Újabb háborúra készülnek a vesztes örmények

Egyre nagyobb tömeg követeli a kormány bukását Örményország fővárosában, Jerevánban. A tüntetők tegnap vonultak az utcára, miután hétfő éjjel a Hegyi-Karabahban kiújult konfliktust lezáró nyilatkozatot írt alá Azerbajdzsán és Örményország. A Moszkva közvetítésével tető alá hozott megállapodás súlyos vereséget jelent Örményország számára. 

A nyilatkozat tartalma kimondhatatlanul fájdalmas számomra és népünknek

– ismerte el a vereséget Nikol Pasinján örmény miniszterelnök. A Jerevánban uralkodó közhangulat alapján azonban a kormányfőnek vállalnia kell a politikai következményeket. A tegnap kezdődött spontán tüntetések tettlegességig fajultak: a demonstrálók kormányirodákat dúltak fel, illetve megverték a házelnököt is; Ararat Mirzoján kórházba is került. A tüntetők összecsaptak a rendőrséggel, egyes hírek szerint eddig legalább húsz embert tartóztattak le. Egy Jerevánban élő forrásunk, Aram Harutyunyan az Indexnek elmondta:

Ezek többségükben pár százalékos támogatottságú pártok, most azonban közös találkozókat szerveznek egy összehangolt ellenzéki mozgalom megalkotására. Egyesek szerint az Egyesült Államokkal kellett volna jobb kapcsolatot ápolnia a kormánynak, hogy elkerülje a vereséget. Mások úgy gondolják, hogy a háborús áldozatok számát mérsékelni lehetett volna, ha korábban megállapodást születik, mikor a vereség elkerülhetetlen vált

– mondta forrásunk. Pasinján önmagát korábban „örménypárti” vezetőként definiálta, utalva ezzel arra, hogy sem az Egyesült Államok, sem Oroszország mellett nem foglal egyértelműen állást. A hétfő éjjeli megállapodás azonban rámutatott, hogy a progresszív vezető rosszul egyensúlyozott a nagyhatalmi érdekek között. A jogilag Azerbajdzsánhoz tartozó, ám örmények lakta Hegyi-Karabahért szeptember 27-én indított offenzívát Baku, a hathetes harcok végén az azeri csapatok már a stratégiailag kiemelten fontos Susa várost ostromolták.

A megállapodás értelmében orosz békefenntartók biztosítják a térség biztonságát. Az eddig megjelent elemzői vélemények hangsúlyozzák, Vlagyimir Putyin orosz elnök újabb stratégiai hídfőállást épített ki a Kaukázusban, miközben a nyugati világ átengedte a terepet Moszkvának, illetve az azeri erőket támogató Törökországnak. 

Harutyunyan azt is elmondta, az örményekben kavarognak az érzelmek. Miközben az elhibázott diplomáciát számonkérik a kormányon, a nyugati világgal szemben csalódottságuknak, elkeseredettségüknek adnak hangot.

Azerbajdzsán és Törökország ellen kellett háborút vívnunk. Az azeriek ráadásul zsoldosokat, szélsőséges iszlamistákat is toboroztak, miközben a nyugati világ ölbe tett kézzel nézte végig a vérontást 

– fogalmazott. Hozzátette, Törökország NATO-tagállam, Azerbajdzsánnak pedig fontos olajtartalékai vannak, miközben Örményország híján van a természeti kincseknek.

A konfliktus hátterében ráadásul Moszkva és Ankara regionális viaskodása áll, amibe a nyugati országoknak látszólag nem volt erőforrása beavatkozni

– mondta  Harutyunyan.   

De frusztrálja az örményeket az is, hogy a méltatlan békét követően egy sor problémával kell megbirkózniuk.  Kezdeniük kell valamit például a Hegyi-Karabahból érkező, becslések szerint 70-75 ezer menekülttel, többségük ráadásul aligha tér majd vissza az azeriek által megszállt területekre. De nem mindenki örül a z orosz békefenntartóknak sem. Tevékenységük Hegyi-Karabahra korlátozódik, a hétfői megállapodás értelmében közel kétezer orosz katona és 90 páncélozott harcjármű fogja biztosítani a térséget.

Keddi hírek szerint az első csapatok már megérkeztek. Az orosz egységek a harcoló feleket választják el egymástól, illetve elzárják az Örményországot és Hegyi-Karabah fővárosát, Sztepanakertet összekötő úgynevezett Lacsin-folyosót.

A szerződés értelmében az oroszok öt évre maradnak; jelenlétük az örmény és az azeri fél hozzájárulásával meghosszabbítható. Forrásunk szerint azonban hosszú távon ennek nincs jelentősége.

– mondta Harutyunyan. Hozzátette: Örményországnak most szövetségeseket kell szereznie a világban, és fel kell készülnie a Hegyi-Karabahért folytatott újabb háborúra.

(Borítókép: Tüntetők Jerevánban 2020. november 11-én. Fotó: Hayk Baghdasaryan/photolure / Reuters)