Egy fekete nőt választott alelnökjelöltjének Joe Biden
További Külföld cikkek
- Korlátozzák a turizmust a világ egyik legnépszerűbb utazási célpontjánál
- Az utolsó kórház is bezárta kapuját a Gázai övezet északi részén
- Az Egyesült Államoknak adja ki Montenegró Do Kvont, a dél-koreai „kriptokirályt”
- Észtország haditengerészeti műveletet indított, de a NATO sem lacafacázik
- Videón, ahogy agyba-főbe vernek, rugdosnak egy megbilincselt rabot
Joe Biden bejelentette: Kamala Harris kaliforniai szenátor lesz az alelnökjelöltje az elnökválasztáson. A politikus ezekkel a szavakkal magyarázta döntését:
Olyan emberre van szükségem, aki megérti azt a fájdalmat, melyet sok honfitársunknak el kell szenvednie – akár azért, mert elvesztették a munkájukat, akár azért, mert elvesztették a vállalkozásukat, akár azért, mert elvesztették szeretteiket a vírus miatt. Olyan emberre volt szükségem, aki megérti, hogy a nemzet lelkéért folytatunk harcot, és megérti, hogy össze kell fognunk egy jobb Amerikáért.
Az indiai anya és jamaicai apa gyermekeként született, 55 éves Kamala Harris jelöltsége egyáltalán nem meglepő; ahogy korábban írtuk, a fogadóirodák és elemzők is őt tartották az első számú esélyesnek. Harris 39 éves korában első fekete nőként lett San Francisco államügyésze (az Egyesült Államokban ez is egy választás útján megszerezhető poszt), majd hét évvel később ő lett az első fekete nő, aki megszerezte Kalifornia állam legfőbb államügyészi pozícióját. 2016-ban első nekifutásra sikerült bekerülnie a washingtoni szenátusba. 2019 januárjában jelentette be, hogy indul a Demokrata Párt elnökjelöltségéért. Az első elnökjelölti vitán keményen támadta Bident, főleg a faji szegregációval kapcsolatos nézetei miatt, ami kis híján a Biden-kampány végét jelentette. Harris kampányát azonban az ilyen fellángolások sem mentették meg, a nagy reményekkel induló szenátor összességében csalódást keltett, és tavaly decemberben ki is szállt a versenyből.
Harris az első fekete nő, akit valamelyik nagy amerikai pártban alelnöknek jelölnek. Ahogy azt az amerikai alelnökökről szóló cikkünkben alaposan körüljártuk, a poszt döntéshozatali jelentősége normális esetben nem túl nagy – leginkább az elnökjelölti kampányban tölt be fontosabb szerepet –, az amerikai politikában azonban fontos ugródeszkának számít az elnökjelöltséghez; a II. világháború utáni alelnökök háromnegyedéből vált elnökjelölt.
Így azután ha az elnökválasztási versenyben Donald Trumppal szemben komoly előnnyel vezető Joe Biden november 3-án behúzza az elnökválasztást, akkor
nemcsak az első fekete női alelnököt adja Amerikának, hanem valószínűleg az első fekete női elnökjelöltet is.
Ráadásul mivel Biden 77 éves – és nyilvános megszólalásai alapján már nincs túl jó formában –, sokan feltételezik, hogy nem törekszik az alkotmányban lehetővé tett két ciklus kitöltésére, és voltaképpen már 2024-es utódját nevezte ki Harris személyében. Arról nem is beszélve, hogy ha bármi történne az elnökkel, akkor automatikusan az alelnök lép a helyébe; ez a lehetőség az utóbbi években csak formalitásnak számított, ám az Egyesült Államokban továbbra is dúl a koronavírus, és Biden a járvány által legveszélyeztetettebb csoportba tartozik.
A lehető legkompromisszumosabb jelölt
Biden már kampánya során deklarálta, hogy női alelnökjelöltet fog választani, és az etnikailag egyre színesebb Demokrata Párton belül erős nyomás nehezedett rá, hogy jelöltje legyen fekete is. Mivel a kiválasztásnál az elnökjelöltnek és stábjának több fontos (és sokszor egymást kizáró) szempontot kellett mérlegelnie, a folyamat az előzetesen bejelentettnél több mint egy héttel tovább tartott. Harrist az elemzők igazi kompromisszumos jelöltnek tartják, aki országosan ismert, komoly választott tisztséget tölt be, és megfelel a Biden által vállalt kritériumoknak is. Hátránya lehet – bár ez a kampányban még nyilván nem kerül felszínre –, hogy a két politikus személyes jó viszonya ellenére korábban komoly csörtéket vívott, és Biden bizalmasai még az utóbbi napokban is keményen támadták Harrist.