Börtönben marad a boszniai mészáros, Ratko Mladić

Mladić már hosszú ideje Hágában várt az ítéletre. Bűntettei miatt 2017-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, de a döntés ellen fellebbezett.

A bíróság most elutasította a fellebbezésben foglalt állításokat. Az óvásban többek közt azt állították, hogy részrehajló döntés született a „nyugati” bírák részéről, valamint Mladić egészségügyi állapotára hivatkozott enyhítő körülményként. 

A boszniai mészárosnak nevezett Mladićot az 1992–1995 közti bosznia-hercegovinai háborúban elkövetett népirtás, emberiség elleni és háborús bűncselekmények miatt marasztalták el. 

Többek közt a srebrenicai mészárlás elkövetésében is szerepet vállalt, amikor közel nyolcezer muszlim férfit és fiút mészároltak le a boszniai szerb erők. A bíróság előtt már napközben gyülekeztek a meggyilkolt áldozatok rokonai, valamint Mladić hívei, akit a szerbek közül néhányan még mindig nemzeti hősnek tartanak. 

Korábban Mladić politikai felettese, Radovan Karadžić is életfogytiglani börtönbüntetést kapott tetteiért, amely ellen sikertelenül fellebbezett. Slobodan Milošević volt szerb elnök pedig még 2006-ban meghalt Hágában, mielőtt a tárgyalása befejeződhetett volna. 

A horvát kormány üdvözölte a döntést, de nem elégedett 

A horvát kormány üdvözölte és példaértékűnek nevezte az ENSZ hágai nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) keddi jogerős ítéletét Mladić ügyében, ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a Horvátországban elkövetett háborús bűnökért nem vonták őt felelősségre – írja az MTI. 

Ezzel az ítélettel Ratko Mladićot véglegesen és jogerősen elítélték az egyik legsúlyosabb és legkegyetlenebb bűncselekményért, amelyet azzal a céllal követett el, hogy kiirtsa a horvátokat és bosnyákokat Bosznia-Hercegovina egyes területein – olvasható a kormány közleményében.

Zágráb ugyanakkor elégedetlenségének adott hangot, hogy a bíróság nem állapította meg magas rangú szerb tisztségviselők felelősségét az 1991 és 1995 között elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekményekben. Sajnálatát és elégedetlenségét fejezte a kabinet amiatt is, hogy Mladićot nem ítélték el a Horvátországban elkövetett atrocitásokért.

Mladić az 1991-es háború első hónapjaiban Horvátországban szolgált különböző katonai beosztásokban,. Szemtanúk szerint ő volt a parancsnoka 1991-ben annak a jugoszláv különítménynek, amely a közép-dalmáciai Skabrnja falunál 65 polgári személyt kivégzett. Mladić akkor a krajinai hadtestnél szolgált, később került csak a boszniai szerb hadsereg élére, ahol aztán újabb bűntetteket követett el.

Reméljük, hogy ez az ítélet legalább részben békét és elégedettséget hoz Ratko Mladić bűncselekményei áldozatainak és családtagjaiknak

– zárták közleményüket a horvátok.