Moszkvának fájhat igazán Navalnij visszatérése

– így búcsúzott az Instán követőitől Alekszej Navalnij felesége, Julia Navalnaja a Berlinből Moszkvába induló repülőgép fedélzetén. Az orosz kultfilm, a Brat 2 zárójelenetéből vett idézet feltette a koronát az ellenzéki házaspár látványos távozására. Az augusztusban, feltehetően novicsok idegméreggel kórházba került, majd Berlinbe távozott Navalnij és felesége vasárnap este indult vissza Oroszországba, az eseményt az egész világsajtó közvetítette. A repülőgép tömve volt újságírókkal, aktivisták kísérték őket a berlini repülőtérre is.

A moszkvai hatóságok fogadtatása már kevéssé volt szívélyes. A Pobeda légitársaság gépének a menetrend szerint Vnukovóban kellett volna leszállnia, de azt a repteret a moszkvai hatóságok lezárták. Vnukovóban százak gyűltek össze a politikus fogadására, a rendőrség közülük több tucatot őrizetbe vett. A Moszkvába vezető autópályát is lezárták a hatóságok, megakadályozva, hogy Navalnij követői és a reptéren összegyűlt tévéstábok elinduljanak Seremetyjevo felé.

A letartóztatás ürügyeként egy 2014-es eljárás szolgált: Navalnijt és öccsét, Oleget 2014-ben, az úgynevezett Yves Rocher-ügyben ítélték el csalás és pénzmosás címén. Alekszejre öt év felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki a bíróság, a vád szerint a fivérek 26,8 millió rubel kárt okoztak az Yves Rocher cég oroszországi leányvállalatának, további 4,5 milliót egy másik cégnek. Az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat közölte: hiába a letöltendő börtönbüntetés, a politikus a bíróság ítéletéig, de legalább harminc napig őrizetben marad.

Alekszej Navalnij sajtótitkára Kira Jarmis által a Twitter közösségi oldalon közreadott videofelvételről készített kép a Moszkva szomszédságában fekvő Himki rendőrkapitányságán fogva tartott Navalnijról 2021. január 18-án

Fotó: Kira Jarmis / MTI

A nyugati világ azonban politikai ügyként kezeli Navalnij őrizetbe vételét. Számos európai ország, közöttük a ruszofóbiával aligha vádolható magyar kormány is elítélte őrizetbevételét, még az Oroszországban menedékjogot kapott nagy amerikai szivárogtató, Edward Snowden is csatlakozott a tiltakozókhoz. Közben kisebb tüntetésekre került sor Moszkvában is.

Navalnij pontosan tudta: ha visszamegy Oroszországba, letartóztatják. Rászállt Putyinra és az orosz titkosszolgálatra, az FSZB-re is

– mondta el az Indexnek Bendarzsevszkij Anton, a Danube Institute geopolitikai kutatócsoportjának vezetője. A szakértő szerint az ellenzéki politikus visszatérése mégis Moszkvának okozza a legnagyobb gondot. A Kreml lépéskényszerbe került, miközben kezelnie kell az erődemonstráció nemzetközi következményeit. Bendarzsevszkij Anton szerint Navalnij ezzel is tisztában volt, a nemzetközi hírnév miatt kockáztathatta meg hazatérését. 

„Az egyik eshetőség az, hogy garanciákat kapott nyugati, feltehetően német politikusoktól. Berlinbe szállítását követően Angela Merkel kancellár meglátogatta a kórházban, ami arra utal, hogy legalábbis Merkel szeptemberi távozásáig élvezi a német kormány védelmét. A másik lehetőség, hogy az ellenzéki politikus szerint nemzetközi hírneve elég nagy ahhoz, hogy ne essen komolyabb bántódása” – folytatta a szakértő. De ráérzett Navalnij a Németországot Oroszországgal összekötő, Északi Áramlat 2 gázvezetékben rejlő zsarolási potenciálra is. Augusztusban, megmérgezését követően Merkel kilátásba helyezte, hogy visszalép a projekttől. Bár tavaly decemberben a munkálatok folytatódtak, Berlin bármikor ismét összekötheti a Navalnij-ügyet a Moszkva számára kiemelten fontos energetikai beruházással. Putyin ellenfele ezért hosszabb börtönbüntetésre aligha számíthat, Bendarzsevszkij szerint valószínűbb, hogy Moszkva megpróbálja kiűzni Oroszországból a kellemetlenkedő ellenzéki politikust.

Az orosz oligarcha, Mihail Hodorkovszkij esete precedensként szolgálhat. Putyin ellenfeleként 13 és fél év büntetést szabott ki rá a bíróság, végül azonban 2013-ban elnöki kegyelembe részesült. Cserébe Németországba távozott

– idézte fel a szakértő. 

Navalnij most az egyetlen ellenzéki politikus, aki hosszú távon veszélyt jelenthet Putyin hatalmára. Országosan a lakosság 15-20 százaléka támogatja, ami Bendarzsevszkij szerint magas szám, tekintettel arra, hogy az ellenzéki politikusnak gyakorlatilag nincs felülete az orosz médiában.

„Nyilvánvalóan az a célja, hogy ő legyen Oroszország következő elnöke. Bár ez jelenleg nem reális elképzelés, tény, hogy az ellenzékben nincs más alternatíva” – folytatta a szakértő. Ha Navalnij nem is jelent pillanatnyi fenyegetést Putyin hatalmára nézve, időzítése sürgős cselekvésre ösztönzi Moszkvát. Bendarzsevszkij elmondta, szeptemberben Oroszországban parlamenti választások lesznek, és a kormány biztosan nem akarja, hogy az ellenzéki politikus szabadon agitálhasson az országban.

Borítókép: Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus egyik támogatóját őrizetbe veszik a rendőrök a moszkvai vnukovói nemzetközi repülőtéren 2021. január 17-én. MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!