Gyöngyi
6 °C
14 °C
Index - In English In English Eng

Ma 30 éves a német egység

K EPA20201001131
2020.10.03. 15:07
Potsdamban tartják szombaton az 1990. október 3-i újraegyesítés kerek évfordulójának központi ünnepségeit, de kérdés, mit indokolt ténylegesen ünnepelni. A statisztikák szerint az egykori NDK-hoz tartozó keleti tartományok lemaradása nem szűnt meg, nem lettek belőlük virágzó tájak, amelyeket egykor Helmut Kohl ígért. Az Indexnek nyilatkozó Németország-szakértő szerint a különbségek történelmiek, amelyeket csak felerősített az 1945 utáni politika. De Merkelt is felelősnek tartja.

Szombaton harmincéves az (újra) egységes Németország; az október 3-i nemzeti ünnep központi rendezvényeit Potsdamban – Brandenburg egykor a kommunista Német Demokratikus Köztársasághoz (NDK) tartozó fővárosában – tartják a német közjogi méltóságok részvételével, és a koronavírus-járvány miatt természetesen maszkviselési kötelezettséggel. 

A német egység az 1945 óta tartó hidegháború végeztével, csaknem egy évvel azt követően jöhetett létre, hogy 1989 őszén leomlott a berlini fal. 

Élők és holtak 

A mai német politika főszereplői közül 

  • Angela Merkel kancellár a rendszerváltásig nem volt politikus, (akkoriban 36 évesen) fizikusként dolgozott, 1989 decemberében kapcsolódott be a Demokratikus Ébredés ellenzéki mozgalomba, és egy évvel később szerzett mandátumot a Bundestagban, a német parlament alsóházában 
  • Frank-Walter Steinmeier jelenlegi szövetségi elnök sem vett részt a közéletben; akkoriban, 34 évesen a gießeni Justus Liebig Egyetem jogi karának tudományos munkatársa volt még
  • Wolfgang Schäuble, a Bundestag mostani házelnöke akkor már (48 évesen) évtizedek óta a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa, 1972 óta parlamenti képviselő volt. Schäuble éppen harminc éve, az 1990-es választási kampány során szenvedett olyan sérülést egy merénylet nyomán, amelynek következtében ma is kerekesszékben él
  • a mostani legnagyobb ellenzéki párt, a Zöldek társelnökei közül Robert Habeck húszévesen a polgári szolgálatát töltötte éppen, Annalena Baerbock pedig kilencéves iskoláslány volt Hannover mellett. 

Az újraegyesítés legendás kancellárja, Helmut Kohl 2017-ben, 87 éves korában meghalt

Az egykori keletnémet vezetők közül 

  • Erich Honecker, az NDK-t évtizedeken át irányító politikus szintén, még a '90-es években meghalt
  • Utódja, Egon Krenz 83 évesen, özvegyemberként él. Több évet börtönben töltött, miután bűnösnek találták lelőtt keletnémet menekülők halálában
  • Lothar de Maizière, az NDK utolsó – és már demokratikusan választott – miniszterelnöke ma nyolcanéves nyugdíjas, a Deutsche Gesellschaft polgári egyesület társelnöke. 

Egyenlőtlenségek, amelyek régóta megvoltak 

Ám miközben egy emberéletben igen sokat jelent a harminc év, és az 1989-90-ben születettek közül már sokak a gyerekeiket nevelik, az egykori Nyugat-Németország – amelynek nevét, az NSZK-t az egységes Németország is viseli – és a felbomlott NDK közötti fejlettségbeli különbségek nem tűntek el. 

Pedig Helmut Kohl 1990-ben azt ígérte: 

Közös erőfeszítéssel Mecklenburg-Előpomeránia, Szász-Anhalt, Brandenburg, Szászország és Türingia hamarosan újra virágzó tájakká válik, ahol megéri élni és dolgozni 

Ehhez képest a Berlin Intézet felmérése és a statisztikák szerint

  • nyugati tartományok lakossága az elmúlt 30 évben 5,4 millió fővel gyarapodott, a keletiek 2,2 millió lakost veszítettek
  • a keletiek jövedelme átlagban ma 14 százalékkal alacsonyabb
  • egy keleti háztartás egy nyugati család megtakarításainak és befektetéseinek csak a felére képes
  • míg a nyugatnémet és a keletnémet nők egyaránt arra számíthatnak, hogy 83 éves korig élnek majd, a keletnémet férfiak csak 72 évvel kalkulálhatnak, két évvel kevesebbel, mint amennyi nyugati társaik várható életkora
  • keleten két százalékponttal volt magasabb a munkanélküliségi ráta a koronavírus-járvány előtt 
  • a már az újraegyesítés után született fiatalok közül a nyugatiaknak a 23, a keletieknek pedig csak a 12 százaléka ért teljesen egyet azzal a kijelentéssel: ma már mindegy, ki melyik országrészből származik.

Az Ossik, a keletiek és a Wessik, a nyugatiak közötti különbségeknek történelmi okaik is vannak. 

A kedélyes Rajna-vidék és a zord Poroszország között évszázadokon túlmutatóan mentalitásbeli, társadalomszerkezeti ellentét alakult ki. Ezt csak felerősítette, hogy a nyugati rész részesült a Marshall-segélyből, majd később a szociális piacgazdaságból, az NDK-hoz került keleti rész pedig a kommunizmus terhét nyögte. Ennek hatásai a mai napig megmaradtak 

– mondta az Indexnek Prőhle Gergely volt berlini magyar nagykövet, Németország-szakértő. 

Prőhle hangsúlyozta: noha az öt keleti új szövetségi tartomány közül a legfejlettebb, Szászország is elmarad a legfejletlenebb nyugati, Bréma mögött, Szászország és Türingia be tudott kapcsolódni a technológia, a tudomány, az innováció jellemezte új tudásgazdaságba. Ez olyan keletnémet terülelekre nem jellemző, mint például az északkeleti Mecklenburg-Előpomeránia tartomány. 

Az, hogy a különbségek harminc év elteltével is fentmaradtak, Angela Merkel felelőssége is. A kancellár természettudósként mindig a praktikumot helyezte az első helyre, de a társadalompolitikai szempontokat elhanyagolta

– mondta Prőhle, megemlítve, az utóbbi időben megfigyelhető a Nyugatról Keletre áramló népességáramlás, ami egyrészt annak a következménye, hogy a keleti tartományokat kevésbé érik el a német bevándorláspolitika negatív hatásaival járó kihívások. Másrészt pedig míg nyugaton az egekbe szögtek az ingatlanárak és a lakbérek, a keleti tartományokban sok helyütt megfizethető a lakhatás. 

A legfrissebb statisztikák szerint a 83 milliós Németországban élő 11 millió külföldi illetőségű országosan a lakosság 12,5 százalékát alkotja, de messze a nyugati tartományok viszik ebben a prímet lélekszámban és arányosan is. Észak-Rajna-Vesztfáliában csaknem hárommillióan, Bajorországban és Baden-Württembergben csaknem kétmillióan élnek, miközben az idegenek jelenléte egyik keleti tartományban sem éri el sem az 5 százalékot, sem pedig a 250 ezer főt. 

Borítókép: A berlini fal Keleti Oldali Galéria (East Side Gallery) nevű szakasza a német fővárosban 2020. szeptember 30-án, három nappal a német országegyesítés 30. évfordulója előtt. A német egység napján, október 3-án a kettészakadt Németország 1990-es újraegyesítéséről emlékeznek meg. A korábbi szocialista blokkhoz tartozó Német Demokratikus Köztársaság ezen a napon csatlakozott a Vasfüggöny túloldalára került Német Szövetségi Köztársasághoz. Fotó: MTI/EPA/Filip Singer