Tibor
2 °C
8 °C

Kalóztámadás és emberrablás: ez a világ legveszélyesebb tengere

GettyImages-576838666
2021.03.04. 14:31
Sehol máshol a világon nincs annyi kalóztámadás, mint a Guineai-öbölben. Csak tavaly 135 tengerészt ejtettek foglyul. A térség a szomáliai partoknál is sokkal veszélyesebb. Az EU új, szigorúbb megoldásokkal próbálkozik. A helyi szakértő szerint a megoldás a szárazföldön van.

A Guineai-öböl Szenegáltól Angoláig húzódó térség, megközelítőleg 6000 kilométernyi partszakasszal. Fontos nemzetközi szállítási zóna, kőolaj, gáz és egyéb áruk innen jutnak el Afrika középső és déli részére, illetve onnan vissza. Naponta körülbelül 1500 halászhajó, tartályhajó és teherhajó közlekedik a vizein. A kalózkodás, a tengeren elkövetett fegyveres rablások, a tengerészek elrablása, az illegális halászat, csempészet és az emberkereskedelem, valamint a nemzetközi szervezett bűnözés komoly veszélyt jelentenek a régió biztonságára és gazdasági fejlődésére. Válaszul ezekre a kihívásokra az EU mostanra egy tengerbiztonsági kísérleti projektet dolgozott ki.

A Nemzetközi Tengerészeti Iroda (IMB) adatai szerint az emberrablók 2020-ban a Guineai-öbölben 84 támadást hajtottak végre különböző hajók ellen, és 135 tengerészt raboltak el, váltságdíjat követelve értük. 2018 és 2019 között közel 50 százalékkal, míg 2019 és 2020 között mintegy 10 százalékkal nőtt a tengeri emberrablások száma, amelynek több, mint 95 százalékát a térségben követték el.

Januárban a libériai zászló alatt hajózó török Mozart konténerszállító 300 kilométerre volt a nigériai partoktól, amikor a kalózok a semmiből csaptak le.

A sajtóban megjelent beszámolók szerint drámai jelenetek játszódtak le a fedélzeten. Az elrejtőzött legénységet a kalózok síri csendben közelítették meg. Ezután hat órán keresztül próbálták kinyitni a helyiség ajtaját, ahol a tengerészek már a legrosszabbra készültek. Miután a kalózoknak sikerült behatolni, a támadásban egy ember meghalt, tizenöt másikat pedig elraboltak. A kalózok minden eszközt megsemmisítettek, kivéve a navigációt, így pár főnyi személyzettel a konténerszállító végül partot ért. A tengerészek azóta kiszabadultak a fogságból, arról nincs információ, hogy végül mennyi váltásdíjat fizettek értük, de még Erdoğan török elnök is megszólalt az ügyben.

Egyre merészebbek a kalózok

A kalózoknak ritkábban kell ellenállástól tartaniuk – mondta Michael Howlett, az IMB igazgatója a Deutsche Welle hírportálnak. „Egyre több időt mernek eltölteni egy-egy fedélzeten. Előfordult, hogy egy napot is eltöltöttek a megtámadott hajón, anélkül, hogy bárki megzavarta volna őket.”

Az elmúlt két-három évben a Guineai-öböl a nemzetközi kalózkodás fő terepévé vált. Fontos stratégiai régió, ahol az európai kereskedelem jelentős része is zajlik – nyilatkozta Joao Gomes Cravinho portugál védelmi miniszter. 2014 óta az EU több mint 55 millió euróval járult hozzá a kalózkodás elleni küzdelemhez. Januárban az uniós állam- és kormányfők hatékonyabb fellépésről döntöttek. Számos európai haditengerészeti hajó már most is aktív a régióban, ezeket a jövőben hálózatba kapcsolják a járőrözés koordinálása és a kalózok tevékenységével kapcsolatos információk cseréje érdekében.

Az, hogy egy hadihajó segít-e egy megtámadott hajónak, jelenleg esetleges. Novemberben például egy olasz flotta helikopterrel üldözte el a kalózokat, akik egy dán hajóra próbáltak feljutni.

Kamal-Deen Ali, az afrikai Tengerjogi és Biztonsági Központ vezetője szerint azonban ez nem lehet hosszú távú megoldás. Szerinte több segítségre van szükségük a part menti országoknak, ahol szinte minden hiányzik – beleértve a jól képzett haditengerészeti tiszteket is. Több térségbeli államnak még működő radarrendszere sincsen, hogy a vizeit ellenőrizni tudja – mondta Ali.

A probléma gyökerei mélyre nyúlnak

A Nemzetközi Tengerészeti Iroda vezetője szerint is regionális probléma a kalózkodás a Guineai-öbölben, ezért regionális választ is igényel. „Vannak biztató jelek, Nigéria például nagyjából 165 millió eurót fektetett új megfigyelőrendszerekbe, a hajókba és repülőgépekbe.” De Howlett szerint a vízi jelenlét nem elég, mert a kalózok a bűncselekményeket mindig szárazföldön tervezik, és a szárazföldön is fejezik be. Itt vannak a bandák központjai, és a zsákmányokat is itt terítik. A megoldáshoz az is szükséges, hogy a kalózkodást szigorúbban büntessék a helyi törvények.

 A tengerbiztonsági központ vezetője elmondta, hogy a legtöbb kalóz a Nigériai déli részén található Niger folyó deltájából származik, a reménytelenül elszegényedett régióban hatalmas olajtartalékok találhatók, azonban a fúrások beszennyezték a helyi földeket és a vizet. „Mivel a térség két legfontosabb gazdasági ágazata, a halászat és a gazdálkodás megsemmisült, sokan keresnek más jövedelemforrást. És ez megkönnyíti a bűnbandák számára az új kalózok toborzását. Ezért az öböl menti országoknak segíteni kell a tengerparti közösségeket, különösen a halászat terén.”

Ha ez nem változik, akkor a támadások száma az EU legnagyobb erőfeszítései ellenére is növekedni fog.

(Borítókép: A benini haditengerészet járőrözik a Guineai-öbölben. Fotó: Jason Florio / Corbis / Getty Images)