tagjai mellett egy független szenátor is szavazott.

A több nemzetközi szerv által is kifogásolt tervezetet decemberben szavazta meg az alsóház, ami a hozzá visszaküldött előírásokat most egyszerű többséggel újból megszavazhatja.

Csütörtökön számoltunk be arról, hogy az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottsága megállapította, hogy az ún. „szájkosártörvény" aláássa a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségét. A testület ekkor tette közzé a sürgős véleményt arról a törvényről, ami érinti a lengyel bírák véleménynyilvánítási és gyülekezési jogait.

A törvénytervezettel kapcsolatban az elmúlt hónapban a lengyel legfelsőbb bíróság, a lengyel ombudsman, európai bírói szervezetek és az Európai Unió Bíróságának elnöke is arra figyelmeztetett, hogy emiatt a reform miatt Lengyelországnak előbb-utóbb el kell majd hagynia az EU-t. 

A Velencei Bizottság csütörtöki véleménye megerősíti a korábban már elhangzott kifogásokat:

  • a törvény korlátozza a bírák szólás- és gyülekezési szabadságát,
  • megakadályozza őket abban, hogy megvizsgálják, más bíróságok az európai jog értelmében függetlenül és pártatlanul működhetnek-e,
  • lehetetlen helyzetbe hozza a bírákat azzal, hogy fegyelmi eljárást helyez kilátásba, ha az európai uniós jog, az Emberi Jogok Európai Egyezménye vagy más nemzetközi szerződés alapján folytatják le az ügyeket,
  • csökkenti a bírák lehetőségeit arra, hogy a saját adminisztrációjukban részt vegyenek, mivel az igazságügyi miniszter nevezi ki a bírói tanácsok tagjait ahelyett, hogy a bírák maguk választanák meg a tisztségviselőiket,
  • megerősíti a 2017-es véleményüket, miszerint az igazságügyi reform csorbítja a bírói függetlenséget.

Az állásfoglalást az Európai Parlament elfogadta.