Mihály
12 °C
21 °C

Magyarország kiáll Azerbajdzsán mellett a hegyi-karabahi konfliktusban

2020.10.01. 12:46
Megkeresésünkre a KKM leszögezte, Hegyi-Karabah Azerbajdzsán határain belül fekszik. A konfliktus az EU-csúcson is téma lesz.

Kiáll Azerbajdzsán területi integritása mellett Magyarország, erről a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatta az Indexet.

Kérdéseinkkel a hétvégén Hegyi-Karabahban kitört konfliktus miatt kerestük meg a magyar külügyet. Az Azerbajdzsán és Örményország között fekvő állam a kaukázusi térség puskaporos hordója, mivel Azerbajdzsán részét képezi, ugyanakkor örmény nemzetiségiek irányítják. A térség így Baku és Jereván történelmi viaskodásának ütközőzónája, a hétvégén azonban szokatlan hevességgel újultak ki a harcok a felek között. A legfrissebb, hivatalos adatok szerint tizenhat azeri állampolgár vesztette életét az összetűzésben, míg Jereván 104 fős katonai és 23 fős civil veszteségről számolt be.

Az örmény többségű Nagorno-Karabakh Azerbajdzsán nemzetközileg elismert határain belül fekszik, hazánk pedig általános nemzetközi jogi alapelvként támogatja az államok területi integritását és szuverenitását

– közölte megkeresésünkre a KKM. Hozzátették, a Nagorno-Karabakh kapcsán fellángoló örmény–azeri konfliktusban a feszültségek csökkentését és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Minszki Csoportjának társelnöki egyeztetései keretében létrejövő tárgyalásos megoldást támogatják

.

A Baku melletti kiállás azért különösen fontos, mert a konfliktus várhatóan téma lesz a ma kezdődő kétnapos EU-csúcson.  Az uniós állam-, illetve kormányfők találkozójának egyik napirendi pontja az EU és Törökország egyre elmérgesedő kapcsolata, márpedig a hírek szerint Ankara nemcsak politikai, hanem katonai eszközökkel is támogatja Azerbajdzsánt az örmény erőkkel vívott konfliktusban. Ezt támasztja alá az a napokban megjelent hír, miszerint egy török F–16-os vadászgép Azerbajdzsán légteréből lelőtt egy örmény SZU–25-ös harci repülőgépet.

A magyar kormány viszont mind Azerbajdzsánnal, mind Törökországgal kiváló kapcsolatot ápol, miközben az EU vezetői hajlamosak lehetnek Jerevánt támogatni a konfliktusban. Bár Brüsszel mindkét felet azonnali tűzszünetre, önmérsékletre szólította fel, Emmanuel Macron francia államfő és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is elítélte Törökország szerepvállalását a konfliktusban, Michel pedig a napokban telefonon egyeztetett Nikol Pasinján örmény kormányfővel is.

Az azeri és bakui kapcsolatok miatt Magyarországnak már korábban voltak konfliktusai az EU-val. Tavaly októberben például nagy visszhangot keltett, amikor a kormány megvétózta azt a szövegtervezetet, amellyel az EU figyelmeztetni akarta a török kormányt, hogy a szíriai hadművelet újabb menekülthullámot indíthat el.

Idén májusban pedig lezárult az Európai Emberi Jogi Bíróság vizsgálata a „baltás gyilkos” azeri katonatiszt, Ramil Safarov ügyében. Safarov még 2004-ben egy NATO-békepartnerségi program résztvevőjeként tartózkodott Magyarországon, majd egy baltával megölte szobatársát, az örmény Gurgen Margarjant. A magyar bíróság ezért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte, 2012-ben azonban az azeri hatóságok kérésére Magyarország kiadta Azerbajdzsánnak. Safarovot már a hazaérkezésekor nemzeti hősként ünnepelték, elnöki kegyelemben részesült, és előléptették, börtönben egyetlen percet sem töltött. Örményország tiltakozott, az áldozat hozzátartozói pedig pert indítottak Azerbajdzsán és Magyarország ellen Strasbourgban 2013-ban. A bíróság egyébként megállapította, hogy Magyarország a nemzetközi jognak megfelelően járt el, Bakut ugyanakkor elítélték Safarov szabadon engedése miatt.

A baltásgyilkos-ügy óta a hazai és az európai közvélemény is kiemelten foglalkozik a magyar–azeri kapcsolatokkal. Orbán Viktor miniszterelnök tavaly személyesen látogatott Bakuba, ahol Ilham Aliyev azeri elnökkel tárgyalt. A Törökországot, Kazahsztánt és Kirgizisztánt is tömörítő Türk Tanács ülését követően a magyar kormányfő a kiváló gazdasági lehetőségekkel indokolta a keleti kapcsolat fontosságát. Ebben a dimenzióban is kiemelkedő az energetikai együttműködés:

a Mol például tavaly 1,57 milliárd dollár, vagyis körülbelül 460 milliárd forint értékben szerzett érdekeltséget Azerbajdzsán legnagyobb, stratégiai fontosságú olajmezőjében. 

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig idén februárban számolt be arról, hogy a hamarosan elkészülő déli gázfolyosó kiépítésével 

2023-tól évente 1-2 milliárd köbméternyi gáz érkezhet Magyarországra Azerbajdzsánból.

A Bakuval ápolt kiváló kapcsolat persze megkívánja az olyan szimbolikus lépéseket, mint a hegyi-karabahi konfliktusban tett kiállás. Legutóbb idén júliusban csaptak fel a lángok a vitatott térségben, 

akkor Szijjártó Péter külügyminiszter azeri kollégájával, Ceyhun Bayramovval tárgyalt, s a beszélgetés során megújította  Magyarország azeri területi egység iránti támogatását.