2020-ig maradnak az elöregedett űrsiklók

A NASA a katasztrófa után nem szívesen indítja útnak a megmaradt űrsiklóit, de nincs más választása, ugyanis csak azok segítségével folytatható a 60 milliárd dolláros Nemzetközi Űrállomás (ISS) építése. A Columbia elvesztése bebizonyította, hogy sürgősen ki kell fejleszteni az űrsiklók új generációját, amelyekkel végleg leválthatnák a több évtizede használt flottát.

A NASA az öt űrsiklójából eddig kettőt veszített el a 113 kilövés alatt. A Challenger 1986-ban, röviddel a kilövés után robbant fel. A Columbia az első űrsikló, amely landolás közben semmisült meg. A katasztófa után egy órával Bill Ready, a NASA űrrepülésekkel foglalkozó ügyintézője azt nyilatkozta a New Scientist-nek, hogy meg kell vizsgálniuk a történteket, aztán tovább kell lépniük.

Egyelőre annyit tudnak tenni, hogy nem indítják útnak a megmaradt három űrsiklót. Azt nem lehet tudni, hogy a hibaforrások megtalálása és a javítások mennyi időt vesznek igénybe. A Challenger katasztrófája után 32 hónapra volt szüksége a NASA-nak a kilövések újraindításához, de ma már sokkal fejlettebb technológiák állnak a mérnökök rendelkezésére.

Egyedül Oroszország képes ellátni az űrállomást

Jelenleg az egyik legfontosabb kérdés az űrállomáson ragadt háromtagú legénység helyzete. Az Atlantis márciusban vitt volna fel új személyzetet és eszközöket, de jelenleg nem valószínű, hogy ez a kilövés meg fog valósulni a tervezett időpontban. Ugyanakkor bíztató, hogy a vasárnap fellőtt orosz Progress rakéta júniusig elegendő élelmiszert szállít az űrállomásra.

Egyedül Oroszország képes legénységet és ellátást szállítani az űrállomásra, amíg az űrsiklók kilövése újra nem folytatódhat. A legénység visszatérhet a Földre a novemberben odaszállított Szojuz "életmentő csónakon", amelyet csak hat hónapig lehet az űrben hagyni, de az oroszok tudják helyettesíteni. Más kérdés, hogy az orosz űrügynökség igencsak pénzszűkében van, és hadilábon áll az Egyesült Államokkal az űrutazások pénzügyi támogatását illetően. Ha ezek a kérdések nem rendeződnek, előfordulhat, hogy a NASA kiürítheti az állomást.

2020-ig szükség van az űrsiklókra

Az űrsikló-flotta kényszerpihenője kérdésessé teheti a félig kész ISS továbbépítését, amely az eddigi legdrágább objektum az űrben. A hatalmas berendezéseket kizárólag űrsiklók képesek felvinni a világűrbe, ráadásul még hét űrmisszióra lenne szükség ahhoz, hogy 2004 februárjáig elkészülhessen az űrállomás.

Tavaly novemberben Sean O'Keefe, a NASA munkatársa bemutatta egy új űrrepülő terveit, amely azonban kis méreténél fogva csak embereket és kisebb csomagokat tudna szállítani, súlyos berendezéseket nem. Az új űrrepülővel az első repüléseket leghamarabb 2012-re tervezték, de éles bevetésre csak 2015-ben került volna sor, ezért a NASA 2020-ig semmiképpen nem akarja leselejtezni az űrsiklóit.

A statisztikai adatok alapján azonban nem lenne bölcs döntés az űrsiklókat még 17 évig üzemeltetni. Az eddigi 113 kilövésből kettő végződött katasztrófával, és évente hat kilövéssel számolva biztosan várható újabb katasztrófa a következő évtizedben.