Így vághat vissza az EU az orosz és kínai vakcinadiplomáciának

Miközben az uniós vakcinastratégia kiigazításáról vitatkoznak az állam- és kormányfők az Európai Tanács most zajló csúcstalálkozóján, a járvány globális megoldása még várat magára. Szerdán a Nature magazinban jelent meg egy írás, ebben Gavin Yamey, az amerikai Duke Egyetem kutatója arra hívja fel a figyelmet: a világ összesen 2,5 milliárd lakost számláló 130 országában eddig egyetlen adag vakcinát sem adtak be.

Miközben ezeket a sorokat írom, 191 millió Covid–19 elleni oltást regisztráltak a világon; több mint háromnegyedét abban a tíz országban, melyek a világ össztermelésének 60 százalékát adják

– kezdi Yamey. Cikkében a kutató arról is ír, hogy miközben a magas bevételű országokban élők a Föld lakosságának csak 16 százalékát teszik ki, a koronavírus elleni oltások több mint felét birtokolják. 

A jelenség annak tükrében különösen problémás, hogy csütörtökön a The Guardian megírta: az Európai Unió 27 tagállama között szétosztott mintegy 6 134 000 dózisból nagyjából 4 849 000 nem adtak még be. Pedig a globális átoltottság problémáját már tavaly felismerte a nemzetközi közösség, ennek orvosolására jött létre a COVAX együttműködés. A részben az Egészségügyi Világszervezet által gondozott szervezet lényege, hogy az eddig csatlakozott 190 ország anyagi felajánlásokat tesz, ennek köszönhetően nagy tételben, vagyis alacsonyabb áron rendel vakcinát a gyártóktól. A megvásárolt gyógykészítményeket pedig igazságosan osztják szét a gazdag és szegény országok között. Ahogyan azonban Yamey is felhívja rá a figyelmet, a gazdag országok többsége eddig közvetlenül állapodott meg a gyártókkal.

A COVAX ezért 2021-re eddig összesen 2 milliárd adag vakcinát kötött le, miközben a gazdag országok már 5,8 milliárd dózist vásároltak.

A világ még nem ismerte fel: amíg nincs meg a kellő átoltottság a világ minden országában, addig nem állhat vissza a régi rend, nem indulhat újra a világgazdaság

– ezt már Peter Liese európai parlamenti képviselő mondta el az Indexnek. Az Európai Néppárt (EPP) német politikusa az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti együttműködésen kezdett el dolgozni, aminek lényege a vakcinagyártói kapacitás gyors megnövelése. Az elmúlt időszak legnagyobb felismerése ugyanis az volt, hogy hiába készül el időben egy gyógykészítmény, ha hiányzik a megfelelő gyártási kapacitás.

Problémát okoz azonban, hogy az európai és amerikai gyártóknak ehhez át kellene adniuk a gyártáshoz szükséges információkat. Márpedig a vakcinák pontos felépítése a szellemi tulajdon védelme alatt áll, amire egy világjárvány idején a gyógyszergyártó vállalatok aranybányaként tekintenek. 

Az elképzelésről először az Európai Parlament februárban szervezett háttérbeszélgetésén lehetett hallani. Az esemény központi témája az európai gyógyszergyártók szállítmányainak késlekedése volt, amivel kapcsolatban az orosz és a kínai vakcina is szóba került. Ezen a ponton Magyarországot is említették.

Az Európai Uniónak tehát geopolitikai szempontból is fontos lenne, hogy a gyártói kapacitás megnövelésével fejlődő országoknak eljutassa a nyugati vakcinákat. Ehhez azonban a nyugati gyártókat együttműködésre kell bírni az EU-n kívüli, fejlődő világ országaival, márpedig a korábban megjelent hírek szerint erre kevés a hajlandóság. A szellemi tulajdon védelmét, a szabadalmakkal történő kereskedést a Kereskedelmi Világszervezet, a WTO is szabályozza.

Ahogyan azonban arra már tavaly többen felhívták a figyelmet, az úgynevezett TRIPS egyezményt meghaladta az idő, merev szabályaival aránytalanul nagy védelmet biztosít a fejlett országoknak. Ez lassítja a globális átoltottság elérését, ezért India és Dél-Afrika tavaly októberben felvetette: szükséges lenne az egyezmény ideiglenes felfüggesztése. A javaslat azonban a gazdag országok ellenállásán megakadt. Akkor még az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és az Európai Unió is ellenezte az egyezmény felfüggesztését.

(Borítókép:  Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatót tart az új típusú koronavírus és mutációi elleni fokozottabb védekezést célzó HERA Incubator nevű programról Brüsszelben, 2021. február 17-én. Fotó: MTI/EPA/Aris Oikonomou)