Biztonsági és anyagi okok lassítják az uniós vakcinastratégiát

Újabb fronton élesedik a konfliktus az Európai Unió és a magyar kormány kapcsolatában. Ezúttal nem a jogállamiság, illetve – azzal összefüggésben – az uniós pénzek kifizetése, hanem a közös vakcinastratégia végrehajtása borzolja a kedélyeket. Az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács csütörtöki találkozóján is ez volt a téma, ezzel összhangban a kormányzati kommunikáció rákapcsolt az EU felelősségének hangsúlyozására.

Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió péntek reggeli műsorában azt mondta:

Az nem lehetséges, hogy azért haljanak meg magyar emberek, mert a brüsszeli vakcinabeszerzés lassú.

Gulyás Gergely kabinetminiszter a csütörtöki kormányinfón pedig úgy fogalmazott:

Magyarország kénytelen saját vakcinabeszerzési forrásokat keresni, miután az Európai Bizottság lassúsága miatt még mindig nem kezdődhetett meg a koronavírus elleni tömeges oltás az Európai Unióban.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már a múlt héten elmondta:

Mindenki azt várta a brüsszeli hitegetés alapján, hogy a tavalyi év végén, az idei év elején az Európai Unióban hatalmas sebességgel indul be az oltás, aminek nyomán aztán az európai országokban a meglévő korlátozó intézkedéseket, szigorításokat fel lehet majd oldani. 

A külügyminiszter hozzátette: 

egész egyszerűen botrányos helyzetet hozott létre, főleg úgy, hogy az Európai Bizottság hosszú hónapokon keresztül folyamatosan támadta azokat az országokat – mint minket is –, amelyek más forrásokból is szerettek volna oltóanyagot vásárolni.

Varga Judit igazságügyi miniszter sem hagyta szó nélkül az ügyet. Ő a késlekedéssel kapcsolatban a vakcinaútlevél kidolgozásának lassúságát hangsúlyozta:

Az oltások megkezdésével a mobilitás kérdése is napirendre kerül, hiszen továbbra is kérdéses, hogyan igazolják az állampolgárok védettségüket. Az Európai Bizottság ebben az esetben is lemaradásban van, hiszen a közös iránymutatások még nem készültek el.

A felelősségkérdés felhevítése több szempontból is érthető. Egyrészt a Magyarországon novemberben bevezetett, drákói korlátozások továbbra sem váltják be a korábban hozzájuk fűzött reményeket: az esetszámok mérséklődése mellett átlagosan még mindig ezer fő felett van a naponta regisztrált új esetek száma. Eddig 11 811 ember hunyt el a betegség következtében, a halálozási ráta jelenleg naponta átlagosan 92 fő. Ráadásul, ahogyan Európa több országában, úgy a romló gazdaság miatt Magyarországon is egyre hangosabb az elégedetlenség a korlátozásokkal szemben. Politikai szempontból tehát a járvány ketyegő bomba, a kormány ezért igyekszik Brüsszelre terelni a felelősséget.

Miért lassú az EU?

Az Index megkereste valamennyi, az ügyben illetékes intézményt. A magyar kormánytól a közös uniós stratégiát vitató Európai Tanács-találkozón képviselt álláspontot szerettük volna megtudni, azonban a vakcinavitában érintett egyetlen minisztérium sem reagált megkeresésünkre. Elértük viszont az Európai Bizottságot, a budapesti képviseletet arról kérdeztük:

Az EB válaszából kiderült, a legfontosabb ellentét a gyógykészítmények engedélyeztetése körüli vitában van. Az unióból kilépett Egyesült Királyság az EB válasza szerint azért tart előrébb a vakcinaprogramjával, mert veszélyhelyzeti használati engedéllyel kezdte el a gyógykészítmények beadását. Ennek lényege, hogy a koronavírus elleni oltást azt megelőzően elkezdik, hogy az oltóanyag teljes engedélyeztetési folyamata lezárulna. Ez egyébként az Egyesült Királyságon kívül több más országban is bevett gyakorlat, a kínai Sinopharm gyógykészítményét például nemcsak Kínában, de közel-keleti országokban is megkezdték beadni a teljes folyamat lezárulása előtt. Hamarosan Magyarországon is veszélyhelyzeti használati engedéllyel indulhat el a kínai vakcina alkalmazása, legalábbis Orbán Viktor kormányfő a pénteki interjúban erről is beszélt. Mint fogalmazott, „Kína akkor fogja küldeni a vakcinákat, ha Magyarországon megkapja a vészhelyzeti használati engedélyt”. 

Csakhogy itt felvetődik a felelősség kérdése. Míg ugyanis a  megfelelőségértékelési eljárások teljes lefolytatása esetén minden kockázatot a vakcinát előállító cég vállal, a veszélyhelyzeti használati engedéllyel beadott oltásért már az adott tagállam vállalja a felelősséget

– fogalmazott az Európai Bizottság Indexnek nyilatkozó tisztviselője. Az EB ezért azon az állásponton van, hogy ha lassabban is halad a gyógykészítmények maradéktalan bevizsgálása, első a biztonság. Az egyre türelmetlenebb választópolgárok nyomása alatt tartott tagállami vezetők azonban már inkább vállalnák a kockázatot, és gyorsítanák a folyamatot.

Piszkos anyagiak

A felelősségkérdésen túl azonban a vakcinabeszerzésnek van egy másik, eddig szemérmesen mellőzött vetülete is: az anyagi oldal. Az Európai Bizottság ugyanis elsők között kötött szerződést hat gyógyszergyártó vállalattal, a megállapodások alapján 2,3 milliárd adag vakcinát kötött le, ezért előzetesen mintegy 2,75 millárd euró került kifizetésre.

Gyógyszeripari vállalat	Maximálisan lehívható adag vakcina
BioNTech–Pfizer	600 millió
AstraZeneca	400 millió
Sanofi–GSK	300 millió
Johnson and Johnson	400 millió
CureVac	405 millió
Moderna	160 millió

Az Indexnek nyilatkozó bizottsági tisztviselő azonban elmondta: a vakcinát nem adásvételi szerződésekkel, hanem komplexebb keretmegállapodásokkal, úgynevezett előzetes piaci kötelezettségvállalásokkal kötötték le.

Az uniós álláspont a vakcina kifejlesztésének felgyorsítását célozta. A Szükséghelyzeti Támogatási Eszközből, azaz az uniós költségvetésből 2,75 milliárd euró került folyósításra a kutatás-fejlesztés felgyorsítására, ennek feltételeként persze megállapodtunk az oltóanyag árában és mennyiségében is

– tette hozzá forrásunk.

Von der Leyen telefonál 

Hiába lépett azonban elsők között az unió, a piac felülírja a korábbi megállapodást. Az oltóanyagért nagy a verseny, egyes országok, mint például Izrael, a piaci ár felett fizetnek a vakcináért. Bár az Európai Bizottság által megkötött szerződések nem nyilvánosak, így az adagonként fizetett ár sem ismert, az biztos: az első, minden engedéllyel rendelkező vakcinát előállító BioNTech–Pfizer vonakodik leszállítani a tavaly megrendelt mennyiségű vakcinát. A múlt héten jelent meg a hír, miszerint

Bár a hírek szerint a telefonhívás megtette hatását, a vakcinaversenyben zajló hajszára utal, hogy a bizottság elnökének személyesen kellett a vállalatra nyomást gyakorolnia. Az EB lapunknak nyilatkozó tisztviselője szerint, noha most valóban kiélezett a helyzet, az uniós vakcinastratégia működni fog. Miközben készülnek a szerződött vállalatok vakcinái, és halad az oltóanyagok hatósági bevizsgálása, a tagállamok a piaci árnál jóval olcsóbban, nagy mennyiségben jutnak majd vakcinához.