- Külföld
- dzsihadisták
- azerbajdzsán
- hegyi karabah
- örményország
- háború
- fehéroroszország
- törökország
- macron
Emmanuel Macron: dzsihadisták segítik Azerbajdzsánt
További Külföld cikkek
- Le Pen megbuktatta a francia kormányt, felkészülhet Macron?
- Volt egy sokkal durvább forgatókönyve is Izraelnek a csipogók felrobbantásához
- A kereskedelmi háborúnak csak vesztesei vannak – Kanada, Mexikó és Kína válasza a Trump-féle vámokra
- Ukrajna újjáépítéséről is tárgyalt Orbán Viktor és Giorgia Meloni Rómában
- Tarjányi Péter: Zelenszkij, ha jól lavírozik, maga mellé állíthatja a republikánusokat
Az európai állam- és kormányfők Törökországra és Fehéroroszországra fókuszáltak az EU csúcson.
Emmanuel Macron megbízható forrásokra hivatkozva elfogadhatatlannak nevezte, hogy
legalább háromszáz dzsihadista érkezett Szíriából Törökországon keresztül a de facto Örményország fennhatósága alatt álló, többségében örmény lakosú Hegyi-Karabah térségbe,
hogy az azeri erőket támogassák az örményekkel szemben. Macron szerint a harcosok ismertek, nyomon követhetők és azonosítottan az aleppói régióban működő dzsihadista csoportokból származnak, valamint a nyomukban újabb, azonos létszámú csoport készül útnak indulni.
Emmanuel Macron sérelmezte Törökország feltételezett részvételét az örmény-azeri háborúban, amely kapcsán tegnap Magyarország ugyancsak Azerbajdzsán oldalára állt annak területi integritásának megőrzése érdekében a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatása szerint. A francia elnök elmondta: Európa "nem kezdhet újra párbeszédbe" Törökországgal, ha közben hagyja, hogy Ankara átlépje a még elfogadható lépések határvonalát.
Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői arról is határoztak, hogy felszólítják Törökországot, folytasson párbeszédet a Földközi-tenger keleti medencéjében kialakult konfliktus rendezése céljából Görögországgal.
Kettős stratégiánk van. Egyrészt esélyt akarunk adni a politikai párbeszédnek, másrészt kifejezzük elszántságunkat értékeink védelme mellett. Továbbá újfent szolidaritásukat fejezzük ki Görögországgal és Ciprussal
- fogalmazott Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.
Hozzátette, amennyiben azonban nem sikerül közös nevezőre jutni Ankarával,
az EU további egyoldalú lépések vagy a nemzetközi jogot sértő török provokációk esetén készen áll arra is, hogy minden rendelkezésére álló eszközt alkalmazzon.
A tagállami vezetők decemberben visszatérnek arra a kérdésre, miként kívánják alakítani a Törökországgal fenntartott kapcsolatokat - tette hozzá.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón jó irányba mutató lépésnek nevezte, hogy megkezdődött a párbeszéd a görög és a török fél között. Sajnálatosnak tartotta ugyanakkor, hogy Ciprus irányába Ankara "nem tette meg ezt a gesztust". Kiemelte: a konfliktus csakis békés párbeszéd útján és a nemzetközi jog tiszteletben tartásával oldóható meg. Szavai szerint az unió hosszú távú és előremutató kapcsolatot akar ápolni Törökországgal, erősíteni szeretné egyebek mellett a kétoldalú kereskedelmi és migrációs együttműködést, minderre azonban csak akkor van lehetőség, ha Törökország felhagy provokatív tevékenységével.
Sebastian Kurz osztrák kancellár Twitter-üzenetben hangsúlyozta, hogy az Európai Unió Törökország esetében egyértelmű fenyegetését fejezte ki arra az esetre vonatkozóan, ha Ankara továbbra is nemzetközi jogot sért.
Emellett az EU-s csúcson szankciók bevezetéséről döntöttek Fehérorosz állampolgárokkal szemben is. Angela Merkel német kancellár szerint a fehéroroszok elleni szankciók életbe lépése azt mutatja, hogy az EU határozottan fellép azokkal szemben, akik rombolják a demokráciát. Emellett azt is hangoztatta, az Európai Uniónak teljesen felül kell vizsgálnia Törökországgal ápolt kapcsolatait.