A brit tudósok megmondják: ez segíti a járvány elleni védekezést
További Külföld cikkek
- Megtalálták a második feketedobozt: kiderülhet, hogy tényleg az orosz légvédelem lőtte-e le az azeri utasszállítót
- Az amerikaiak többsége már nem bízik a hagyományos hírforrásokban
- Elon Musk megépíti a saját csillagbázisát, amelynek már most 500 lakosa van
- Kínai repülőgépek és hajók megközelítették Tajvant
- Meghalt Manmohan Szingh volt indiai kormányfő
A British Medical Journal (BMJ) akadémiai folyóiratban közölt kutatás során mintegy 50 ezer kaliforniait vizsgáltak, és arra jutottak, hogy a legaktívabb életvitelt folytatók kerültek legkisebb eséllyel kórházba, vagy haltak meg a koronavírus szövődményei miatt. Fontos hozzátenni, hogy az adatokat még a vakcinák megjelenése előtt gyűjtötték, és arra vonatkozóan nincs utalás a tanulmányban, hogy a testmozgás bármilyen módon helyettesítheti-e az immunizációt.
A Kaiser Permanente egészségügyi ellátórendszert hívták segítségül a vizsgálathoz, ebben ugyanis az orvosok és az ápolónők a beteg testmozgási szokásait rögzítik a kórlapon. A kutatók olyan nőket és férfiakat vizsgáltak, akik 2020-ban átestek a koronavírus-fertőzésen. Edzésprogramok szerint csoportosították őket: a legkevésbé aktív csoport heti 10 percet vagy annál kevesebbet fordított testmozgásra, a legaktívabbak legalább heti 150 percet, a közöttük lévőket pedig kissé aktívaknak nevezték.
Emellett persze figyelembe vettek egyéb kockázati tényezőket, úgymint az
- életkor,
- dohányzási szokások,
- testsúly,
- rák,
- cukorbetegség,
- szervátültetések,
- veseproblémák,
- valamint egyéb krónikus betegségek.
A legkevésbé aktív csoportba tartozó emberek közül kétszer annyian kerültek kórházba, mint a legaktívabbak, és két és félszer akkora eséllyel haltak bele a koronavírus szövődményeibe. A kissé aktív csoport tagjai 20 százalékkal gyakrabban kerültek kórházba, és 30 százalékkal nagyobb valószínűséggel haltak meg. Az egyéb kockázati tényezők közül az idősebb kor és a szervátültetés növelte a kórházi kezelés és a Covid okozta halálozás valószínűségét.
Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a tanulmány megfigyelő jellegű volt, nem bizonyította, hogy a testmozgás csökkenti a súlyos Covid-fertőzés kockázatát, csak azt, hogy akik rendszeres testmozgást végeznek, kisebb valószínűséggel lesznek súlyos betegek. A kutatás arra sem adott választ, hogy a testmozgás eleve csökkenti-e a koronavírussal való megfertőződés kockázatát.
Robert Sallis, a Kaiser Permanente egészségügyi centrum család- és sportorvosa a New York Timesnak úgy fogalmazott: a rendszeresen sportolóknak is javasolja az oltást, a testmozgás a legfontosabb, amit tehetünk, hogy csökkentsük a súlyos betegségek kockázatát.
A tudósok már korábban kiderítették, hogy az edzésben lévők ritkábban fáznak meg, vagy kapnak el más vírusfertőzéseket, és gyorsabban is gyógyulnak meg, mint azok, akik nincsenek formában – a testmozgás felerősíti az immunválaszokat. A jobb erőállapot okozza az oltásokra adott antitest-reakciót is.
Hasonló tanulmány jelent meg nemrégiben a The International Journal of Obesity szakfolyóiratban is: a jobb aerob fittséggel rendelkezőknél a Covid tünetei enyhébbek voltak, valamint kockázati tényezőként emelték ki az elhízást is.
A vasárnapi élő hírfolyamunkat ide kattintva böngészheti.
(Borítókép: Sean Drakes / Getty Images Hungary)