Koronavírus adatok

2022. jan. 27.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Angelika
-3 °C
5 °C

Biden felfüggesztette a Trump által engedélyezett sarkvidéki fúrási engedélyeket

K EPA20170927062
2021.06.03. 10:53

Joe Biden kormánya felfüggesztette az olaj- és gázkutatási engedélyeket az alaszkai Északi-sarkvidéki Nemzeti Vadrezervátumban. Ezzel gyakorlatilag felülbírálta elődje, Donald Trump döntését, aki hivatala utolsó napjaiban jóváhagyta a fosszilis tüzelőanyagok és ásványkincsek feltárását a természetvédelmi területen.

A rezervátum 19 millió holdnyi, 78 ezer négyzetkilométeres területét Amerika utolsó nagy vadonjaként jellemzik. Számos fontos fajnak, köztük jegesmedvéknek, rénszarvasoknak és farkasoknak ad otthont.

Az olajban gazdag térség ezeknek a fajoknak kritikusan fontos, az őslakó gwich'in nép pedig egyenesen szentnek tartja – írja a BBC.

A felfüggesztési rendeletet Deb Haaland írta alá. A belügyminiszter az első őslakos kormánytag a Fehér Házban. Utasítása – jelentette a USA Today – egyenes folytatása a Joe Biden elnök hivatalba lépésének első napján elrendelt, az olaj- és gázbérleti tevékenységekre vonatkozó ideiglenes moratóriumnak. A január 20-i határozat azt sugallta, hogy környezetvédelmi szempontból felülvizsgálatra szorul a Trump-kormányzat javaslatára 2017-ben elfogadott törvény.

A felülvizsgálat után a belügy „hibákat állapított meg a bérleti szerződéseket alátámasztó határozat alapjául szolgáló jegyzőkönyvben, beleértve az alternatívák elemzésének hiányát”, amit a nemzeti környezetvédelmi törvény ír elő.

A térségben élő sarkvidéki törzsek üdvözölték a lépést, a republikánusok azonban ellenzik.

„Ma átkozottul jó nap volt a jegesmedvék és a rénszarvasok számára. Átkozottul jó nap” – így reagált a döntésre Eric Feigl-Ding egészségügyi közgazdász.

Az előzmények

A vadon olajmezőinek feltárásra évtizedek óta vita tárgyát képezi.

Az egyik oldal azzal érvelt, hogy az olajfúrás tetemes bevételekkel járna, és munkahelyeket biztosítana az alaszkaiaknak. Mások a környezeti és éghajlati veszélyekkel kapcsolatos aggodalmaikat hangoztatták.

Néhány nappal elnöki ciklusának januári lejárta előtt Trump kezdeményezte az északi térség tengerparti síkságán az első olajkutatási engedélyek értékesítését.

Az ágazat azonban lanyha érdeklődést mutatott a lehetőség iránt.

Az olajvállalatok az árak hatalmas zuhanása közepette inkább a megújuló energiába fektették pénzüket.

A terület feltárását több nagy amerikai bank sem volt hajlandó finanszírozni.

Trump bejelentése után összesen 11 területet árvereztek el, valamivel több mint 550 ezer hektárt – írta a Washington Post.

Az értékesítésből alig 15 millió dollár (40 milliárd forint) folyt be – az is jobbára egy állami ügynökségtől –, sokkal kevesebb annál, mint amit a kormány remélt.

Trump egyébként eredetileg adócsökkentési tervének lyukait szándékozta befoltozni a koncessziós engedélyekkel. A republikánusok abban bíztak, hogy 10 év alatt 1,8 milliárd dolláros bevételt generálhat az üzlet, amit a demokraták túlzottnak tartottak.

Jóllehet a becslések szerint mintegy 11 milliárd hordónyi olaj rejlik a természetvédelmi terület alatt, nincsenek utak vagy más infrastruktúra, így a fúrás roppant költséges. Ez is lohasztotta az érdeklődést.

Környezetvédelem vagy bevétel

Biden még kampánya elején ígéretet tett az élővilág védelmére. Hivatalba lépése után nyomban utasította a belügyminisztériumot, hogy vizsgálja felül a bérleti szerződéseket.

Az elnök hisz abban, hogy Amerika nemzeti kincsei országunk kulturális és gazdasági sarokkövei

– ezt mondta Gina McCarthy, a Fehér Ház klímatanácsadója.

Beiktatása óta Biden több olyan rendeletet hozott, amelyek célja az új olaj- és gázlízingek befagyasztása, és eközben ígéretet tett a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentésére.

Kormánya azonban múlt héten csalódást okozott a környezetvédő csoportoknak. Az Igazságügyi Minisztérium ugyanis kiállt Trump korábbi döntése mellett, amely 30 éven keresztül napi több mint 100 ezer hordó olaj kitermelését engedélyezi Alaszka északi részén – jelentette a New York Times.

A felfüggesztés visszahangja

A sarkvidéki őslakos törzsek vezetői dicsérték a döntést.

„Szeretném megköszönni Biden elnöknek és a belügyminisztériumnak, hogy felismerték a népünk ellen az előző kormányzat által elkövetett hibákat, és hogy a helyes útra terelték az ügyet” – írta a Venetie törzsi falu őslakos kormányának projektkoordinátora nyilatkozatban.

Ez igazolja, hogy a törzseink hangja az esélyektől függetlenül számít

– tette hozzá Tonya Garnett.

Kristen Miller, az Alaska Wilderness League igazgatója szerint a bérleti szerződések felfüggesztése „egy lépés a helyes irányba”.

Ugyanakkor Dan Sullivan és Lisa Murkowski republikánus szenátorok, valamint Don Young képviselő és Mike Dunleavy kormányzó közös nyilatkozatban bírálta a Biden-kormány lépését.

„Ez az intézkedés nem szolgál más célt, mint Alaszka gazdasági fellendülésének akadályozását és energiabiztonságunk veszélyeztetését” – hangoztatta Murkowski, aki 2002 óta képviseli Alaszkát a szenátusban.

Dunleavy kormányzó szerint a Trump-kormányzat által kötött bérleti szerződések „érvényesek, és a szövetségi kormány nem függesztheti fel azokat”.

Az olajból származó bevételek kulcsfontosságúak Alaszka számára, ahol minden lakos alanyi jogon egy 1600 dolláros (450 ezer forintos) csekket kap egy állami alapból.

Dunleavy korábban azt állította, hogy a rezervátum megnyitása „több olajat juttatna a csővezetékbe, munkát adhatna az alaszkaiaknak, több milliárd dolláros befektetést telepítene a tagállamba, támogatná az amerikai energiafüggetlenséget, és biztos bevételeket szavatolna Alaszkának”.

(Borítókép: Bálnatetem szagát követve érkezik egy jegesmedve az alaszkai Kaktovik településhez az éves bálnavadászat idején, 2017. szeptember 11-én. Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)



  • Vennék
  • Bankszámla