Gizella
9 °C
14 °C

Gazdagok és szegények: így osztják a vakcinát világszerte

GettyImages-1231238816
2021.04.09. 18:55
Egyes országok milliós dózisokban halmoztak fel koronavírus elleni védőoltást. Másoknak még nem jutott. Az oltáshoz megfelelő helyen kell élni, vagy megfelelő embereket kell ismerni.

A körképben jobbára a The New York Times gyűjtésére támaszkodtunk.

Egy 16 éves izraeli kaphat vakcinát.

Egy Mississippi államban élő 16 éves is.

Egy 18 éves is Sanghajban.

A 70 éves sanghaji azonban nem kaphat, noha veszélyeztetett korosztályba tartozik. A kínai hatóságok – a megfelelő klinikai vizsgálatok hiányában – egyelőre vonakodnak az idősek oltásától.

A 80 éves kenyai sem kaphat védőoltást. Alacsony ellátottság okán sok helyen csak az egészségügyi ellátásban és a járvány frontvonalában dolgozók juthatnak vakcinához.

Április 1-ig nem kaphatott vakcinát egy 90 éves Dél-Koreában. Addig csak az idősek otthonának személyzetét oltották.

Senki sem kapott vakcinát Haitin.

Pápua Új-Guineában sem.

És még 67 országban annak ellenére, hogy a nemzetközi vakcinaelosztó program, a COVAX célja pont az, hogy megelőzze az egyenlőtlen hozzáférést, illetve hogy a szegényeket térítésmentesen lássa el vakcinával. A gazdag nemzetek azonban aláásták az elképzelést. Több országban olyan készleteket halmoztak fel, hogy az lehetővé teszi a lakosság akár évi többszöri beoltását is.

Indiában a 60 év feletti kaphat vakcinát – feltéve, ha van okostelefonja és internet-hozzáférése. A tehetős indiaiak többségét beoltották Újdelhiben és Mumbaiban. A lakosság kevesebb mint fele használja a netet, és még kevesebbeknek van okostelefonjuk.

Bárki kaphat vakcinát az Emírségekben, ha: a) áldoz erre 13 ezer dollárt (közel 4 millió forintot), b) elutazik az országba, c) ott tölt három hetet, d) 65 év feletti, vagy igazolja, hogy krónikus beteg. Brit utazási irodák például külön utakat szerveznek vakáció helyett oltási célzattal. Bár a kettő összekapcsolható.

Vakcinát kaphat amerikai kongresszusi képviselő.

A brazíliai Manaus polgármesterének baráti köre.

Libanoni törvényhozók.

Magas rangú spanyol katonai vezető.

A perui egészségügyi miniszter kiterjedt rokonsága.

A Fülöp-szigeteki elnök biztonsági szolgálatának tagja – életkortól függetlenül.

Az argentin kormány pártfogói egy VIP-klinikán. Megfelelő kapcsolati rendszerrel a világban sokan kaphatnak vakcinát – soron kívül.

Soron kívül kaphat továbbá oltást a gyöngyösi polgármester.

És az újbudai is.

De vakcinát kaphat egy dohányos Illinois-ban.

A georgiai dohányos azonban nem.

A brit cukorbeteg igen.

A connecticuti cukorbajos nem. Az országok rangsorolták az egészségügyi állapotot, és azokat a betegségeket, amelyek fokozzák a koronavírus szövődményeinek a kialakulását. Az Egyesült Államokban tagállamonként változik a szabályozás, ami sokakat arra késztet, hogy egy másik tagállamba költözzön.

Vakcinát kaphat egy terhes nő New Yorkban.

Terhes nő azonban nem kaphat oltást Németországban.

A német terhes nő két közeli kapcsolata beoltható. Terhes nők nem vettek részt a védőoltás klinikai vizsgálatában, ezért több országban kizárták őket az elsőbbséget élvezők köréből. Szakértők szerint azonban a terhes nők fertőzési kockázata nagyobb, mint a védőoltás elméleti mellékhatása.

Bolti árus Texasban kaphat oltást.

Ugyanez a kereskedő azonban Oklahomában nem. A prioritások – mint mondtuk – az USA-ban tagállamonként változhatnak.

A brit rendőr nem szerepelt az elsőbbséget élvezők között.

A kenyai ezzel szemben igen.

A kaliforniai postás nem.

Az észak-karolinai postás viszont igen.

A belga tanító nem.

Mostanáig a magyar sem, de szerencsére nálunk a helyzet a héten változott.

A mexikói Campechében dolgozó tanító igen. Elnöki utasítással az oltási lista élére kerültek, hogy az államfő kieszközölje az oktatási dolgozók szakszervezetének a támogatását.

A kolumbiai fegyházak egészségügyi alkalmazottait beoltották.

A Tennessee államban dolgozó börtönőröket is.

Ugyanakkor a Tennessee államban fogva tartottakat nem.

A floridai rabokat sem. A vírus gyorsan terjed a zsúfolt, gyakran túlzsúfolt intézményekben.

Beoltották a menekülttáborok lakóit Németországban.

A bevándorlókat az Egyesült Királyságban. A szigetországban – jogi státuszától függetlenül – mindenki jogosult oltásra.

A Ciszjordániában munkaengedély nélkül dolgozó palesztin nem kapott oltást. Noha Izrael élen jár az oltásban, a palesztinokat nem oltják, kivéve azokat, akik munkaengedéllyel dolgoznak Izraelben vagy a megszállt területeken.

A kolumbiai fővárosban, Bogotában élő felnőtteket még nem oltották be.

Az Amazonas térségében, a brazil határ közelében élő kolumbiai felnőttek azonban kaptak vakcinát abból a megfontolásból, hogy megelőzzék a Brazíliából indult mutáns elterjedését.

A Mexikóvárosban szolgálatot teljesítő rendőröket még nem oltották be.

A vidéki mexikói tanítót viszont igen. A populista elnök előnyben részesíti a vidéki lakosságot, noha a járvány a nagyvárosokban terjed.

A szövetségileg el nem ismert amerikai őslakosok nem kaptak vakcinát. A járvány az őslakosok körében különösen végzetes kimenetelű. Vakcinákat azonban csak a szövetségi törvényekben elismert törzsek kaptak. Durván 245 törzs kimaradt az oltási programból. Montanában azonban az őslakosok prioritást élveznek.

Az őslakosok hivatalos területén élő brazil őslakosokat beoltották.

A világ 43 tehetős országában előreláthatóan az idén befejeződik az oltási kampány.

A világ 148 legszegényebb országában az oltás elhúzódhat a jövő évig, sőt akár tovább is. Egyes országokban, például az USA-ban több tíz millió dózist halmoztak fel, míg másutt még az első dózist sem kapták meg. „A vakcina elosztása egyenlőtlen és tisztességtelen. Kockázatos vakcina nélkül hagyni sok országot” – hangoztatja a Duke Egyetem egészségpolitikai központjának igazgatója. „Olyan helyzet állt elő, hogy én, aki krónikus betegségben nem szenvedek, 52 éves fehérként előbb kapok oltást, mint egy veszélynek kitett egészségügyi alkalmazott egy szegényebb országban” – mondta Gavin Yamey.

(Borítókép: Oltás Zimbabwéban. Fotó: Tafadzwa Ufumeli / Getty Images)