Két hét múlva választás: Netanjáhu 6000 új lakást építtetne Jeruzsálem palesztin felében
További Külföld cikkek
- Az első zuhanást még túlélte a szlovéniai Alpokban meghalt magyar túrázó
- Izrael rakétatámadást hajtott végre Jemenben, kis híján a WHO vezetőjét is eltalálták
- Sikeres csúcstámadás után eltűnt két olasz hegymászó, napok óta keresik őket
- Felfoghatatlan összeget lehet nyerni egy amerikai lottón
- Legalább hárman meghaltak egy buszbalesetben Norvégiában
Több mint hatezer új lakást ígért Jeruzsálem 1967-ben elfoglalt részére csütörtökön Benjámin Netanjáhu, az átmeneti izraeli kormány miniszterelnöke, aki egyszerre néz szemben börtönnel fenyegető korrupciós vádakkal, egyszerre pedig egy két hét múlva esedékes (és az előző kettőhöz hasonlóan patthelyzettel fenyegető) parlamenti választással.
Netanjáhu MTI által ismertetett, egy jeruzsálemi városvezetőkkel tartott találkozón tett bejelentése szerint háromezer lakást Jeruzsálem déli, Givat-Hamatósz nevű, 1967-ig Jordániához tartozó részén építenek fel, ahol már régebben is tervezték egy új zsidó lakónegyed felépítését, de a nemzetközi tiltakozás hatására nyolc évvel ezelőtt ezt a tervet talonba tették. Korábbi stratégiáját előhúzva mintegy kompenzációként kilátásba helyezte ezer, palesztinoknak szánt lakás felhúzását is az arabok lakta Bét-Cafafa lakónegyedben is.
Netanjáhu ezen kívül bejelentette, hogy 1997-ben az első, általa vezetett kormány által Betlehem és Kelet-Jeruzsálem között létrehozott Har Homa nevű lakónegyedben újabb 2200 lakást teremtenek mintegy 12 ezer új lakónak; a nemzetközi jog által el nem ismert településen jelenleg 32 ezren laknak.
Mindezt a heves nemzetközi tiltakozás ellenében tettük meg, legyőztük az akadályokat, és nézzék, mit tettünk Jeruzsálemmel.
A Békét Most nevű izraeli civil békemozgalom elítélte a csütörtöki bejelentést.
A Givat-Hamatósz dombon készülő építkezés komoly csapást jelent a kétállami megoldásra, a jövendő Palesztina megteremtésére. (...) Ez az utolsó pont, amely lehetővé tenné a területi folytonosságot (a palesztinok számára) Betlehem és Kelet-Jeruzsálem között, és az új lakónegyed felhúzása után nem lehet majd összekötni a két várost egymással.
A Trump-kormányzat tavaly törvényesnek ismerte el a Ciszjordániát behálózó, a nemzetközi jog által törvénytelennek tartott zsidó telepeket (beleértve a Jeruzsálem 1967-ben elfoglalt keleti része köré épülő zsidó elővárosokat), és a Fehér Ház a január végén ismertetett ún. „béketerv“ alapján ezeket a telepeket véglegesen Izraelhez csatolná. Azonban az izraeli kormány és a legnagyobb ellenzéki erő, a centrista-jobbközép Kék-Fehér által is üdvözölt tervezetben az újabb zsidó telepek létesítését négy évre befagyasztanák, így Netanjáhu bejelentése szembemegy amerikai szövetségeseivel is.