Hat napja van Brüsszelnek, hogy újabb háborút indítson Orbán Viktor kormánya ellen

Ha június 1-jéig nem küld írásos értesítést az Európai Bizottság Magyarországnak vagy Lengyelországnak a jogállamisági problémák miatt, akkor az Európai Parlament augusztus végéig be fogja perelni a bizottság elnökét kötelességszegés miatt – áll abban a többpárti európai parlamenti tervezetben, amelyet a Politico hozott nyilvánosságra, és a Portfolio szemlézett.

Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke már április elején a Spiegel német hírmagazinnak adott interjújában „beteg demokráciának” nevezte Magyarországot, ahonnan hiányzik a jogállamiság több alkotóeleme is. A cseh politikus külön kiemelte a sajtószabadság és a civil szféra mozgásterének korlátozását.

A bizottsági alelnök akkor kitért a jogállamisági mechanizmusra is, amely lehetővé teszi, hogy az Európai Unió megvonja a pénzügyi támogatást azoktól az uniós tagországoktól, amelyek nem tartják tiszteletben a demokratikus alapelveket. Ezt 2020 decemberében a hétéves költségvetés részeként fogadták el, Magyarország és Lengyelország márciusban támadta meg az Európai Bíróságon. Vera Jourová emlékeztetett: az ítélet 2021 második felében születhet meg, utána pedig be lehet vetni a szankciókat. Magyarország és Lengyelország ellen is elindítottak már a Lisszaboni Szerződés 7. cikkelye szerinti eljárást. Mind a két eljárás zátonyra futott, az ő rémálma pedig az, hogy hasonló sorsra jut a jogállamisági mechanizmus is.

Tavaly decemberben az Európai Unió hétéves költségvetésének és a koronavírus-mentőcsomagnak az elfogadását a tagállamok – Magyarország és Lengyelország kivételével – egy jogállamisági feltételrendszer teljesüléséhez kívánták kötni. A magyarok és a lengyelek eleinte a költségvetés és a mentőcsomag vétóját helyezték kilátásba, végül azonban kompromisszumot kötöttek. Ennek értelmében a jogállamisági mechanizmus alkalmazását addig felfüggesztették, amíg az Európai Bíróság meg nem vizsgálja a két tagállam jogi kifogásait. A magyar kormány ugyanakkor már decemberben jelezte, hogy az Európai Bíróságon benyújtott keresetben megtámadja a jogállamisági mechanizmust.

Március elején az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosa azt mondta, hogy szükség esetén késedelem nélkül eljárást fog indítani az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmus keretében, tisztességes, kiszámítható és arányos feltételek alapján. Johannes Hahn a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendelet alkalmazásáról tartott vitán akkor azt mondta, az Európai Bizottság egy esetleges eljárás megindítása előtt értelmezi és elemzi a különböző forrásból beérkező információkat annak érdekében, hogy azonosítsa a jogállamiság szabályainak megsértését.

Az uniós biztos szerint az 

Hozzátette: 

Az Európai Parlament már két hónapja felszólította az Európai Bizottságot: június 1-jéig kap időt arra, hogy elkezdje alkalmazni a jogállamisági mechanizmust, különben beperli az Európai Bíróságon. A képviselők most írásban ismét megerősítették, hogy a határidő miatt a bizottság indítsa meg az eljárást. Az újdonság igazából most az, hogy a képviselők utalnak az uniós alapszerződés 265. cikkére, amely szerint ha

A keresetet augusztus végéig lenne lehetősége benyújtania az EP-nek a bíróságra.

Április végén Orbán Viktor miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke személyesen egyeztetett Brüsszelben. A találkozó után Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta:

Magyarországon a jogállamiság kérdését is fontosnak tartjuk, csak azt nem szeretjük, ha politikai vádakat fogalmaznak meg jogállami köntösben a migrációt következetesen elutasító, a hagyományos európai értékek mellett kiálló országokkal szemben.

(Borítókép: Orbán Viktor megérkezik az EU csúcstalálkozójára az Európai Tanács brüsszeli épületébe 2021. május 24-én. Fotó: Francisco Seco / AFP)