Közép-európai körkép: nem csak nálunk tesz be az ünnepeknek a vírus

Ausztria

A magyar kormány következetesen másolja laboratóriuma, azaz Bécs járványügyi lépéseit, ami az ünnepi időszakra mintha taktikát váltott volna. Nyugati szomszédunknál jönnek ugyan enyhítések, megnyílnak például pár napra a sípályák, ugyanakkor „karácsonyi karanténszabályokat” vezetnek be, és törlik az újévi rendezvényeket is.

Ennek értelmében 14 napos karantén vár minden beutazóra, aki veszélyesnek minősített országból érkezik – ahogyan a legtöbb európai állam, úgy Magyarország is ebbe a kategóriába tartozik. De a kötelező karantén vonatkozik azokra az osztrákokra is, akik a megszabott országok valamelyikébe látogatnának el az ünnepek alatt. Ez jelentős szigorírás a mostani rendszerhez képest: jelenleg egy 72 óránál nem régebbi negatív teszt birtokában bárki beléphet az országba. A szigorítások várhatóan december közepén lépnek hatályba, közben pedig Ausztria felkészül a tömeges tesztelés levezénylésére. 

A bécsi kormány egyelőre nyitva hagyja a lehetőséget az enyhítések előtt. A hotelek és éttermek január 6-án nyithatnak újra, ugyanakkor karácsonyi vásárokra ebben a szezonban nem kerül sor.

Szlovákia

Karácsonyra bezárják Szlovákiát, erről többórás ülésezés után a szlovák krízisstáb hozott döntést. Az értesülést Roman Mikulec belügyminiszter is megerősítette, erről szerdán a korkep.sk számolt be. A hír háttere is érdekes, Pozsonyban ugyanis belpolitikai torzsalkodásba csapott át a nemzetközi sajtóban sikersztoriként tálalt tömeges tesztelés. Miközben a kormány kiáll a tömeges és kötelező mintavétel mellett, az ellenzék és a köztársasági elnök is egyre többet támadja Igor Matovič miniszterelnököt. Zuzana Čaputová államfő már korábban is szkeptikusan viszonyult a tömeges tesztelés kötelező jellegéhez, vélhetően azért, mert ahogyan korábban is szóvá tette, utólag értesült a kormány terveiről. Azóta közel négymillió embertől vett mintát vizsgáltak be, és az ünnepekkel összefüggésben újabb kört terveznek. 

Hozzátette, Matovičnak fontolóra kellene vennie, hogy átadja a járványhelyzet kezelését a kormány valamely más tagjának.

Vagy kijelenti az elnöki palota, hogy tévedett, vagy továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy önkéntesnek kell lennie a tesztelésnek, és akkor a teljes lezárás következik

– idézte az Új Szó a szlovák miniszterelnök erre adott reakcióját. Matovič hozzátette, ha lezárásokra kerül sor, azt az elnöki palotának kell közölnie a lakossággal. A kormány tehát még szigorúbb intézkedésekkel zsarolja Čaputovát, a belpolitikai adok-kapok miatt pedig az is előfordulhat,

A két politikus a héten zárt ajtók mögött vitatja meg nézeteltérésüket, a krízisstáb bejelentése azonban arra utal, hogy nem sikerült tisztázni a konfliktusukat.

Ukrajna

Egyelőre Ukrajna képviseli a környező országok közül a szabadelvű járványpolitikát. Keleti szomszédunknál stabilnak mondható a helyzet; erre utalt legalábbis a minap Makszim Sztyepanov egészségügyi miniszter. Sztyepanov kijelentette: a kijárási tilalom bevezetése csak az államfő és a nemzetbiztonsági tanács vonatkozó rendelete után lehetséges.

Három-négy hétnyi szigorú korlátozás sokak számára a munkahelyük elvesztését jelentené. A minisztérium a kijárási tilalom bevezetését sem tervezi, ahhoz ugyanis rendkívüli állapotot kellene bevezetniük. Mindehhez pedig az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács döntése, valamint elnöki rendelet és parlamenti szavazás is szükséges. 

Románia

Szintén engedékenyebb Románia, ahol a kormány lazításokat tervez az ünnepek idejére. Ludovic Orban (tegnap már lemondott) miniszterelnök és Klaus Iohannis államfő is hangsúlyozta a javuló járványügyi statisztikákat, erre hivatkozva a kormányfő – még a választási hajrában – bejelentette,

Szerbia

Déli szomszédunknál nem csak a koronavírus miatt kell újragondolni az ünnepeket. A Kreni-promeni elnevezésű csoport az egyik kezdeményezője annak az akciónak, amelynek keretében a helyi önkormányzatok a költségvetésük egy részét súlyos betegségben szenvedő gyermekek gyógyítására fordítják.

Eddig hét város csatlakozott a kezdeményezéshez, a belgrádi városvezetés egyelőre nem reagált a felhívásra. Szintén kiemelt téma most a szerb sajtóban a külföldön dolgozó állampolgárok hazatérésének problémája. Ausztriában, Svájcban, Németországban és Olaszországban dolgozik a legtöbb szerbiai vendégmunkás.

Szlovénia

Csütörtökön döntött arról a szlovén kormány, hogy egyelőre nem enyhít a koronavírus-járvány megfékezésére hozott szigorú intézkedéseken. Bár a kormány korábban azt tervezte, hogy szerdai ülésén lazít a korlátozásokon, ezt nem tehette meg az általa elfogadott ütemterv miatt, amelyben még múlt héten sávokat határoztak meg a napi új esetek, valamint a kórházban kezelt betegek számára vonatkozóan. A másfél hónapja tartó zárlat így folytatódik.

A kabinet szombaton tárgyal az egészségügyi intézmények vezetőivel és a gazdasági ágazat képviselőivel, majd csak ezután dönt a korlátozások meghosszabbításáról vagy enyhítéséről.

Első körben részben újraindítanák a közösségi közlekedést, kinyitnák a múzeumokat, a könyvtárakat, a galériákat, a fodrász- és szépségszalonokat. Ehhez azonban heti bontásban 1350 alá kellene csökkennie az új fertőzöttek, valamint 1200 alá a kórházban kezelt betegek számának. Szlovéniában a kormány által közzétett adatok szerint szerdán 1849-cel 91 922-re nőtt a fertőzöttek száma. 

Horvátország

Déli szomszédunknál az elmúlt egy nap alatt rekordszámú, 4620 új fertőzöttet azonosítottak, a járvány kezdete óta megfertőződöttek száma ezzel elérte a 163 992-t. 

Davor Bzinovic belügyminiszter, a válságstáb vezetője a sajtónak úgy nyilatkozott: ahhoz, hogy enyhíteni lehessen a korlátozásokon, csökkennie kell az újonnan fertőzöttek számának. „Ez a szám azonban tovább nőtt Horvátországban - mondta, ezzel arra utalva, hogy az ünnepekre sem lehet a szabályok lazítására számítani″ – mondta a belügyminiszter.

Németország

Egy friss felmérés szerint a német lakosság 53 százaléka támogatná a korlátozások feloldását karácsonykor, míg 44 százalékuk inkább fenntartaná azokat. Ennél is szigorúbban a németek az újévet illetően: 68 százalékuk kitartana a korlátozások mellett, és csak 30 százalékuk oldaná fel azokat. 

Az ARD közszolgálati hírcsatorna azt követően mérte fel a közhangulatot, hogy

A statisztikák alapján azonban még az óvatos engedményeknek sincs alapja, amit több politikus szóvá is tett. Markus Söder bajor kormányfő a héten koronavírus-csúcstalálkozót kezdeményezett a tartományi vezetők részvételével, indítványozva: vitassák meg a járvány elleni védekezés következő lépéseit. Németország november 2-án vezetett be részleges lezárást, és a tervek szerint január 10-ig tartják fent a szigorítást. Peter Altmaier gazdasági miniszter azonban elmondta, az eredmények a vártnál sokkal rosszabbak, ezért Söderhez hasonlóan szintén a helyzet mielőbbi megvitatása mellett szólalt fel.