Az EU-nak sem tetszik a koszovói gesztus
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Külföld cikkek
-
Továbbra sincs nyugalom Georgiában, elutasították az elnök keresetét a választással kapcsolatban - Alig értek véget a választások, Trump miatt már a kormányalakítással foglalkoznának Írországban
- NATO-főtitkár: A NATO-nak Ukrajna támogatására kell összpontosítania, nem a béketárgyalásokra
- Joe Biden kegyelme Donald Trumpot segítheti
- Puccskísérlet Dél-Koreában: betiltották a pártokat, de a parlament ellenáll
Koszovó függetlensége a mai napig megosztó kérdés a nemzetközi kapcsolatokban. A 2008-as függetlenségi nyilatkozatot követő első években mintegy 117 ország, a világ államainak többsége elismerte Koszovót új szuverén államként. Sokan maradtak viszont az ettől tartózkodók: Oroszország és Kína, az iszlám világ döntő része, valamint olyan jelentős méretű országok, mint India, Brazília vagy Etiópia. A szerb diplomácia energikus ellenkampánya nyomán ráadásul legalább tucatnyi ország visszavonta elismerését 2017–2020 között.
Izrael is sokáig vonakodott az elismeréstől, nyilvánvalóan a palesztin áthallások miatt. A koszovói politika és diplomácia hiába udvarolt neki éveken keresztül, felemlegetve az albánok kiállását zsidó honfitársaik mellett a holokauszt idején, mindez nem hozott eredményt.
Áttörés csak az Egyesült Államok közvetítésével történt 2020 derekán, ez egyike volt a Trump-adminisztráció látványos diplomáciai sikereinek. Washington erőfeszítése nyomán Izrael kitört az elszigeteltségből a Közel-Keleten, tavaly szeptemberben az Egyesült Arab Emirátus és Bahrein, majd pár hónappal később Marokkó és Szudán jelezte készségét, hogy rendezze kapcsolatait a zsidó állammal. Cserébe Izrael elismerte Washington balkáni védencét, Koszovót, amivel az túljutott egy többéves kudarcsorozaton a nemzetközi arénában, ahol egy ideje csak a szerbeknek termett babér.
Az izraeli vezetés részéről további feltétel volt, hogy Koszovó kapcsolódjon be a Hezbollah elleni diplomáciai kampányba, illetve ami még fontosabb: Jeruzsálemben nyissa meg nagykövetségét, amit eddig csak az Egyesült Államok és Guatemala tett meg.
A koszovóiakra jellemző módon ebbe talán túlságosan is könnyű szívvel belementek, nem tudni biztosan, hogy a pillanatnyi eufóriában mennyire vizsgálták meg ennek az ígéretnek az összes következményét. Az amerikaiak és izraeliek próbálják a lépés jelentőségét azzal megvilágítani, hogy Koszovó az első muzulmán lakosságú ország, amely Jeruzsálemben nyit nagykövetséget, bár ez egy kicsit hamis fényben mutatja a valóságot, mert a koszovói albánok vallásossága és az iszlám világhoz kötődése távolról sem említhető egy lapon az arab országokéval.
Persze az izraelieknek sem volt könnyű, a State Department, pontosabban Matthew Palmer balkáni különmegbízott folyamatos nyomást gyakorolt, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvétele végül létrejöjjön. Nikola Selaković szerb külügyminiszter nem is kívánta leplezni a fejlemények miatt érzett csalódottságát, hiszen próbáltak ők is lobbizni, hogy Tel-Aviv hátráljon ki a szeptemberi megállapodásnak ebből a pontjából, de be kellett látniuk, az amerikaiak erősebbek. Szerbia csak azzal tudott fenyegetőzni, hogy nem fogja áttenni képviseletét Tel-Avivból Jeruzsálembe, annak ellenére, hogy ezt szeptemberben, a Fehér Házban folytatott találkozón Belgrád is kilátásba helyezte.
Koszovó külképviseletének jeruzsálemi megnyitásával magára haragította Törökországot, a palesztin hatóságokat és az Arab Ligát is, mivel megsértette az ENSZ Biztonsági Tanácsának 478. számú határozatát, amely még 1980-ban elítélte Izraelt Kelet-Jeruzsálem megszállásáért, és megtiltotta az államoknak, hogy diplomáciai képviseleteket létesítsenek a városban.
Az ügy az Európai Unió kritikáját is kiváltotta, melynek szóvivője sajnálatosnak nevezte Koszovó lépését, hiszen ezzel szembement az EU közös külpolitikájával, amely határozottan tiltja tagállamai képviseleteinek áthelyezését Tel-Avivból.
A brüsszeli megszólalás epés reakciókat váltott ki Pristinában. A koszovóiak igen visszatetszőnek találták a bírálatot annak fényében, hogy az unió öt tagállama a mai napig nem ismerte el Koszovó függetlenségét. Az is nagy keserűséget okozott Pristinában, hogy közel egy évtizede eredménytelenül küzd a vízummentes státuszért a schengeni övezetben. Az Európai Bizottság által feltételül szabott 95 adminisztratív és politikai feltételt teljesítette is, viszont Franciaország és a Benelux államok a mai napig ellenzik, hogy az unió eleget tegyen korábbi ígéretének és könnyítse a koszovói állampolgárok beutazását.
Az Unió mentségére lehet felhozni, hogy politikailag ellentmondásos lépései ellenére – szokása szerint – „a számlát gálánsan állta”, és a koszovói függetlenség legnagyobb finanszírozójának számít. Az EU intézményeitől és tagállamaitól 2007 óta mintegy 2 milliárd eurót kapott Koszovó, donációk, kedvezményes hitelek és befektetések formájában.
Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy bár Spanyolország, Görögország, Ciprus, Szlovákia és Románia valóban nem ismerték el Koszovót, ennek ellenére politikai rugalmasságot tanúsítottak, és nem akadályozták, hogy az unió szerződéses kapcsolatra lépjen a fiatal balkáni állammal. Így léphetett hatályba 2016-ban a stabilitási és társulási megállapodás Koszovóval, ami számos pénzügyi és kereskedelmi kedvezményt juttatott Pristinának. Kicsit sajnálatos, hogy ezekről a gesztusokról a koszovói politikusok egy része hajlamos elfeledkezni, különösen, amikor a február 14-i voksolások előtti választási kampány zajlik.
A szerző a Külügyi És Külgazdasági Intézet vezető kutatója
(Borítókép: Koszovói és izraeli zászlók Koszovó fővárosában 2021. február 1-jén. Fotó: Armend NIMANI / AFP)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
