Az európai-orosz kapcsolatok jövőjére is kihatással lehet a Navalnij-ügy

Moszkvába utazott csütörtökön Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, hogy az unió és Oroszország kapcsolatainak jövőjéről tárgyaljon. Ezt viszont beárnyékolja Alekszej Navalnij ellenzéki bebörtönzése, akinek szabadon bocsátására számos nyugati tisztviselő mellett Borrell is felszólított, mi több, fogadkozott, hogy moszkvai látogatásán szóba hozza az ügyet. 

Alekszej Navalnij elítélése politikailag motivált és ellenkezik Oroszországnak az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásaival.

Brüsszel és Moszkva kapcsolatai a Krím Ukrajnától történt 2014-es elcsatolása óta romlott meg, és a Belaruszban, Líbiában, a Kaukázusban, Közép-Afrikában és Szíriában játszott orosz szerep aligha segítette a normalizálást. Pedig Brüsszelnek szüksége lesz a Kreml együttműködésére egyebek mellett az iráni atomalku újraélesztésében és a klímaváltozás elleni küzdelemben. Nem véletlen tehát, hogy 2017 óta most utazik először ilyen magas rangú EU-s tisztségviselő az orosz fővárosba. 

A Kreml viszont már jó előre jelezte: badarság lenne az unió részéről összemosni Navalnij ügyét az európai-orosz kapcsolatokkal. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő le is szögezte: Moszkva kész bármit megtenni a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése érdekében, de nem hajlandó az ellenzékiről tárgyalni, arról pedig hallani sem akar, hogy Borrell találkozzon Navalnijjal. Ehelyett be kell érnie  az orosz civil társadalom képviselőivel. 

Üres fenyegetések

Az EU-ban egyre hangosabban követelik a Navalnij megmérgezése miatt a hat orosz tisztviselő ellen hozott szankciók szigorítását, kibővítését illetve további gazdasági büntetőintézkedések életbe léptetését. Az EU-s külügyminiszterek tanácsa viszont addig jutott el múlt héten, hogy ha Navalnijt nem engedik szabadon, február végén visszatérnek a szankciók kérdésére.

Még a tavaly augusztusi mérgezéses merénylet előtt maga az ellenzéki is sürgette az Európai Parlamentet, hogy szankcionáljon nemzetközileg is ismert orosz oligarchákat és üzletembereket, akik – az ellenzéki szerint – Vlagyimir Putyin vagyona felett őrködnek. Navalnij stábja harmincöt orosz vállalkozó és politikai szereplő ellen javasolta a külföldi vagyoneszközök befagyasztásával és utazási tilalommal járó szankciókat, hogy „ Oroszországon kívül és belül fokozzák a nyomást Putyinra". 

Uniós diplomaták szerint ha egyáltalán döntenek valamilyen retorziós intézkedés, az csak a Navalnij ügyében, tehát megmérgezésében és bebörtönzésében – bizonyíthatóan – közvetlen szerepet játszó csinovnyikokat és alacsonyabb szintű tisztviselőket érinthet, a „nagy halak″ pénztárcája, tehát nyugati pénzmozgása aligha kerül veszélybe.  

Ez fel is veti annak kérdését, hogy az uniós kormányok miként állnak ki Navalnij szabadsága mellett, miközben figyelmen kívül hagyják specifikus felhívását arra, hogy mely orosz nagyvállalkozókat sújtsák szankciókkal.

Mások mellett Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakcióvezetője szerint ha valóban nyomást akarnak gyakorolni a putyini rendszerre, akkor az orosz elnök körüli emberek pénztárcáját kell megcélozni, és végső esetben leállítani a Németországba irányuló orosz gázszállítási projektet, az Északi Áramlat-2-t. 

Erre azonban vajmi kevés az esély. Egyrészt a gázvezeték építése már a végső szakaszában van, másrészt még Borrell is azon az állásponton van, hogy Brüsszel nem fogja tudni rákényszeríteni Berlin arra, hogy az utolsó pillanatban leállítsa a projektet. 

Nem hiszem, hogy ez a Navalnij-kérdés megoldásának ez a módja. Az oroszok nem fognak változtatni csak azért, mert az áramlat leállításával fenyegetőzünk – fogalmazott a kül- és biztonságpolitikai főképviselő. 

Navalnij ide vagy oda, Borrell mégis Moszkvába utazik, amit a Kreml saját nemzetközi státuszának és legitimitásának igazolásaként értékel, legalábbis ezzel azt tudja demonstrálni, hogy a Nyugat még mindig tárgyalni akar vele. 

Ez az út nem a gyengeség jele – bizonygatta Borrell moszkvai útja előtt. 

Nem megtorlás, hatósági intézkedés

Az EU nem csak Navalnij bebörtönzése miatt emelt kifogást, hanem az ellenzéki híveinek felhívására szervezett tüntetések résztvevői ellen alkalmazott túlzott hatósági erőszak, valamint tömeges őrizetbe vételük miatt. 

Az Európai Tanács csütörtökön amellett, hogy sajnálatát fejezte ki az ellenzéki bebörtönzése miatt, aggasztónak találta Navalnij perének idején lezajlott tiltakozásokon részt vevőkkel, köztük újságírókkal szemben alkalmazott erőszakot és letartóztatásokat, és felszólított a szabadságjogok tiszteletben tartására. 

Ez viszont annak fényében, hogy az EU egyik legfőbb képviselője éppen Moszkvába tart, le is pattan a Kremlről. 

„Nincsenek megtorlások, törvénytelen akciók résztvevői ellen foganatosított rendőri intézkedések vannak" – mondta Dmitrij Peszkov a hatósági fellépés bírálatira. Peszkov ugyan elismerte, hogy a tüntetéseken több embert vettek őrizetbe, mint amennyinek az ügyét az elkülönítő fogházak fel tudják dolgozni, ezért sokakat továbbra is a rabszállító teherautókban tartanak fogva. Mindazonáltal megígérte, hogy a hatóságok mindent meg fognak tenni az elhelyezésük érdekében, egyúttal hozzátette: szerinte nem szabad szem elől téveszteni, hogy olyanokról van szó, akik nem engedélyezett tüntetéseken vettek részt.