Holland EU-diplomata az Indexnek: Milyen magyar győzelem?

Meglep, hogy Magyarország máris valamiféle győzelemről beszél. Hollandia jelenleg tanulmányozza a (német) tervet, hogy világosan lássuk, mik lennének a javaslat következményei 

– nyilatkozta az Indexnek Roy Kenkel holland EU-diplomata arról: szerdai hírek szerint az EU soros német elnöksége előzetes megállapodásra jutott az uniós költségvetést hetek óta vétóval fenyegető Magyarországgal és Lengyelországgal. Ha ezt az uniós csúcs is elfogadja, megnyílik az út a 2021–27-es EU-költségvetés és a járvány utáni helyreállítási alap elfogadása előtt. 

Frissítés: Angela Merkel német kancellár szerint nagyon fontos jelzés lenne a mostani konszenzus az uniós büdzséről. Emmanuel Macron francia elnök és Charles Michel (belga) európai tanácsi elnök is reményét fejezte ki csütörtök délben, hogy órákon belül meglehet az uniós megállapodás – számolt be a Politico brüsszeli élő blogja a csúcs kezdetén.

Igor Matovič szlovák miniszterelnök a Twitteren optimistának mondta magát a megállapodással kapcsolatban. 

De mindezzel együtt csütörtökön is voltak még szkeptikus országok. „Fő szabály szerint” az EU-tagállamok annak arányában szigorúak a magyar és a lengyel kormánnyal szemben, minél inkább nyugat és észak felé haladunk. 

Vihar egy rendelet körül 

Mark Rutte holland kormányfő csütörtökön még fenntartásait hangoztatta Brüsszelben; garanciákat akar, a tanács jogi szolgálatának véleményét kéri, és visszamenőleges hatályt a később életbe lépő jogállamisági rendeletnek. 

A hollandok a legnyíltabb bírálók közé tartoznak, a német Die Zeit ma reggeli cikke pedig rajtuk kívül a dánokat és a belgákat említi olyanokként, mint akiknek még fenntartásaik vannak: nem akarják felvizezni a sokat emlegetett jogállamisági rendeletet. 

Didier Reynders (belga) igazságügyi EU-biztos csütörtökön azt mondta: a rendeletnek változatlannak kell maradnia. 

Pedig Szijjártó Péter külügyminiszter és Varga Judit igazságügyi miniszter már szerdán győzelemről beszélt, és Orbán Viktor kormányfő is azzal indult Brüsszelbe, hogy „a nyerő lapok a mi kezünkben vannak”. 

Az Indexen is írtunk arról, hogy a kompromisszumterv értelmében

• a rendszerbe épített jogállamisági mechanizmust – amely a magyar–lengyel vétó oka volt – csak akkor indítják el, ha az adott tagország döntései sértik az EU pénzügyi érdekeit, és nem lehet politikai célokra használni, vagyis például a bevándorlásról szóló vitában élni vele,
• egy úgynevezett vészfékmechanizmus arról fog szólni, hogy az Európai Bizottság által javasolt szankciókat az állam- és kormányfők elé terjesztik,
• az egész jogállamisági mechanizmus életbelépését felfüggesztik, amíg az Európai Bíróság döntést nem hoz, hogy az összefér-e az uniós joggal. 

Van a lengyel kormánynak is olyan tagja, akinek nem tetszik ez a megoldás: lehet, hogy Orbánon segít egy elhúzódó bírósági eljárás, értsd: akár a 2022-es, a magyarországi választásokig is kitartó halasztás, de rajtuk nem feltétlenül.

Ezért Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter, akit a Politico idézett, szőröstől-bőröstől megszabadulna az egész jogállamisági rendelettől. 

Jelen pillanatban nem világos, mi lesz a rendelet sorsa – akármilyen felfokozottak is a nyilatkozatok. 

A politikusok a válságokat gyakran látványpolitizálással kezelik

– mondta az Index megkeresésére Lattmann Tamás nemzetközi jogász, aki úgy látja: 

Lattmann szerint most az a helyzet: az Európai Bíróság januártól nem fogja kezdeményezni, hogy a tagállamok tanácsa szerezzen érvényt a rendeletnek, és lépjen fel Budapest és Varsó ellen vélt vagy valós jogsértések miatt, az uniós pénzekkel revolverezve. 

De ki fordul a bírósághoz? 

Ha a magyar (és a lengyel) kormány nagyon trükkös akar lenni, akkor ők nem – elvégre azt ígérték nekik, amíg a bíróság nem dönt, nem használható fel ellenük a rendelet. Lehet persze, hogy ezt valamely más tagállam megelégeli, és beadvánnyal fordul a luxemburgi talárosokhoz. 

Egy-egy eljárás az Európai Bíróságon másfél-két évig is eltarthat, a gyorsított eljárás csak 4-6 hónapig, de azt elég ritkán rendelik el. Most sem utal semmi arra, hogy ez következne. Ha tehát az uniós csúcs jóváhagyja az előzetes megállapodást, Orbán Viktor valóban kap legalább másfél év egérutat. 

(Bortókép: Orbán Viktor. Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher)