Nagy változásokat hozhat a világban a maszkhordás

1. Feszültebb társas interakciók

Amikor meglátunk egy arcot, két dolgot teszünk: felmérjük, hogy ismerjük-e, és megpróbáljuk leolvasni róla az érzelmeket, mondta a maszkviselés várható hatásairól megkérdezett egyik szakértő, a kognitív pszichológiával foglalkozó angol egyetemi oktató, Eilidh Noyes a CNN-nek. Noyes szerint evolúciós perspektívából

A szintén a CNN-nek nyilatkozó dublini pszichológia professzor, Ian H. Robertson szerint a túlélés azt diktálja, hogy amikor az ember találkozik valakivel, muszáj felmérnie a másik szándékait, és ha ez akadályba ütközik, óvatosabbá, defenzívebbé válhatunk, ami bizonyos esetekben erőszakos összetűzésekhez vezethet.

Az érzelmek felismerése szempontjából nem mindegy, hogy az arcunknak melyik része van eltakarva. Az arc különféle területei különböző mértékben árulkodnak az egyes érzelmekről. Az undort például leginkább a szemöldök és az orr ráncolásával jelezzük, míg a harag főleg a száj környékén fejeződik ki. Általánosságban viszont az arc egészét használjuk az érzelmi állapot felméréséhez, és már egyetlen arcvonás változása megváltoztatja az értelmezését, magyarázta a National Geographicnaka Princeton Egyetemen dolgozó pszichológus, Alexander Toderov. Ezért is lehet nehézségekre számítani, ha ebbe a folyamatba belezavar egy maszk.

A lapnak egy másik szakértő, Agneta Fischer amszterdami szociálpszichológus arról beszélt, hogy az ismerősökkel, családtagokkal kicsit könnyebb a helyzet, mint az idegenekkel, mert náluk az arcuk finom rezdüléseiből is képesek vagyunk olvasni. Fischer egyik kutatása egyébként azt az – a maszkviselés szempontjából némi aggodalomra okot adó – eredményt hozta, hogy amikor az alanyok nem láthatták egy mosolygó ember arcát teljes egészében, több negatív érzelmet tulajdonítottak neki. A felfelé kunkorodó száj látványa nélkül a mosolygó szemek kevésnek bizonyultak. 

A szakértők ennek ellenére nem aggódnak túlzottan a maszkviselés várható negatív következményei miatt. Arra számítanak, hogy

A másik út, ha megpróbálunk leszokni a látványra hagyatkozásról. Az AP-nek egy michigani pszichológia professzor, Mary Inman a problémát illusztráló példaként azt hozta fel, hogy egy összeráncolt szemöldök jelentheti azt, hogy az illető mérges, hogy össze van zavarodva, de lehet az is, hogy csak nincs rajta a szemüvege és emiatt bandzsít. Szóval szerinte nincs más megoldás: ha mindig maszkban leszünk, muszáj lesz rászánni az időt, és kérdezni a tisztázás végett, ami le fogja ugyan lassítani a kommunikációt, de ez nem biztos, hogy baj.

2. Előítéletesebb viselkedés

Igazán aggasztónak tartják viszont egyesek, hogy a maszkhordás ráerősíthet az idegengyűlöletre, előítéletességre, a faji alapú megkülönböztetésre. Közéjük tartozik a kaliforniai Berkeley szociológusa, Stacy Torres is, aki a National Geographicnak nyilatkozott. Az emberek hajlamosak arra, hogy ránézésre, arc alapján próbálják megítélni, mennyire megbízható, vagy éppen mennyire agresszív a másik ember. A pszichológus kutatók már számtalanszor bebizonyították, hogy az ezen az alapon meghozott ítéletek gyakran tévesek, és az ember saját előítéleteit erősítik meg. Hát, most a maszkok súlyosbíthatják a problémát.

Amerika-szerte lehetett hallani olyan esetekről, amikor fekete férfiakat azért támadtak, mert maszkot viseltek, és sokan félnek attól, hogy a feketéket sújtó rendőri előítéletesség még jobban érezteti majd a hatását, ha a maszkviselés általánossá válik. A feketék ebben az új világban nemcsak a vírustól kell féljenek, hanem attól is, hogy elfedett arccal vajon hányan fogják fenyegetésként érzékelni őket, írta nemrég a New York Times. 

Életben akarok maradni, de közben életben is akarok maradni

– fogalmazta meg a járványhelyzet sajátos dilemmáját az Ohióban élő Aaron Thomas egy Twitter-üzenetben, amit aztán több mint 17 ezren megosztottak. Ő úgy van vele, hogy feketeként egyszerűen nem érzi biztonságban magát, ha csak egy anyagdarabot, mondjuk zsebkendőt vagy bármi olyat visel védekezésképp az orra és a szája előtt, amiről nem rí le egyértelműen, hogy védőmaszk.

3. Bűnözők előnyben

Elég gyorsan meglátták a lehetőséget némelyek abban, hogy többé nem gyanús a maszkviselés. Máskor azért felvet néhány kérdést, ha valaki maszkban, netán hozzá még kesztyűt is felvéve őgyeleg egy boltban, de most senki nem szólhat ilyesmiért egy árva szót sem. Meg is szaporodtak a hírek az új szokásokból előnyt kovácsoló tolvajokról, rablókról.

A bűnözők kétszeresen is nyernek a helyzeten. Egyrészt az utolsó pillanatig nem hívják fel magukra a figyelmet, ami megkönnyíti az elkövetést. Másrészt bízhatnak abban, hogy hiába veszi fel őket biztonsági kamera, hiába vannak szemtanúk, a kilétük titokban marad. A mégoly jóhiszemű szemtanúk megbízhatóságával már eddig is volt épp elég probléma, de ha még egy maszkot is bedobunk nehezítésként, még kevesebb a remény az azonosításra. Egyelőre nem tudjuk, pontosan mennyire fognak a maszkok bezavarni akár az emberi, akár a szoftveres arcfelismerésbe.

A maszkok elterjedése kapóra jött annak a különösen erőszakos tettek miatt keresett ISIS-terroristának is, aki a spanyolországi Almería városában bujkált, és sebészi maszkban kimerészkedhetett a rejtekhelyéről különösebb kockázat nélkül. A férfi és két társa elfogásáról beszámoló spanyol belügyminisztériumi közlemény szerint a Szíriát megjárt egyiptomi egy bérelt lakásban húzta meg magát, és védőmaszkot viselt már akkor is, amikor belépett a spanyol területre.

A közbiztonságon ráadásul nemcsak az efféle, tudatosan átgondolt, kiszámított bűnözői viselkedésen keresztül ronthat a maszkhordás általánossá válása. Ahogy egy Bryanna Fox nevű volt FBI-ügynök, kriminológus mondta a Ku Klux Klánra is visszautalva: az arctalansághoz deviánsabb viselkedés társul. Kutatások bizonyítják, hogy az ember, ha maszkot visel, olyan dolgokat is megtesz, amit máskor nem tenne, átlép bizonyos határokat.

4. Nehéz helyzetbe kerülő hallássérültek

A WHO szerint a világ népességének 5 százaléka, körülbelül 466 millió ember hallássérült. Nekik sokat ronthat az életminőségükön, ha a maszkok miatt elesnek a szájról olvasás lehetőségétől. Enélkül a vizuális segítség nélkül a kommunikáció még ha nem is lehetlenül el, de mindenképpen fárasztóbbá válik számukra, több figyelmet, összpontosítást követel tőlük, főleg, ha még háttérzaj is bezavar. A The Conversationben megjelent cikk szerint az eredmény: még ha az illető követni is tudja, amit mondanak neki, kevesebb mentális erőforrása marad gondolkozni, és visszaidézni, amit hallott.

A hallássérült emberek az átlagnál jobban ki vannak téve az elszigetelődésnek, depressziónak, szorongásnak. Lehetnek olyanok, akik eddig még éppen elboldogultak, de a maszkok elterjedése okozta plusz nehézségekkel egyszerűen nem fog már menni a lelki egészségük megőrzése.

Éppen ezért vannak – nem túl sok reménnyel kecsegtető – kezdeményezések a probléma orvoslására. Belgiumban az érintettek szövetsége átlátszó maszkokért lépett fel. Egy sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkozó brüsszeli iskolában olyan maszkokat készítenek, amelyeknek a száj körüli részébe átlátszó réteg van varrva. Ezeknek az előállítása nem könnyű, alapanyagigényes, és a Reuters szerint egyetlen darabot harminc percig tart elkészíteni. 

5. Kényszerkellékből divatkiegészítő és üzenőfal

A kreatív, egyedi maszkok iránt óriási az igény: az emberek egy része arra vágyik, hogy ha már maszkot kell viselnie, az legyen az önkifejezés eszköze, mutassa meg, milyen stílusos a viselője, mit gondol a világról, esetleg hogy milyenek a politikai nézetei. Ahogy a CNN összeszedte nemrég: az elképesztő gyorsasággal felállt Maskclub nevű vállalat például máris leszerződött egy csomó olyan óriással, mint a Hasbro, a NASA vagy a Warner Brothers, hogy onthassa a Hello Kitty-s vagy batmanes maszkokat. Luxusmárkák is beszálltak a maszkgyártásba, igaz, ők szigorúan a funkcióra koncentrálva, az ikonikus logók nélkük, de a divatrajongók világszerte feltalálták magukat, és a meglévő luxusdarabjaikat szétvagdosva elkészítették házilag a feltűnően méregdrága maszkjaikat.

Az aktuálisan legnépszerűbb divatholmikat rangsoroló The Lyst Index szerint a divatos maszkok iránti kereslet 496 százalékkal nőtt 2020 első negyedévében, és az időszak legmenőbb férficucca az Off-White 95 dollárba kerülő nyilas maszkja, ami már hiánycikknek számít, és háromszoros áron vesztegetik.

A CNN szerint amúgy Amerikában Donald Trump és körei hozzáállása miatt már önmagában politikai gesztusként tud értelmeződni, ha valaki maszkot visel, de természetesen, ha valaki ennél direktebben szeretné kifejezni magát, politikai feliratos maszkokból sincs hiány, csak győzzön az ember válogatni. Hillary Clinton például a Resistance by Design VOTE (Szavazz) feliratú maszkjában fotózkodott.

6. Ki ugyan nem dobjuk a rúzst, de azért...

A mostanihoz hasonló gazdasági válságok idején szokás felemlegetni az úgynevezett rúzs-effektust, ami lényegében az a megfigyelés, hogy a nehéz időkben az emberek a megfizethetőbb örömforrások felé fordulnak, és miközben korlátozzák a kiadásaikat, megjutalmazzák magukat olyan olcsóbb, de azért mégiscsak pici luxusnak számító holmikkal, mint amilyen egy rúzs is.

Hát, most a maszkok némileg alávágnak a rúzsbiznisz felfutásának, bár azért azt elhamarkodott lenne kijelenteni, hogy a maszkviselés elterjedésével befellegzett a rúzsnak, mert értelmét veszti. Ahogy a China Daily március közepén beszámolt róla: az Alibaba szerint pár gyártónál még meg is ugrott a rúzseladás. Ennek a hátterében valószínűleg az online videózást érdemes keresni:

A maszkviselés nyertesei mindenesetre a szemhez való sminktermékek: a szépségtippeket osztogató vloggerek ontják magukból a maszkhoz passzoló, szemhangsúlyos sminkötleteket. És a különféle bőrápoló, hidratáló termékeket is ajánlgatják, mert az egész napos hordás mellett szárazzá, irritálttá válhat a bőr a maszk alatt. Mindenesetre, ahogy az Inquirer megfogalmazta: a koronavírus-járvány idején mondhatjuk, hogy a rúzs-effektus átadja a helyét a szemceruza-effektusnak.

7. A szájszag meg kit érdekel?

A maszkhordás egyik első pillantásra meglepő folyománya, hogy az emberek mintha elkezdtek volna keményebben harcolni a kellemetlen lehellet ellen. Ahelyett, hogy a társas távolságtartás miatt és a maszk szagblokkoló hatásában bízva lazítottak volna a szájhigiénián, úgy néz ki, pont az ellenkezője történik. Legalábbis a Wall Street Journal a Johnson and Johnson óriásvállalattól jött információ alapján megírta, hogy a koronavírus miatti lezárások óta meglepően jól fogy a Listerine szájvíz. A pontos okokat csak találgatni lehet. A Wall Street Journal tippjei:

• Lehet, hogy arról van szó, hogy az emberek most bármit megvesznek, amire az van írva, hogy elpusztítja a baktériumokat (még ha a korona ugye vírus is).
• De lehet, hogy az emberek a maszkokban hirtelen ráébredtek, hogy a leheletük nem olyan friss, mint hitték.
• Vagy a home office a ludas: amit egy kolléga nem biztos,  hogy meg mer mondani („büdös a szád”), egy családtag gond nélkül közli, ha kell.

Vagy esetleg olvasták egyetemi kutatók felvetését, hogy érdemes lenne alaposabban megvizsgálni, hogy a szájvíz képes-e megsérteni az új koronavírus lipidburkát, és ezzel inaktiválni magát a vírust.