Ha a parancs szerint élve kell elégetnem titeket, megteszem

Több ezren gyűltek össze szombaton Minszkben, hogy eltemessék a belarusz zavargások első áldozatát, írja a BBC. Az emberek zászlókat tartottak a magasba, gyertyákat gyújtottak, a sofőrök autóik dudáit nyomták, míg többen a tüntetésekben megsérült emberek fotóit tartották a kezükben. 

Épp szombaton került nyilvánosságra egyébként az a felvétel, amin az látszik, hogyan halt meg a minszki tüntetések első áldozata. A hivatalos verzió szerint saját robbanószerkezete robbant fel a 34 éves férfi kezében, a felvételen azonban ezt cáfolja: láthatóan nem robbanás ölte meg, hanem a rendőrség speciális egységének egy tagja lőtte le Alekszandr Tarajkovszkijt augusztus 10-én. Tarajkovszkij a felvételen rövidnadrágban és pólóban látható, nincs jele annak, hogy robbanószer volna a kezében. Robbanás egyértelműen nincs, látszik viszont az egyik rohamrendőr fegyverének torkolattüze, amely után a férfi összeesik.

A gyászmenet végül tiltakozó felvonulássá duzzadt, amibe a rendőrség nem avatkozott bele. 

Vasárnapra pedig úgynevezett szabadság menetét terveznek a fővárosba, pontosan egy héttel azután, hogy az eredmények szerint az országot huszonhat éve vezető Alekszandr Lukasenko nyolcvan százalékkal nyert az elnökválasztáson. 

A tüntetések mellé sztrájk is társult, több gyárban is például, amivel együtt az elmúlt huszonhat év minden eddiginél komolyabb ellenállásával kell szembenéznie Lukasenkónak. A TASZSZ orosz hírügynökség szerint Lukasenko hétfői tervei közt egy gyárlátogatás is szerepel, ahol válaszolni kíván a dolgozók kérdéseire. 

Egyelőre ugyan a rendfenntartók kiállnak Lukasenko mellett, bár helyi szinten néhány egység nem lépett fel a tüntetők ellen, ekkor más városokból rendeltek oda erőket, hogy felszámolják a tiltakozásokat. A legnagyobb nehézséget a sajátos szovjetnosztalgiával ötvözött kolhozpopulizmusra építő rendszer vezetőjének épp az okozza, hogy a tiltakozások nem egy-egy ellenzéki vezető körül szerveződnek, és nincs központi helyük sem: nem a fővárosra – vagy még régebben, annak is csak egy központi terére – korlátozódnak, hanem országszerte rengeteg a néhányezres tüntetés, amelyek megfékezésére egyre nehezebben tud kiküldeni rendfenntartókat a hatalom.

Élve elégeti a tüntetőket, ha parancsba adják 

A hatóságok országszerte több ezer embert vettek őrizetbe, akiket lassanként  elkezdtek elengedni. Néhányan a BBC-nek mutatták meg, hogyan bántak velük a rendőrök a zárkában. Erről videó is készült, amin azt látni, hogy

Az egyik ilyen fogvatartott le is ült beszélni a BBC riporterével. Azt állította nekik, az elzárás alatt megkínozták, majd megmutatta az orvosi papírjait, amire szintén az van írva, hogy sérüléseit kínzás okozta.

A férfi szerint a hatóságok előbb azt kérdezték tőle, kik a tüntetések szervezői, mire ő azt válaszolta nekik, ezeknek nincs szervezője. A férfi szerint ezután

Hiába könyörgött nekik, hogy hagyják abba, ugyanúgy folytatták. 

Azt is mondta, ha megszólaltak vagy megmozdultak, akkor rögtön gumibottal verték őket. Szerinte a rendőrök állandóan fenyegették őket, és csúnyán beszéltek velük. Egyikük pedig azt mondta nekik:

Ha a parancs szerint élve kell elégetnem titeket, megteszem.

A férfi szerint pont az a legijesztőbb az egészben, hogy a rendőrök nem ismernek határokat, és azt tesznek az emberekkel, amit csak akarnak. 

Lukasenko közben Putyinnal egyeztet

Szombaton Lukasenko telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a Belaruszban és az ország körül kialakult helyzetről.

A belarusz elnök a telefonálás előtt azt mondta, „szükség van arra, hogy kapcsolatba lépjek Vlagyimir Putyinnal, mert a tüntetéshullám már nem csak Belarusz számára jelent fenyegetést”, mondta a telefonos egyeztetés előtt szombaton Minszkben Lukasenko.

A beszélgetés után a két ország elnöke „kifejezte meggyőződését”, hogy hamarosan megoldást találnak minden problémára, ami az elmúlt időszakban felmerült Belaruszban, írta a Kreml szombaton a két vezető telefonbeszélgetéséről kiadott közleményben.

„Nem szabad, hogy ezeket a problémákat kihasználva destruktív erők kárt tegyenek a két ország (Belarusz és Oroszország) közötti, az unió keretén belül megvalósuló, kölcsönösen előnyös együttműködésben,” tette hozzá a Kreml. 

A balti országok új választást akarnak

Új, szabad és tisztességes választások kiírására szólította fel a belarusz vezetést szombaton az észt, a litván és a lett miniszterelnök, írja az MTI.

A Saulius Skvernelis litván, Jüri Ratas észt és Krisjanis Karins lett miniszterelnök által észtországi megbeszéléseiket követően kiadott közlemény egyúttal előírná a nemzetközi megfigyelők részvételét az új választásokon, önmérsékletre szólítja fel a belarusz hatóságokat, és a kormányellenes tüntetők szabadon bocsátását követeli.

Linas Linkevicius litván külügyminiszter Twitter-üzenetben így kommentálta Lukasenka és Vlagyimir Putyin orosz elnök szombati telefonbeszélgetését: "Fehéroroszország volt elnöke most Putyintól kér segítséget. Mégis kivel szemben? Saját, az utcán virágokkal tiltakozó népével szemben."

A héten a három balti ország Lengyelországgal közösen már intézett hasonló felhívást Minszk felé. A lengyel államfői hivatal honlapján csütörtökön közzétett dokumentum hangsúlyozza: „közeli szomszédokként”, a NATO és az Európai Unió (EU) tagállamaiként azt szeretnék, hogy Belarusz „stabil, demokratikus, független és jólétben élő” ország legyen.

Az Európai Unió nem fogadja el a választás eredményét

Az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei pénteken abban állapodtak meg, hogy szankciókat készítenek elő a belarusz választásokat követő tiltakozáson részt vevők elleni erőszak elkövetői és a választási eredmények meghamisításáért felelősök ellen, mondta az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell pénteken.

Hozzátette azt is, az Európai Unió nem fogadja el a vasárnap tartott választás eredményét.

Diplomáciai források szerint abban a miniszterek egyetértettek, hogy szankciókat kell hozni a Belaruszban zajló események felelősei ellen. Minderről azonban csak videókonferencián keresztül egyeztettek, így ezeknek a szankciókat később egy nagy személyes találkozáson is egyhangúlag jóvá kell hagyniuk, mondta minderről Borrell. 

Később Luxemburg külügyminisztere is megerősítette: a tanácskozáson mindenki egyetértett azzal, hogy megbízást adhatnak új szankciós határozatok előkészítésére. Clément Beaune francia Európa-ügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy országa „teljes mértékben elkötelezett” a célzott büntetőintézkedések meghozatala mellett a belarusz nép jogainak és szabadságának támogatása érdekében.

Lukasenko: Ne szóljatok bele

Fehéroroszországnak van alkotmányos, megválasztott kormánya, nem szorul rá, hogy külföldi kormányok vagy közvetítők oldják meg az országban kialakult helyzetet - jelentette ki a fehérorosz elnök szombaton Minszkben. Aljakszandr Lukasenko a védelmi minisztérium stratégiai központjában járt, itteni nyilatkozatát idézte a Belta állami hírügynökség. "Nem szolgáltatjuk ki az országot senkinek" - jelentette ki az elnök.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter hivatalos látogatáson van a szomszédos Lengyelországban, ahonnan azt üzente, hogy Washington szorosan figyelemmel kíséri a fehéroroszországi fejleményeket.

A pénteken bejelentett hivatalos végeredmény szerint a múlt vasárnapi elnökválasztást Alekszandr Lukasenko jelenlegi elnök nyerte a szavazatok 80,1 százalékával. Legfőbb ellenlábasa, Szvetlana Tyihanovszkaja a voksok 10,12 százalékát kapta. Az ellenzék ugyanakkor nem ismeri el az eredményt, szerintük csalás történt.

Belaruszban a választás óta mindennap az utcára vonulnak az emberek, tüntetéseket jelentettek Minszkből, Grodnóból, Bresztből és más városokból is. A hatóságok országszerte több ezer embert vettek őrizetbe, és két tüntető halálának a hírét erősítették meg, legalább hetven újságírót pedig őrizetbe vettek. 

Borítókép: Getty Images Hungary Fotós: NurPhoto