Peking figyelmeztetésnek szánta a kínai hadsereg akcióit Tajvan légterében
További Külföld cikkek
- Bemutatták az új francia kormány tagjait
- Lövésenként 50 forintért szedi le az ellenséges drónokat a britek új fegyvere
- Kína egyáltalán nem ijedt meg Donald Trumptól
- Már több mint ezer észak-koreai katona halt meg az ukrán háborúban
- Török sajtóhírek szerint beadta a válókeresetet a bukott szír diktátor felesége
A kínai hadsereg Tajvan közelében végzett akcióit a kínai kormányzat a sziget függetlenségi törekvéseivel és a külföldi beavatkozással szembeni figyelmeztetésnek szánta – mondta egy szerdai sajtótájékoztatón Csu Feng-lien, a kínai kormányzat tajvani ügyekért felelős irodájának szóvivője. A kínai hadsereg bombázóinak akciója egyébként nem csupán Tajvan közelében történt, hanem Tajvan légterében.
Kínai bombázók hatoltak be Tajvan légterébe
Atomtöltet hordozására is alkalmas gépekről van szó.
Legutóbb a hétvégén volt példa ilyen akcióra: a tajvani védelmi minisztérium jelentése szerint szombaton a kínai légierő 12, vasárnap pedig 15 harci gépe repült be a sziget légvédelmi övezetébe.
Kína, amely saját területének tekinti Tajvant, rendszeresen tart hadgyakorlatokat a sziget közelében, ám a berepüléseket jellemzően egy vagy két felderítő repülőgéppel hajtják végre, a hétvégi akció ezért kirívónak számít.
A hétvégi berepülésekkel kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva Csu a következőket nyilatkozta: a kínai hadsereg ezeken a gyakorlatokon keresztül mutatja be elszántságát a nemzeti szuverenitásnak és az ország területi egységének a védelmét illetően.
Az amerikai külügyminisztérium még szombaton felszólította Kínát, hogy hagyjon fel Tajvan állandó fenyegetésével és az ellene irányuló katonai, diplomáciai és gazdasági nyomásgyakorlással. A kínai külügyminisztérium erre válaszul hétfőn azt üzente Washingtonnak: „hagyjon fel azzal, hogy téves jelzéseket küld a tajvani függetlenséget propagáló szeparatista erőknek".
Tajvan békén hagyására szólította fel Kínát az amerikai külügy
Folytatódik a sziget körüli erőfitogtatás.
Peking és Tajpej között a viszony több éves közeledés után ismét fagyossá vált azt követően, hogy a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az egy Kína elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel. Az Egyesült Államok és Kína diplomáciai kapcsolatainak szintén sarokkövét képezi az egy-Kína elve.
Csu Feng-lien szerdai sajtótájékoztatóján továbbá megvádolta a tajvani hatóságokat azzal, hogy politikai megfontolásból
akadályozzák a kínai fejlesztésű, koronavírus elleni vakcinák alkalmazását a szigeten.
Amikor annak a lehetőségéről kérdezték, hogy Kína a Vöröskereszten keresztül oltóanyagokat adományozzon Tajvannak, a szóvivő elmondta, hogy szerinte a szigeten egyesek hazugságokat és kifogásokat koholnak annak elkerülésére, hogy elfogadják a kínai szárazföldről származó oltóanyagokat, ezzel pedig a helyiek életét és egészségét veszélyeztetik. A világ demokratikus országai közül egyébként Tajvan kezelte a leghatásosabban a járványt.
Ahol a vírus miatt nem csorbult a szabadság
Tajvan példásan kezelte a világjárványt. A magyar fotós az ázsiai ország rendhagyó évét örökítette meg.
A tajvani sajtó eddigi beszámolói szerint a 23,5 millió lakosú sziget 10 millió dózist vásárolt az Oxford/AstraZeneca féle oltóanyagból, és közel 5 millió dózis vakcinát a COVAX nemzetközi vakcinaelosztó kezdeményezésen keresztül szerzett be. Tajvanon eközben három, helyi fejlesztésű oltóanyag tart a klinikai tesztek korai fázisaiban. A szigeten mindazonáltal a járvány a hathatós intézkedéseknek köszönhetően nem öltött nagy méreteket,
szerdáig összesen 890 esetet, és 7 halálozást regisztráltak a pandémia kezdete óta.